Összesen 227 milliárd forinttal terhelte meg a Fővárosi Önkormányzatot a kormány, miközben a kormányoldal 180 milliárdos örökség elherdálásáról beszél. A kormányzati intézkedések: adóemelés, adóbevétel elvonása és a kukaholdingon keresztül visszatartott milliárdok miatt Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest nettó befizetőjévé vált az államnak. A Budapesti Lakógyűlés gazdasági kérdéseinek hátterét vizsgáltuk.
Függessze fel a kormányzati elvonások befizetését vagy csökkentse a járatok számát a közösségi közlekedésben? – kérdezi a főváros vezetése a Budapesti Lakógyűlésen a helyi polgároktól - Ön szerint mi lenne az igazságos? Ha a jelenlegi városvezetés is csak annyi elvonást fizetne, mint az előző vagy ha maradna a több mint tízszeresére emelt kormányzati elvonás?
Az elmúlt időszakban heves számháború alakult ki a kormány és Budapest vezetése között arról, hogy miért jutott el a város pénzügyi teherbíró képességének határára.
A szócsaták egyik központi eleme az volt, hogy mi lett annak a több, mint 180 milliárd forintos tartaléknak a sorsa, amelyet a 2019-es önkormányzati választások után a Tarlós István vezette önkormányzat a bankszámlán hagyott.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője a legutóbbi közgyűlésen úgy érvelt, hogy az önkormányzat 14 hónapnyi regnálása alatt felélt a Tarlós István főpolgármesterségéből megmaradt 214 milliárd forintból 134 milliárd forintot. De maga Tarlós István is beszállt a vitába, amikor az Inforádióban azt mondta: a tartalékkal „szinte ajándékképp vették át tőlünk a várost”.
Karácsony a közgyűlésen Wintermantel felszólalására úgy reagált, hogy a fideszes politikus kihagyta felszólalásából, hogy a főváros hatalmas adósságot: banki hitelt és felújítandó hidakat örökölt. Ráadásul nominálisan kevesebb pénzből kell kigazdálkodnia a megemelkedett energiaszámlákat. A városnak a GDP arányában harminc százalékkal csökkent a bevétele.
A főváros adatai szerint a város folyószámláján 2020 januárjában 186,2 milliárd forint volt, három évvel később már csak 10,1 milliárd forintnyi szabad felhasználású pénz volt a kasszában. Ezen kívül a főváros számláin volt még mintegy 22,6 milliárd forint olyan „címkézett” pénz, amelynek felhasználása pontosan megadott fejlesztéshez kötöttek, például az Európai Unió által támogatott, már futó fejlesztési projektek befejezéséhez.
Hogy miért csökkent a bevétel?
A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását leginkább a szolidaritási adónak nevezett tétel terhelte meg, amelynek éves összege 2018 óta több, mint tizszeresésre emelkedett. Korábban beszámoltunk róla, hogy a szolidaritási adó éves összege 2018-ban – A Tarlós-éra idején - még csak évi 5 milliárd forint volt, a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2023-ban már 58 milliárd forintot kellene erre a célra befizetni.
Az iparűzési adó – melyből lényegében a főváros fizeti a közvilágítást, támogatják a közösségi közlekedést, az idősotthonokat, tartják fent a könyvtárakat vagy a múzeumokat - 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót.
A főváros számításai szerint 2020-ban 40 milliárd, 2021-ben 20 milliárddal, 2022-ben közel 21 milliárd forinttal kevesebb adót szedhettek be a módosított szabályok miatt.
A szemétszállítási díjbeszedés államosítása további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit. Miközben a budapesti lakosok továbbra is ugyanannyit fizetnek a szemétszállításért, mint régen, és a szemétszállítást elvégző BKM (régen FKF) költségei még növekedtek is az infláció miatt, a díjat államilag beszedő kukaholding a pénz egy részét visszatartja, az egyszerűen nem érkezik meg a fővároshoz.
A kormányoldal által állított 180 milliárd forintos örökséggel szemben áll az önkormányzat számítása szerint 227 milliárd forintos kormányzati elvonás 3 év alatt.
Ráadásul – erről a közgyűlésen Karácsony is beszélt - még a valódi külső válságokat is kezelniük kellett, a koronavírus, a menekültválság, a felpörgő infláció és az energiaválság miatti kiadás növekedéseket.