Vajon a Pléh Csárda ki tud tartani az óriási adagok, a törzsvendégek pedig ki tudnak tartani a Pléh Csárda mellett, ebben a rettenetes gazdasági környezetben? Ellátogattunk a CNN által is bemutatott, legendás kifőzdébe, hogy megtudjuk, sikerült-e megmaradnia annak a helynek, amit az alapító, néhai Bábel István hátrahagyott.
2022 novemberében, 67 éves korában meghalt Bábel István, a legendás rákospalotai Pléh Csárda alapítója. A Pléh Csárda, ha valaki még nem hallott volna róla – amit egyébként kötve hiszünk –, annak elmondjuk:
a hely azzal szerzett hírnevet magának, hogy hatalmas, több kilós rántott húsokat és babafej méretű cordon bleu-ket kínál.
És nem lehet féladagot kérni.
Ennek pedig egyszer csak akkora híre lett, hogy a helyet meglátogatta a világ egyik legismertebb szakácsa, a néhai Anthony Bourdain is, aki éppen a CNN-re készített egy gasztrósorozatot, és az egyik részt a New York kávéház mellett a Pléh Csárdának szentelte. A sokat látott és tapasztal Bourdain szemei is elkerekedtek, amikor meglátta az óriási rántott húst.
De sokat elárul az is, hogy az alapító halálakor a csárda honlapján közzétett gyászhírben
a kifőzde személyzete megköszönte Bábel Istvánnak, hogy tisztességre és becsületre nevelte, és hogy mérhetetlen, soha nem szűnő tanítási vággyal terelgette őket.
A csapat akkor megfogadta, hogy nem változtat semmin, a Pléh Csárda ugyanolyan marad, ahogy Bábel összerakta.
Az Énbudapestem most ellátogatott a kifőzdébe, hogy megérdeklődje, miként viselik az alapító távozását, és hogy a válságok ellenére is sikerült-e megmaradniuk annak a helynek, amit Bábel hátrahagyott. És vajon a rettenetes gazdasági adatok mellett a törzsvendégek is ki tudnak-e tartani a Pléh Csárda mellett?
2023 első három hónapjában ugyanis az adatok szerint 25 százalék fölött volt Magyarországon az infláció, havonta pedig átlagosan 60 ezer forinttal többet költöttek az emberek megélhetésre, mint egy évvel korábban.
A januári 25,7 százalékos inflációtető óra kétségtelenül csökken ugyan a drágulás mértéke, ám még mindig nálunk az egyik legrosszabb a helyzet a világon. Júniusban például 19,9 százalék volt az infláció Magyarországon, miközben az euróövezetben ennek kicsit több mint a negyede, mindössze 5,5 százalék.
Amikor megérkezünk, Sárkány Tamás, a kifőzde üzemeltetője jó kedvvel fogad minket. A kifőzde falának oldalán kint lóg Bábel István alapító, egykori tulajdonos képe,
a sertéskarajt pedig átnevezték Pisti bácsi rántott húsára.
Mint Sárkány mondja, a régi vendégek, akik Bábel jó barátai voltak, miután beköszönnek a konyhára, mindig odamennek a képhez is, hogy megsimogassák, aztán távozóban is odaszólnak: „Szia, Pistikém, minden finom volt!”
A kifőzde továbbra is kitart Bábel filozófiája mellett, az adagok még mindig hatalmasak, és továbbra sincs se kóla, se féladag, és nem fogadnak el borravalót.
A kóla szerintük emberi fogyasztásra alkalmatlan, féladagot autószalonban sem adnak, a borravaló lényege pedig, hogy a pultnál mindenki egyenlő legyen. „Onnantól kezdve, hogy bejön az ajtón, nálunk minden ember egyforma” – foglalja össze Sárkány Tamás.
Bábel egyébként már évekkel a halála előtt átadta Sárkányéknak a kifőzde napi irányítását, az utolsó időszakban pedig már csak tanácsokkal segítette a munkájukat. Amikor arról kérdezzük Sárkányt, hogy milyen helyzetekben jöttek jól Bábel tanácsai, nevetve azt mondja:
„Az ilyen riportok készítésénél!”
Amikor újságíró tűnt fel a színen, Sárkány mindig rögtön hívta Bábelt, hogy jöjjön, mert jelenése van, Bábel pedig rendszeresen leszúrta, mondván, egyszer majd neki kell az interjúkat adnia, úgyhogy lesz szíves belejönni a dologba.
Bábel, mint kiderült, egyfolytában tanított. Ahogy Sárkány fogalmazott, akkor is tanított, amikor nem tanított, és nemcsak a gasztronómiával kapcsolatban voltak frappáns meglátásai és leckéi, hanem az élethez, a vendégekhez való hozzáállásról is. Arról kíváncsiskodunk, ha egy mondatban kéne összefoglalni a filozófiáját, az hogyan szólna. „A vendéggel úgy kell törődni, hogy elégedett legyen, és visszajöjjön” – vágja rá gondolkodás nélkül Sárkány.
Erre megkérdezzük, hogyan látja ő a vendéglátás helyzetét Magyarországon, mi ugyanis egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy erről mintha hajlamosak lennének megfeledkezni. „Mi is eljárkálunk, itt-ott megállunk enni, és hát, megesik, hogy vagy a kiszolgálás, vagy az étel nem megfelelő” – válaszolja Sárkány. Mindennek ellenére szerinte
továbbra is nagyon jó vendéglátóhelyek vannak Magyarországon, és nagyon jó a magyar vendéglátás.
Persze a Pléh Csárda is birkózik az állandósulni látszó válságokkal, de az árak, magyarázza Sárkány, már akkor elszálltak, amikor Bábel még élt. „70-80 százalékos nyersanyag-áremelkedések voltak, és annyit mi nem emelhetünk a saját árainkon, úgyhogy ezt kénytelenek vagyunk benyelni” – mondja az Énbudapestemnek. A Pléh Csárdát, vagy ha úgy tetszik, „Bádog Gundelt” viszont egyelőre nem fenyegeti a bezárás veszélye.
Az anyagbeszerzés például továbbra is akadálytalan. Bábel révén 30-35 éves kapcsolatban vannak a beszerzőikkel. „Aki a savanyút hozza, annak idején a Pistivel kezdett, és itt nemcsak üzleti dolgok vannak, hiszen itt barátságok születtek, úgyhogy hiába kínálnak időnként jobb árakat, ők kitartanak” – mondja Sárkány.
És a vendégek nem ritkultak meg, mióta elszabadultak az árak Magyarországon? – tesszük fel a kérdést.
„Én inkább azt veszem észre, hogy felborult a megszokott rend. Annak idején kiszámíthatóbb volt: a hónap végén kicsit mindig gyengébb, a hónap elején meg mindig kicsit húzósabb volt a forgalom. Most meg, az egész egy nagy katyvasz.”
Mindenesetre Sárkány optimista, és azt mondja, a vendégeik közül mindig mindenki visszatér, még ha kicsit ritkábban is.
És hogy mi lehet ennek és a Pléh Csárdának a titka? „Szívvel-lélekkel kell csinálni!” – feleli 4habozás nélkül, mire megtoldjuk: és neki honnan van erre energiája, amikor egymást érik a történetek, amelyek szerint a vendéglátás durván ki tudja facsarni az embert. De Sárkány most sem habozik a válasszal:
„Nem tudom, én ezt szeretem, és engem a Pisti tanított meg rá, hogyan, miként kell csinálni.”
A Pléh Csárda augusztus 13-án szabadságolások miatt bezárt, a csapat két hétre nyaralni ment, addig ne keressék.