Megnyílt a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenáris Parkban. Karácsony Gergely átadta John Scalzinak a Budapest Nagydíjat, a 60. születésnapját ünneplő Boldizsár Ildikó megnyitotta a rendezvényt, a hollandok szerint pedig olvasó nemzet a magyar.
Ahogy azt beharangozó cikkünkben írtuk, csütörtöktől négy napon át 140 kiállító, több mint 40 külföldi szerző és házigazdaként több száz magyar író és költő várja a közönséget a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Külön cikkben emeltük ki a fesztivál fővárosi kötődésű és fővárossal kapcsolatos programjait. Mindezek után pedig elmentünk a megnyitóra.
Évről évre a világ legrangosabb íróit és költőit látja vendégül a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: az idei díszvendég író a népszerű amerikai sci-fi szerző, John Scalzi, aki Karácsony Gergely főpolgármestertől és Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől vette át a Budapest Nagydíjat, díszvendég országként pedig Hollandia mutatkozott be a vasárnap estig tartó fesztiválon, a Millenáris Parkban. A holland díszvendégség részéről Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete és Anond Grunberg író mondott beszédet.
Az eseményt magát pedig az idén 60. születésnapját ünneplő Boldizsár Ildikó József Attila-díjas író, meseterapeuta, néprajzkutató nyitotta meg.
Vagyis kétszeresen is bátor kezdeményezésnek lehettünk tanúi az idén: a díjazott amerikai író a sci-fi műfajában lubickol, ami nem fordult még elő a Budapest Nagydíj történetében, és Boldizsár Ildikó sem a klasszikus irodalmi pályát futja be, hiszen terapeutaként a mesék világát nyitotta ki a az olvasó és gyógyulni vágyó magyar társadalom számára. Szóval ennek kifejezetten örülünk!
Boldizsár Ildikó beszédét ugyanezzel kezdte, mint mondta, a magyarországi könyvfesztiválok történetében először fordul elő, hogy egy gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó író nyissa meg a rendezvényt, de az is először történik meg, hogy egy olyan műfaj – a sci-fi – képviselője legyen a díjazott, amelyet az irodalomtörténészek nem is tartanak irodalomnak. Majd egyszerre utalt önmaga és kollégája, John Scalzi hivatására: „A mai ifjúsági szerzők azonnal reagálnak mindarra, ami a fiatalokkal történik. Nem hiányos felnőttként tekintenek rájuk, hanem különálló, specifikus érdeklődésű olvasói csoportként, miközben a tudományos-fantasztikus irodalom azt mutatja meg, milyen lehet a világ.”
Aztán gyorsan rá is tért a magyarországi viszonyokra:
„Most a könyvektől féltik az olvasókat, különösen a fiatalokat. Miért nem inkább a háborútól, az iskolán belüli erőszaktól, a tanárhiánytól, a környezetszennyezéstől, az élhető jövő hiányától féltik őket?”
Hozzátette: „Az olvasók saját maguk akarnak dönteni az életük felől, ahhoz pedig, hogy valaki felnőtté váljon, meg kell tanulnia dönteni.
Désirée Bonis, Hollandia budapesti nagykövete pedig arról beszélt, hogy
a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál népszerűsége azt mutatja: a magyarok könyvszerető nép.
Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban számos holland szerző vesz részt beszélgetéseken, dedikálásokon, egyéb programokon, a fesztivál holland standján pedig egyaránt megtalálhatók lesznek holland könyvek magyarul és magyar írások hollandul.
Arnon Grunberg holland író arról beszélt, hogy hiába éljük a racionalitás és az ész korát, az emberek még mindig szeretnének ideológiákat követni, miközben igazságot is akarnak, pedig ez a kettő könnyen ellentétbe kerülhet egymással.
„Azt szokták mondani, hogy a sci-fi az ötletek irodalma. Én inkább azt mondanám, ez a műfaj azokat a gondolatokat segít kifejezni, amelyek érdeklik az embereket, és ezekről új következtetést tudnak levonni” – ezt pedig már a Budapest Nagydíjjal kitüntetett John Scalzi mondta a megnyitó pódiumbeszélgetésén, akit Farkas István, műveinek fordítója kérdezett. Hozzátette: „A sci-fi könyvek és filmek mutatják meg, mi vár a világra a jövőben, például egy esetleges atomháború után. A tudományos-fantasztikus irodalom olyan témákkal foglalkozik, amely mindenkit foglalkoztat, és amelyen elgondolkodnak. Manapság például ilyen a klímaváltozás vagy az emberek közötti egyenlőtlenségek.”
„Szerencsés vagyok, hogy jártam már a szakma csúcsán. Arra törekszem, hogy ne lökjek másokat le onnan”
– mondta a 2009-ben kapott Hugo-díjával kapcsolatban.
Nem gondolja, hogy sokkal többet tudna a jövőről, mint bárki más, mert ha így lenne, mint mondta, kint lenne a tőzsdén. „Valóban úgy gondolom, hogy itt, Budapesten is az egész sci-fi műfajt képviselem, és minden díj, amit kapok, az Orson Wellestől a modern sci-fi szerzőkig e műfaj elismerése. Ezt jelenti nagykövetnek lenni” – zárta Scalzi.
(Kiemelt kép: Boldizsár Ildikó a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján / Fotó: Pelikán János/Képszerkesztőség)