A főpolgármester szerint Budapesten olyan helyzet van, hogy erről érdemes a nemzetközi szereplőkkel is beszélgetni.
Három központi téma körül forgott a szerdai Hungarian International Press Associaton (HIPA) sajtótájékoztatója, amit a főpolgármester nyitott meg, és válaszolt a felmerülő kérdésekre is: egyrészt a kormányzati elvonások és döntések patthelyzet elé állították a fővárosi önkormányzatot, másrészt a politikai helyzet is megérett a kielemzésre, főként a közelgő önkormányzati választások fényében, harmadrészt van egy olyan európai kontextus – a kormány vitája az EU-val –, ami szintén érinti Budapestet, és érdekelheti az itt élő tudósítókat és nagykövetségi dolgozókat is.
Amíg az előző ciklusban, a Tarlós-érában a fővárosi önkormányzat jelentősen élvezte a központi költségvetés támogatását, a Fidesz-kormány évi 25 milliárddal támogatta a várost, addig mostanra Budapest nettó befizetője lett a költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás is – 2017 óta kell fizetni – drasztikus mértékben emelkedett, a korábbi összeg tízszeresére: 2018-ban 5 milliárd forint volt, 2023-ban 58 milliárd forint lett évente. Csak hogy legyen viszonyítási alapunk, ebből az összegből kétszer teljesen fel lehet újítani a Lánchidat, de az elvonások nélkül Budapest egyedül is képes lett volna finanszírozni a 3-as metró felújítását is – mondta el a főpolgármester.
Ráadásul az ilyen jogcímen beszedett pénz elvonását a főváros nem tartja törvényesnek, mert Magyarország alaptörvénye, az önkormányzati törvény és az önkormányzatok európai chartája is egyértelműen fogalmaz: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók, ezért Budapest bíróság elé viszi az ügyet.
A pénzügyi helyzetet nem csak ez nehezíti, de a kormány miatt az EU-s pénzek sem érkeznek, és az energiakrízis is megterheli a várost. Közben az elmúlt 30 év legnagyobb közösségi közlekedés eszközparkfejlesztése zajlik, amire EU-s pénzeket el lehetne számolni, de a kormány ezt nem előlegezte meg. Míg más városok – például Debrecen – a hasonló problémákat megszorításokkal és a közszolgáltatások drasztikus csökkentésével oldják meg, Budapest erre nem hajlandó.
A főváros nemcsak a bíróságon lép fel a kormány igazságtalansága ellen, hanem közösségi támogatást is fel akarnak mutatni, erről is szól az első Budapesti Lakógyűlés, amiben nem csak a gazdasági helyzetről, de a Lánchíd forgalmi rendjéről is tesznek fel kérdéseket.
A kérdések előtt a főpolgármester részletesebben visszatért az EU-s források kérdésére, amivel kapcsolatban két aggályos pontra is felhívta a figyelmet. Egyrészt szignifikánsan kimutatható, hogy a kormánypárti települések sokkal több forrást kaphatnak a jövőben, illetve Budapest az előző hétéves ciklushoz képest 40 százalékkal kevesebb pénzt kap.
A másik hatalmas probléma a kormányzat részéről megjelenő erős centralizációs szándék, ugyanis az új építési törvényjavaslat alapján minden, legalább 50 százalékban EU-s forrásból megvalósuló beruházást az Építésügyi Minisztérium bonyolít le, attól függetlenül, hogy ki indítványozta azt. Ez azért jelent súlyos kockázatot, mert az állami beruházások korrupciós kockázata sokkal magasabb, mint az önkormányzatok által végbe vitt munkáké, és a végrehajtási kockázat is nő.
A sajtótájékoztatón elhangzó kérdések érintették a korábbi EU-s biztosokkal való tárgyalás kimenetelét, Budapest gazdasági erejét és az országban beöltött szerepét, GDP-hez való hozzájárulásának mértékét, de előkerült a közösségi közlekedést és az autót használók arányának valódi mértéke is – ami mindig ez előbbi javára billen – és a fiatalabb generációk politikai szimpátiája is.