Május 23-án ünnepélyesen megnyitották a budapesti Madame Tussauds-t. De kik azok a magyarok, akik befértek Ferenc pápa, Erzsébet királynő, Tom Hanks, Brad Pitt és Leonardo DiCaprio közé? Spoilerveszély! És mit szólt Zámbó Árpi, amikor meglátta néhai bátyja, Jimmy életnagyságú viaszszobrát?
2022. április 28-án, pénteken közleményt adott ki a Budapesti Madame Tussauds: 51 viaszfigurával indulnak el, ezek közül 17 szobor lesz jellegzetesen magyar. Ahogy a Telex korábbi cikkéből kiderül, a kiállítások mögött álló brit Merlin Entertainments szabályai szerint a megnyitás előtt sehol nem árulják el, kik lesznek a figurák.
A Merlin már több mint tíz éve, 2011 tavasza óta működtet panoptikumot Bécsben, úgyhogy az általában kisebbségi komplexussal küzdő magyarok egészen 2023. május 23-ig izgulhattak,
kik lesznek Magyarország válaszai a jelentős osztrák alakokra.
Ha az osztrákok villantottak egy Mária Teréziát vagy Marie Antoinette-et, akkor nálunk kivel rukkolnak elő? Ha az osztrákoknak van egy Mozartja, egy Beethovenje, egy Klimtje, egy Freudja, nekik kik lesznek a magyar megfelelői? Mi Magyaroszág válasza Conchita Wurstra?
Azért a kiállítás felé menet akarva, akaratlanul eszünkbe jutott, vajon mi értelme van egy Madame Tussauds-nak Budapesten? Ha már kishitűség: vajon nem lesz-e kellemetlen olcsó viaszszobrok között bámészkodni, és nem fogjuk-e amiatt fogni a fejünket: lehet, hogy valami külföldön jól működik, itthon viszont mindenkinek kellemetlen.
Én 30 évvel ezelőtt jártam Madame Tussuads-ban, és bár sok élményem nem maradt, arra határozottan emlékszem, hogy jól szórakoztam. Ha a csillagok jól állnak, és nem a Rákóczi út egykori üzleteinek kiszuperált babáit állítják ki, felnőttként akkor is szórakoztató tud-e lenni a dolog.
Az álmok világába, és vissza
A megnyitóbeszédeket meghallgatva, a múzeumot bejárva azt kell mondjam, a magyar belpolitika a maga kisstílűségével sajnos (vagy nem sajnos) azért szórakoztatóbb egy panoptikumnál, de a budapesti Madame Tussauds-on is meglátszik minden fillér:
kábé 10 milliárd forint, és nagyon szórakoztató tud lenni.
A kiállítást Kreinbacher József építőipari vállalkozó és pezsgőgyáros, az egyik leggazdagabb magyar üzletember nyitotta meg, aki – ahogy a Telex korábban összeszedte – a hazai szervező cég, a Dorottya Experience Kft. legnagyobb tulajdonosa is. Kreinbacher azzal kezdte, hogy 2017-ben fogant meg a gondolat, ami a kiállítást Budapestre hozta volna, és elképzelhetetlennek nevezte, milyen rögös út vezetett a mostani megnyitóig.
Kreinbacher a folytatásban Picasso egyik elhíresült mondását parafrazeálta, miszerint minden, ami elképzelhető, az valóssággá válik, és – mint folytatta – igazat kell adnia neki. A csavart a beszéde vége hozta, amiben arról beszélt: külön örömére szolgál, hogy Budapest a panoptikum megnyitásával újabb rangsorban léphetett elő a neves világvárosok között.
Mint magyarázta, nagyon bízik abban, hogy rövid időn belül ismét egy hasonló projekt alapkőletételénél állhatunk majd, és ekkor
nem győzött a vendégek között ácsorgó Karácsony Gergelyre kacsingatni.
„Hiszen a célunk közös, Budapestet fel kell emelnünk a világ élményvárosai közé, ehhez pedig össze kell fognunk. Mindent meg kell tenni, hogy ez az álom ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljon” – mondta Kreinbacher, és lehetetlen volt nem arra gondolni, hogy ez a közös projekt nem lehet más, mint a gellérthegyi sikló.
Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a sikló megépítésére létrejött cég és a Fővárosi Önkormányzat pereskedése a Kúriáig jutott, mióta a fővárosi önkormányzat 2022 februárjában elállt a megépítésre vonatkozó 2009-es szerződéstől.
A következő két beszédet Chris Scurrah, a Merlin Entertainments franchise igazgatója és Paul Fox, brit nagykövet mondták. Scurrah kiemelte, hogy az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt a magyar partnerek lelkesedése, hogy a márkájukat Budapestre hozzák. Elmondása szerint többezer munkaórát fektettek a látványosság megtervezésébe, és a végeredmény szerinte lenyűgöző lett. Fox azzal folytatta, hogy ez nagyon különleges együttműködés az Egyesült Királyság és Magyarország között.
