Naponta tízezreket sarcolna a kormány és dugókat okozna Budapesten: Karácsony Gergely szerint ezt jelenti valójában az M0-s fizetőssé tétele.
Az M0-s hídjain a becslések szerint naponta 16.700 utazás történik a városon belül. Ők 2024 januárjától választhatnak, vagy fizetik a kormány új hídvámját, vagy minden nap több tíz kilométeres kerülőt kell tenniük,
növelve ezzel a városi dugók számát.
Ahogy a főpolgármester írja, a kormány új ötlete, miszerint fizetőssé teszik az egész M0-st nem más, mint: hídvám.
A XXI. században teljes mértékben elfogadhatatlan az a várospolitikai felfogás, amit a kormány az M0-s gyűrűt használók sarcolásával képvisel, folytatja Karácsony. Ha ugyanis fizetőssé válik az M0-s, autósok tízezrei kényszerülnek majd arra, hogy hosszabb, kényelmetlenebb és környezetszennyezőbb útvonalon közlekedjenek.
Az intézkedés jelentősen rontaná a közlekedési lehetőségeket Óbuda és Újpest, valamint délen Budafok, Csepel és Soroksár között.
„Teljesen abszurd és elfogadhatatlan, hogy a BKK által megrendelt budapesti buszok után is útdíjat kell fizetni, amelyek egyébként budapesti célpontok között szállítják az utasokat az M0-s hídjain.
A kormány terve konkrét károkozás
Budapest és a budapestiek számára: emberek tízezreinek életét nehezítik meg a hídvám bevezetésével, és még sok százezer budapestiét a város útjaira terelt plusz autósforgalommal.”
Karácsony ezért elvárja, hogy a kormány vonja vissza javaslatát az M0-s elkerülő út fizetőssé tételéről. Sőt, továbbra is azt várják a kormánytól, hogy a jelenleg fizetős szakaszait is tegye ingyenessé az M0-s gyűrűnek. Mint Karácsony korábban megjegyezte, a főváros már többször kezdeményezte ezt a kormánynál.
Mint korábban írtuk, az Építési és Közlekedési Minisztérium augusztus végén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ötletét, miszerint átírnák az útdíjak szabályait, aminek része az is, hogy a fővárost elkerülő
M0-s autóutat teljesen fizetőssé tennék.
Karácsony már akkor azt mondta, hogy nem nehéz belátni, hogy: ha a városban ingyen lehet közlekedni, a várost elkerülni viszont pénzbe kerül, akkor a behajtást fogják választani az autósok, azaz a kormány tervét nem tudja másnak nevezni, csak károkozásnak.
A kormány egyébként 2015 januárjától tette fizetőssé az M0-s csonka körgyűrű jelentős részét. Akkor nem tagadták: erre azért volt szükség, mert a 2015-ös költségvetést úgy tervezték meg, hogy az addigi 150 milliárd forint helyet 189 milliárdnak kell befolynia az útdíjakból.
A teljes autópálya csak azért nem lett fizetős, mert a sztráda egyes elemei uniós forrásból épültek vagy újultak meg, a díjasítást pedig az EU támogatási szabályai nem tették lehetővé.
Az akkori helyzet egyik érdekessége volt, hogy hogy az M0-s fizetőssé tételét még
az akkori fideszes polgármesterek is elutasították.
A fizetőssé tétel ellen tiltakozott többek között Pokorni Zoltán, a XII., illetve Wintermantel Zsolt, a IV. kerület egykori polgármestere, de a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elnökének, a fideszes Pápai Mihály hívására összegyűltek a Pest megyei települések különböző fideszes képviselői is, és közös állásfoglalásban utasították el a tervet, valamint nehezményezték, hogy előzetes hatástanulmány, valamint szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül hozták meg a döntést.
A másik érdekesség, hogy amíg Budapest fideszes vezetésű volt, a kormányt nem, hogy nem zavarta, ha egyes intézkedések hátrányosan érintették az autósokat, hanem elvileg kifejezett céljuk volt, hogy
visszaszorítsák az autós forgalmat.
Kovács Zoltán akkori kormányszóvivő például 2014-ben, a kormány útdíjkivetésének bejelentését követő második napon még úgy nyilatkozott, hogy a kormány kiemelt célja, hogy a vasúti közlekedésre és a budapesti közösségi közlekedésre szoktassa az embereket.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) „közönséges útonállás”-nak nevezte a kormány döntését, és szerintük már akkor is azért kellett az ún. „sarcot” bevezetni, mert a kormány képtelen egy normális költségvetést összerakni.
A DK országgyűlési képviselője is arról beszélt, hogy azért döntött előzetes egyeztetés és számítások nélkül a kormány a fizetőssé tétel mellett, mert komoly bajban lehetett a költségvetés. A kormány, mint írtuk, most is évente 150,7 milliárdos plusz bevételt vár az útdíjak kivetésétől.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium egyébként most azoknak, akik csak rövidebb szakaszokon közlekednének, például az M0-s hídjait használnák, azt javasolta, hogy
szerezzenek be vármegyematricát,
hiszen éppen számukra született meg.
„Minden budapesti és Pest vármegyei lakos rendelkezésére áll az 5.720 Ft-os vármegyematrica ahhoz, hogy egész évben igénybe vegye a vármegyében található gyorsforgalmi utak nyújtotta gyorsabb, biztonságosabb úthasználati lehetőséget” – válaszolták az RTL megkeresésére.