KÖZÉLET

„Találkozunk a bíróságon” – üzente Karácsony a kormánynak


Van egy adó, aminek nemcsak az erkölcsösségét, de a törvényességét is vitatják: ez az úgynevezett szolidaritási adó.

„Van egy olyan adó, aminek nem csak az erkölcsösségét, de a törvényességét is vitatjuk, ez az úgynevezett szolidaritási adó” – jelentette ki Karácsony Gergely egy április 19-i, szerdai sajtótájékoztatón. Szerinte sokkal helyesebb egyébként, ha Budapest-adónak neveznék, ugyanis ennek az adónak a túlnyomó többségét a Fővárosi Önkormányzatnak kellene befizetnie.

Azért nem tartják törvényesnek, mert Magyarország alaptörvénye, az önkormányzati törvény és az önkormányzatok európai chartája is egyértelműen fogalmaz:

az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatóak.

Mivel ennek az adónak az összege erre az évre 58 milliárd forintban van maximalizálva, és ez az összeg 25 milliárddal magasabb, mint az összes állami támogatás, amit a főváros kap a különböző közszolgáltatások ellátásra, Karácsonyék szerint praktikusan 25 milliárd forint bevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány.

„Éppen ezért közigazgatási bíróságon pert indítunk az összeg csökkentése érdekében” – jelentette be a főpolgármester. Amit egyébként törvényesnek gondolnak, ez 33 milliárd forint, a polgármester elmondása alapján be fogják fizetni, minden hónapban törlesztik a részleteit.

„Természetesen tisztában vagyunk az inkasszó fogalmával, de szeretném jelezni, hogy nem lesz pénz a számlánkon” – tette hozzá Karácsony, úgyhogy a kormány, ha akarja se fogja tudni ezt az összeget inkasszálni. 

Viszont találkozunk a bíróságon, és kiderül az, hogy Magyarországon a jogállamiságnak vannak-e még nyomai”

– zárta a sajtótájékoztatóját.

A HVG a főváros DK-s gazdaságfejlesztési tanácsnokára, Élő Norbertre hivatkozva korábban arról írt, hogy a főváros bejelenti, hogy megtagadja az államkassza felé a szolidaritási hozzájárulás megfizetését, ami 2023-ban 54 milliárd forint lenne.

A tervvel viszont, ahogy Wittinghoff Tamás, Budaörs ellenzéki polgármestere is elmondta, van egy probléma: az adó be nem fizetése kivitelezhetetlennek tűnik. A polgármester szerint az adót a központi költségvetés vonja le az önkormányzatoknak juttatott támogatásokból, azaz az 54 milliárdos összeg soha nem is kerül a főváros számlájára, de még ha ott is lenne, akkor is képtelenség lenne, mert – mint Wittinghoff magyarázta,

a kincstár hozzáfér a települések számláihoz.

Wittinghoff arról beszélt, mindez inkább kommunikációs húzásnak tűnik a főváros részéről.

Az, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nincs megbékélve a szolidaritási adóval, régóta nem titok.

Többször felhívta rá a figyelmet, amíg Tarlós Istvánnak hívták a polgármestert, a fővárostól 10 milliárd forintot szedtek be, 2020-ban aztán ez az összeg máris 35,4 milliárd forintra emelkedett.

A kormány ezzel a döntésével gyakorlatilag 15 ezer forintot vett ki minden budapesti zsebéből. Ebből a pénzből háromszor újíthattuk volna fel a Blaha Lujza teret és kétszer a Lánchidat. De épülhetett volna megannyi bérlakás, költhettünk volna útfelújításokra és egyéb fejlesztésekre 

írta korábban a főpolgármester.

Amikor 2022 nyarán a megválasztott ellenzéki országgyűlési képviselőkkel közös javaslatcsomagot terjesztettek be a 2023-as költségvetéshez, azt kezdeményezték, hogy: „a hazug nevű „szolidaritási” hozzájárulás kapcsán (...) álljon vissza a 2019 előtti állapot”.

Mindennek az egyik előzménye, hogy Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy április 13-i sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy rendkívüli megszorításokra szorul a fővárosi vezetés, mert már a nyár közepére fizetésképtelenné válhat az önkormányzat.

Kiss sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt évek gazdasági adatait. Miközben a működési adatok elmondása szerint szinte változatlanok 2019 óta (2019-ben 236,7, 2020-ban 215,2 milliárd, 2021-ben 236 milliárd, 2022-ben pedig 268,4 milliárd forintot bevétele volt a fővárosnak), a kiadások évről évre nőttek, a 2019-es 216,4 milliárdról 2022-ben 295 milliárd forintra.

A működési kiadások növekedésének főbb tényezői a szolidaritási hozzájárulás, a bérek növekedése és a közösségi közlekedés kiadásainak növekedése voltak. Karácsony Gergely főpolgármester arra kérte Kisst, állítson össze egy túlélőprogramot, ezek első bejelentéseit tette meg a héten a főpolgármester.