Halász Bence kalapácsvetőnk kiemelkedő budapesti eredménye után szinte méterenként követtük le, meddig repült a magyar kalapács a sport első 100 évében.
Ezeket érdemes tudni a kalapácsvetésről, akkor is, ha azt hiszed, hogy nem érdekel. Az ír, skót és angol eredettel rendelkező sport fejlődését kronologikusan vettük és vittük végig, íme:
1879
Molnár Lajos Athletikai gyakorlatok című könyvében többek között már szerepelnek a súlyvetés, a discusdobás, a kalapácsdobás és a gerelydobás kifejezések. Ezeket a sportágakat, lévén dobószámok, az atléták gyakran egymás mellett művelték, az igazolt atléták egy adott tornán gyakran minden számban elindultak.
1896
A Magyar Testgyakorlók Köre és az Ó-Budai Torna-Egylet háziversenyeiről tudósítottak a lapok, a kalapács-dobást családi versenynek nevezve, hiszen ezeken általában ugyanaz a három ember indult el és nyert felváltva. Közülük ketten testvérek voltak, a Reiszmann fivérek, László és Rezső 15-16 méter körül dobtak akkor (a dobás 7 és negyed illetve és 7 és fél kilós kalapáccsal történt, helyből, egy karral 10-15 cm magas deszkáról). Ugyanezen sportról tudósító lapok egyúttal az „angol szisztéma” átvételére biztatták a szervezőket, hogy össze lehessen mérni a magyar eredményeket a külföldi dobók teljesítményével.
Az első magyar hitelesített csúcs 28,37 méter volt, ez Szilágyi Gyula nevéhez fűződik.
1908
Mudin István indult a londoni olimpián, ahol a megnyitón Magyarország zászlóvivője volt. A versenyeken több számban is szerepelt, diszkoszvetésben hetedik lett, súlylökésben, kalapácsvetésben és gerelyhajításban a selejtezőkben esett ki.
A magyar csúcsot viszont 1912-ig 39,70 méterre emelte.
1937
Ebben az évben lett az országos bajnokság része a kalapácsvetés, ezt Kemény Gábor, a BSZKRT versenyzője nyerte, aki főleg könyvekből tanulta el a helyes technikát, se edzéstársa, se edzője nem volt. Innen indult a kalapácsvetés magyar népszerűsége és sikersorozata nemzetközi szinten is, bár ezt 1937-ben még senki sem sejtette. A magyar rekordot aktív pályafutása alatt Kemény többször megjavította, bár a dobás hitelesítését sokszor a dobókör illetve a kalapács súlyának vagy hosszának szabálytalansága nehezítette meg.
A szabályos kalapácsot végül 47,88 méterig tudta eldobni, karrierjét a II. világháború kitörése szakította meg.
1948
Németh Imre I. helyezett lett a londoni olimpián. (A magyar labdarúgó válogatott 1953-ban aratott, 6-3-as győzelme tehát nem az első volt, amikor egy a szigetországból származó sportban a magyarok remekeltek.) Eredménye a világon senkit nem lepett meg, hiszen
két héttel korábban, a tatai edzőtáborban 59,02 méteres világcsúcsot dobott.
1955
Németh Imrét, az immár háromszoros világcsúcstartót legyőzte egy fiatal tanítványa, Csermák József. A helsinki olimpia döntőjében 60,34 méterrel új világcsúcsot dobott, később négyszeres országos bajnokként vonult vissza 1955-ben, amikor
61,48 méterrel állított fel új csúcsot Varsóban.
1968
Zsivótzky Gyula Csermák József sikereinek ihletésére választotta a kalapácsvetést, a sport nagyjaihoz hasonlóan eleinte magát edzette, házikészítésű szerrel, edző nélkül, könyvekből. 20 évesen „érte utol” példaképét, akkor 62,38 métert dobott, bár ez a korabeli világranglistán csak a 13. helyre volt elég. Nyert Universiadét, Európa-bajnokságot, de az 1960-as és 1964-es olimpiákon „csak” ezüstig jutott. 1968 februárjában (a mexikóvárosi olimpia előtt pár hónappal) bejelentette, hogy edzéseit Csermák József irányítása alatt folytatja. Fejlődése ugrásszerű volt: májusban már 72 métert ért el, szeptemberben, az országos bajnokságon 73,36 métert dobott, két héttel későb
73,76 méterrel megjavította a világcsúcsot, októberben pedig olimpiai bajnokságot nyert.
Több mint 20 évig tartó aktív karrierje során 10 méternél is többel tudta megtoldani a kalapácsvetés magyar csúcsát.
1990
Az első kalapácsvető, aki 80 méter fölé jutott, Gécsek Tibor volt, ezt 1990-ben érte el.
83,68 méter az egyéni csúcsa, ezzel jelenleg is a nemzetközi örökranglista 11. helyén áll. Edzője sokáig az a Németh Pál volt, aki például az olimpiai bajnok Pars Krisztián felkészülését is irányította. Pars a 2012-es olimpián 80,59 méterrel nyert aranyérmet, jól mutatja a sport kiszámíthatatlanságát, hogy
Halász Bencének pár nappal ezelőtti világbajnoki bronzérméhez 80,82 métert, vagyis 23 centivel nagyobbat kellett dobnia.
(Kiemelt kép: Halász Bence / Forrás: Derencsényi István/MTI)