Felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriának a gellérthegyi sikló megépítésére létrejött cég, miután az illetékes bíróság első fokon törölte környezetvédelmi engedélyüket. A pert annak idején a Fővárosi Önkormányzat indította, mert szerinte a sikló tervei révén acél- és betontenger jelenne meg a hegyen.
Közmeghallgatást tartottak volna a Gellért-hegyi sikló ügyében az első kerületi polgármesteri hivatal aulájában március 29-én, szerdán. A közmeghallgatás a környezeti hatásvizsgálati eljárás újbóli megindításának kötelező eleme lett volna, azonban a meghallgatást a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya, azaz
a Környezetvédelmi Hatóság lemondta.
A sikló megvalósítására készülő Gellérthegyi Sikló Kft. perben áll a Fővárosi Önkormányzattal, miután az 2022 februárjában úgy döntött, hogy eláll a gellérthegyi sikló és az alsó állomáshoz tervezett autóbuszparkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől.
Az engedélyre azért van újra szüksége a cégnek, mert a 2021 novemberében, akkor már többedjére megszerzett környezetvédelmi engedélyüket a Fővárosi Önkormányzat keresettel megtámadta, és az illetékes bíróság eljárásjogi hibákra hivatkozva törölte, a hatóságot pedig új eljárás lefolytatására kötelezte. A hatóság az eljárást el is indította, ezért is tűnt furcsának, hogy a közmeghallgatást mégis lemondta.
Az Énbudapestem utánakérdezett, mi állhat a döntés hátterében. Mint kiderült, a Gellérthegyi Sikló Kft.-nek nem okozott kellemetlenséget a közmeghallgatás lemondása. A cég ugyanis nem nyugodott bele az engedélyüket eltörlő bírósági döntésbe, és a Kúria elé vitte az ügyet, csakúgy, mint az engedélyt kiadó PMKH, a testület pedig a március 20-i héten befogadta a felülvizsgálati kérelmüket. Ennek aztán szükségszerű velejárója volt, hogy a Környezetvédelmi Hatóság az újonnan indított eljárásukat felfüggesztette.
Ahogy Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, nagyon örülnek a Kúria döntésének, mert szerintük
ez a sikló tényleges megvalósulásának irányába mutató lépés,
ami mindenki számára – mint fogalmazott –, aki a sikló megépítésének szurkol, kedvezőbb. Ahogy a Népszavának korábban elmondta, szerinte ha a projektet újra kellene kezdeni a nulláról, megint belevágni az engedélyeztetésekbe (környezetvédelmi, fakivágási, építési, közúthatósági és vasúthatósági engedély), akkor legalább tíz évig, de inkább évtizedekig megint nem történne semmi.
„Meg kell várjuk a Kúria döntését, de közben folytatjuk küzdelmünket a sikló megvalósításáért, amelyről mindenki tudja és elismeri, hogy egy fontos és szükséges beruházás. A turistabuszok kitiltása a negyedből régi elvárás. A Gellért-hegy környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, fenntarthatóbb megközelíthetőségének megteremtése mellett pedig az épülő Citadella vonzása miatt is egyre nagyobb számú turista fel kell majd jusson a hegyre egy jóval hatékonyabb, környezetbarát módon, ahogy ez történik számos európai városban, mint például Prága, Karlovy Vary, Graz, Zágráb, Ljubljana.”
Az Énbudapestem kereste a Fővárosi Önkormányzatot is, de azt a választ kaptuk, hogy folyamatban lévő bírósági ügyről nem szeretnének nyilatkozni.
Az egyik legkalandosabb ügy
A gellérthegyi sikló történetének utóbbi 20 éve a főváros egyik legbonyolultabb ügye, amit bontogatva a végén mindenki csak a vállát tudja vonogatni, hogy érti is, meg nem is. Ezért inkább
csak egy kísérletet teszünk az összefoglalására.
Az, hogy a főváros perben áll egy céggel, a már emlegetett Gellérthegyi Sikló Kft.-vel, aminek a BKK-n keresztül 25 százalékban maga is tulajdonosa, csak az egyik érdekesség.
A főváros még 2004-ben, bőven Demszky Gábor főpolgármestersége idején szánta rá magát a siklóépítésre.
A gellérthegyi sikló ötlete nem volt újdonság, az 1900-as évek legelejétől foglalkoztatja a tervezőket. A Medgyaszay István által 1903-ban megálmodott, majd 1906-ban átdolgozott, a Gellért-hegyre tervezett Nemzeti Pantheon terveiben már szerepelt egy sikló. A népi építészetet és az indiai templomépítészet jegyeit is magán viselő Nemzeti Pantheon egyébként a nemzeti relikviákat őrző kiállítóterek együttese lett volna.