Miközben az első megszólalók rögös utakról, fantasztikus álmok megvalósulásáról és nemzetközi összefogásról beszéltek, rövid beszédben Balogh-Madár Emese, az V. kerület alpolgármestere egy kicsit
megint a helyére tette a közönséget, és visszahozott minket a földre,
a valóságba, az örök kampányok végtelen iszapbirkozásába. Az alpolgármester úgy folytatta ugyanis: büszkén mondhatja, hogy nevezetességekből a Belvárosban eddig sem volt hiány, a Podmaniczky teret például a felújítás után szinte erdőként adták vissza, és hogy 11 zöld buszmegállót is létesítettek már.
Balogh-Madárék mégis csak a kerület közösségére a legbüszkébbek: a belvárosiak szomszédaiknak mondhatják Keleti Ágnest, Zacher Gábort, Horváth Rozit és Szacsvay Lászlót. „Ma pedig új, neves szomszédokat üdvözölhetünk itt, az ötödik kerületben, hiszen mostantól Puskás Öcsit, Hosszú Katinkát, Papp Lászlót, Zámbó Jimmy-t, Ferenc pápát, Erzsébet királynőt az ötödik kerület lakóinak tudhatjuk. Isten hozta őket, és kívánjuk, hogy érezzék otthon magukat nálunk, a Belvárosban!”
Az utolsó beszélő Karácsony Gergely főpolgármester volt, aki mindenki közül talán a legrövidebbre fogta. Utalva az alpolgármester beszédére, elmondta, azzal, hogy ilyen élethű viaszbábukat állítottak a hírességeknek,
egy kicsit tényleg az lehet az érzésünk, hogy van egy közös történetünk velük.
A kiállítás szerinte egy kicsit olyan, mint az egész város, mert vannak itt nemzetközi és magyar hírességek, és mert együtt vannak a jelen, a múlt és a régmúlt figurái. Karácsony szintén reméli, hogy a város rangját az attrakció tovább emeli majd.
Most is le van izzadva
A magyar hírességeket mintázó viaszbábuk egy részét már az elején elárulták, az eddig elhangzottak mellett olyan történelmi alakok szerepelnek a kiállításon, mint Kossuth Lajos, Széchenyi István, Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc. A közelebbi korszak nemzetközileg is ismert alakjai közül Neumann János vagy Lugosi Béla.
Épp Munkácsyt néztem, amikor megjelent Zámbó Árpi, és megkérdezte, hogy ő kicsoda. Az igazsághoz tartozik, hogy én sem ismertem fel, de én elolvastam a névtáblát.
Az eseményre eljött ugyanis a fél Zámbó család. Zámbó Árpi az Énbudapestemnek elárulta, hogy szíven ütötte, amikor a bátyja életnagyságú szobrával találkozott.
„Jimmy halála óta 23 év telt el, és ebben a 23 évben csak fotón láttam”
– magyarázta. „Nem tudom, látszik-e, hogy most is le vagyok izzadva” – tette hozzá. Zámbó arról is beszélt, hogy Jimmy halálakor szerették volna, ha tovább él a testvérük nimbusza, arra viszont, hogy ilyen sokan fognak rá emlékezni, nem is mertek gondolni.
Korunk sport és popkulturális ikonjai között szobrot kapott Palvin Barbara és Hosszú Katinka is, Hosszú pedig még terhesen is eljött a megnyitóra. „Ma láttam én is a rólam készült figurát, nagyon izgalmas, egy kicsit még mindig a hatása alatt vagyok” – mondta.
„Körbe kellett párszor sétálni magam, megnéztem magam hátulról is,
amire eddig nem volt lehetőségem, úgyhogy az élmény vicces is, furcsa is egyben” – magyarázta.
Mint kiderült, Hosszúnak is volt beleszólása a viaszfigura megalkotásába. Azt szerette volna, ha nem a tipikus úszódressze van rajta, hanem egy kicsit elegánsabb ruhát kap. A végeredmény nagyon tetszik neki. Hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy Papp Lászlóval és Puskás Ferenccel szerepelhet egy teremben a figurája.
Remekül elszórakoztunk
A kiállításra visszatérve, a projekt pénzügyeiről nem sokat lehet tudni. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy programból 3,1 milliárd forinttal támogatta a projektet, a teljes összeg – mint írtuk – akár 10 milliárd forint is lehet, ami egyébként, bármilyen furcsán is hangzik, más projektekkel ellentétben ezen meg is látszik.
Az épület gyönyörű, minden csillog-villog és – visszatérve a cikk elejére – egyáltalán nem érződik gagyinak. Mi, hacsak félórára is, de remekül elszórakoztunk.
Nem kell amiatt keseregnem, hogy megint egy gyerekkori élmény, amit inkább csak az idő szépített meg.
A mai sajtóbejárás után a nagyközönség 2023. május 25-től látogathatja a Budapesti Madame Tussauds-t.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)