Egy nemzeti pantheon felhúzásának ötlete sem a semmiből fogant, ahogy a Népszabadság egy 2015-ös cikkében összefoglalta, a Gellért-hegy helyzetével egyébként már Széchenyi István is foglalkozott. Egy hosszabb, 1843-as tanulmányában például azt írta, hogy szívesen látna a hegy tetején egy úgynevezett Üdvleldét, ami
a nemzet nagyjainak temetkezési helye lett volna.
A panteon gondolata 1871-ben került elő újra, amikor is '67-et követően a Citadella eredeti hadászati célja megszűnt, és a Vasárnapi Újság szerint Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön egy méltóságos pantheon- vagy walhalla-szerű épületben gondolkodott. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet országos tervpályázatot is hirdetett egy gellérthegyi panteonra, amit Berczik Gyula, a kereskedelmi minisztérium főmérnöke nyert meg, de mint látjuk, egyik terv sem valósult meg.
Medgyaszay elképzelései szerint a panteon kupolacsarnokában helyezhették volna el a Feszty-körképet is.
Az igazi bonyodalmak kezdete
Az 1990-es években aztán Kaszab Ákos építész próbálta napirenden tartani a sikló ötletét, miután az első kerület még 1991-ben kiírt egy ötletpályázatot a környék fellendítésére, Kaszab 1996-ban aztán berajzolta a létesíthető sikló nyomvonalát is.
A tervezés aztán az ezredforduló után kapott új lendületet, amiben jelentős része volt az azóta is kihasználatlanul álló Rác-fürdő fejlesztésének. A projekt egyik fő célja változatlanul az lenne, hogy megkönnyítse a Citadellára való feljutást, és ezzel
javítson a környék közlekedési problémáin,
amit jelentős részben a Gellért-hegyre felmenő turistabuszok okoznak. Az idegenforgalmi főszezonban a Citadella felújításának megkezdése előtt naponta átlagosan 350-400 turistabusz is megfordult a Gellért-hegyen.
A bonyodalmak ezután kezdődtek csak el. A Fővárosi Önkormányzat 2004-ben megállapodott a Rác Nosztalgia Kft.-vel – amit egyébként a gyógyfürdő felújítására és majdani üzemeltetésére hozták létre – a projekt megvalósításáról, ezt a Fővárosi Közgyűlés 2004. február 26-i ülésén jóvá is hagyta. A Fővárosi Önkormányzat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. révén 25 százalékos részesedést szerzett a projektcégben.
Ahogy teltek az évek, a Rác Nosztalgia Kft.-ből, miután csődbe ment, előbb Rác Sikló Kft., majd Gellérthegyi Sikló Kft. lett – a névváltoztatásra azért volt állítólag szükség, mert időközben a fürdő körüli bonyodalmak miatt a Rác elnevezés már nem csengett olyan jól –, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t pedig a BKK váltotta a projektben.
A Gellérthegyi Sikló Kft.-t 75 százalékban birtokló Sikló-Beruházó Kft. összetétele pedig úgy alakult, hogy Walton Imre lett az ügyvezetője, aki egyébként 2006 és 2012 között projektgazdaként dolgozott a sikló körül, azaz ő felelt a tervezésért és az engedélyekért, és a milliárdos pezsgőkirályként emlegetett Kreinbacher József lett a legfontosabb befektetője.
2007 januárjában egy zártkörű pályázaton az építtető (akkor még) Rác Sikló Kft. kiválasztotta a véglegesnek tűnő építésztervezőt is, az első díjat a Roth János által vezetett építésziroda nyerte Roth János, Prahovean Cornel és Bieder Anikó összeállításban, a tervet a Roth Építészműterem és a TAAT Építészműterem részvételével dolgozták ki.
A teljes elképedés korszaka
A Fővárosi Önkormányzat és a magánbefektetők közötti szerződést 2008 végén, 2009 elején aztán felfrissítették, aminek részeként az első kerületet is bevonták a megállapodásba. Az ekkor kötött szerződésnek később nagyon komoly jelentősége lesz még.
2013 októberére aztán a projekt kivitelezéséhez szükséges összes engedélyt sikerült megszereznie a cégnek, és úgy tűnhetett, hogy semmi nem áll a gellérthegyi sikló útjában. Ha nem tudnánk, hogy a Gellért-hegyre azóta sem visz sikló, azt is mondhatnánk, hogy minden kiválóan haladt.
2016-ban
a kormány is kezdett érdeklődést mutatni sikló iránt:
az év nyarán a Miniszterelnökség negyvenmillió forintos összdíjazású nyílt ötletpályázatot hirdetett a környék újraélesztésére, amit a kritikusai szerint kapásból komolytalanná tett, hogy bármilyen életkorú, illetve végzettségű pályázó részt vehetett rajta, egyáltalán nem volt feltétel az építészdiploma, vagy a városfejlesztéssel kapcsolatos szakmákban szerzett tapasztalat. A megvásárolt tervek között aztán volt olyan, ami továbbvitte volna a több mint százéves pantheonnal kapcsolatos terveket is.
2018-ban tényleg nagyon közel voltak már ahhoz, hogy elkezdjék az építkezést, a G7 akkor arról számolt be, hogy bár a közvéleményt semmilyen módon nem tájékoztatták, az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a hegy lábánál megkezdték a siklóprojekt régészeti feltárását. Walton Imre akkor nagyon optimistán nyilatkozott a lapnak, mint mondta, minden szükséges engedély a rendelkezésükre áll, a tervek lényegében változatlanok, és ismét elindulnak az egyeztetések a budapesti városvezetéssel.
A lap majdnem egy évvel később, tehát még a sorsdöntő önkormányzati választások előtt viszont már kissé elképedve írta, hogy sehogy nem akar elindulni a sikló építése, és senki nem akarja megmondani, miért nem.
Egyszer csak borul minden
A fővárosi önkormányzat, mint a cikkünk elején írtuk, 2022 februárjában állt el a gellérthegyi sikló és az alsó állomáshoz tervezett autóbuszparkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől. A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes által jegyzett javaslatot a testület 17 igen és 6 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
A döntés nem érhetett meglepetésként senkit, a főpolgármester-helyettes már néhány nappal előtte egy háttérbeszélgetésen azt mondta, szeretnének gellérthegyi siklót, de közberuházás keretében, a 2009-es megállapodást pedig semmisnek tekintették, mert
az eredeti engedélyek lejáratából eredendően érdekmúlás következett be,
megváltozott az eredeti műszaki tartalom és a jogszabályi környezet is.
Ami a jogszabályi környezetet illeti, azzal, hogy a Fidesz megváltoztatta a vagyontörvényt, a Telexnek korábban nyilatkozó tisztviselők szerint az eredeti megállapodás ellehetetlenült, mert önkormányzati törzsvagyonon nem lehet idegen tulajdonú projektet építeni. A főváros emellett egy ilyen szép környezetben egy
szerény és praktikus közlekedési fejlesztést szeretne,
nem pedig az eredeti terveket, amelyek szerinte acél- és betontengert jelentenének.
Az sem mellékes, hogy a beruházás körül újra kavarni kezdett a kormány is: 2020 nyarán ugyanis nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Citadella átépítését és a gellérthegyi sikló megépítését.
A határozatban 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Kiss Ambrus is azzal érvelt később, hogy a projekt megvalósításában innentől kezdve a kormányhatározat az irányadó.
Csakhogy az új kormány azóta felszámolta a BFK-t,
emlékeztetett a Népszava is, és az állami forrásból megvalósítani szándékozott fővárosi projektet Lázár János új minisztériumához utalta, Lázár viszont annyira nem volt híve a Gellért-hegy fejlesztésének, hogy a gellérthegyi közpark egyébként 30 százalékon álló tervezését sürgősen lezárandónak találta.
Nem tartja teljesen irreálisnak
A Walton Imre építész által vezetett Gellérthegyi Sikló Kft.-ben 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező, Sikló-Beruházó nevű magántársaság egy polgári peres eljárásban azt szeretné kimondatni, hogy a Fővárosi Önkormányzat elállása szabálytalan volt. Ha a bíróság kimondja, hogy az elállás jogszerűtlen volt, Walton nem tartja teljesen irreálisnak, hogy a projekt visszatérjen az eredeti medrébe.
A perfelvételi tárgyalás megtartásával 2022. október 6-án kezdődött el a gellérthegyi sikló építése érdekében indított bírósági per a Gellérthegyi Sikló Kft., valamint a Főváros Önkormányzat és az I. Kerületi Önkormányzat között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ennek az ütközetnek az egyik eleme a cikkünk tárgyát képező, környezetvédelmi engedély körüli huzavona.