16,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt venne fel a főváros a túlélőprogram részeként. Erről döntött ma a Fővárosi Közgyűlés. Emellett a képviselők felhatalmazták a főpolgármestert, hogy kezdeményezze a szolidaritási hozzájárulás mérséklését és kérje az elmaradt támogatás kifizetését a kormánytól a Lánchíd felújítására. A kormánypárti képviselők tartózkodtak a szavazásnál.
Ebben a választási ciklusban több válsággal kellett a fővárosi önkormányzatnak szembesülnie. Erről Karácsony Gergely főpolgármester beszélt a Fővárosi Közgyűlésben szerdán. Napirend előtti felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a Covid-járvány idején elsőként tették kötelezővé a maszk használatát a tömegközlekedési eszközökön, és kiálltak a kötelező oltás mellett. Szakmaiatlannak nevezték a lépéseiket, aztán a kormány mégis követte példájukat. Szerinte a főváros hatékonyan védekezett a járvány ellen.
– Amikor azt hittük, hogy túl vagyunk a Covidon, jött az energiaválság. Mi már tavaly nyáron elkezdtük a felkészülést, energiatakarékossági csomagot vezettünk be – mondta.
E kettő után szerinte a mostani, a harmadik válság politikai döntés következménye. Bár a miniszterelnök az önkormányzati választás eredményének ismeretében azt mondta, hogy a főváros ugyanolyan elbírálás alá esik majd, mint a többi önkormányzat, mégsem állta a szavát.
A fővárosi önkormányzatnak olyan pénzügyi csomagot kell elviselnie, ami fenntarthatatlanná teszi a város működését, miközben idén 58 milliárd forint szolidaritási adó menne az államkasszába.
Úgy fogalmazott: le kell vetnünk magunkról ezt a terhet, hogy Budapest tudjon fejlődni, hogy a gazdaság motorjaként segítse az országot. Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint az önkormányzatok bevételeit nem lehet elvonni. Most szerinte mégis ez történik: „Nem fordulhat elő, hogy egy önkormányzat nettó befizetője legyen a költségvetésnek”.
Az a tét, hogy van-e még jogállam Magyarországon. Azért tettünk esküt, hogy mindent megtegyünk Budapest fejlődéséért, de ennek a gátja a megszorítócsomag.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője válaszolt a főpolgármester napirend előtti felszólalására: „Karácsony folytatja a másra mutogatást, azt mondja, az önkormányzat semmiről sem tehet, mindig a kormányt és Orbán Viktort teszi felelőssé a főváros helyzetéért”.
– Ön már fél évvel a megválasztása után is csőddel riogatott – mondta a frakcióvezető, s miután korábbi Karácsony idézeteket olvasott fel, azzal folytatta, hogy szerinte az önkormányzat 14 hónapnyi regnálása alatt felélt a Tarlós István főpolgármesterségéből megmaradt 214 milliárd forintból 134 milliárd forintot.
Karácsony viszontválaszában felhívta rá a figyelmet: Wintermantel kihagyta felszólalásából, hogy a főváros hatalmas adósságot, banki hitelt és felújítandó hidakat örökölt. Ráadásul nominálisan kevesebb pénzből kell kigazdálkodnia a megemelkedett energiaszámlákat. Szerinte Budapest cégek összevonásával, energiamegtakarítással próbált spórolni, miközben 2019-hez képest a GDP arányában harminc százalékkal csökkent a bevétele.
– Akkor tudjuk túlélni ezt az évet, ha nem finanszírozzuk tovább a kormányt
– tette hozzá a főpolgármester. Mint mondta, várják a kormány által megígért pénzt a Lánchíd felújításra, a Gulyás Gergely által jelzett rezsitámogatás második körét, és bíróságra mennek a kormánnyal szemben.
A beszéde végén a Fidelitas képviselői egy transzparenst mutattak fel, melyen Karácsony és Gyurcsány Ferenc képe volt látható és egy idézet a DK elnökétől: „Könnyű szeretni, de nem teljesíti a feladatát szerintem”. Mint ismert, Gyurcsány egyebek mellett ezzel kritizálta a főpolgármestert nemrégiben a Spirit FM-en.
Egy aktivista közben lejátszotta Gyurcsány nyilatkozatát. Karácsony felszólította a politikai flashmob résztvevőit, hogy ne zavarják a közgyűlés munkáját. Amikor ennek nem tettek eleget, megkérte a rendészeket, hogy kísérjék ki őket a teremből.
Túlélőprogram
Ezt követően elkezdődött a nyíltan kezelendő előterjesztések tárgyalása, elsők között a túlélőprogrammal.
A szavazást heves vita előzte meg, melyet Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes kezdett azzal, hogy ismertette, 2020-21-ben az önkormányzat bevételei nem nőttek, kiadásai azonban igen. Mint fogalmazott, legnagyobb költségük - a közösségi közlekedés fenntartása mellett - a kormány felé fizetendő szolidaritási hozzájárulás, hozzátette mára a főváros nettó befizetője lett az államnak, ami abszurd.
Bagdy Gábor KDNP-s képviselő úgy reagált Kiss Ambrusra, hogy 2010-ben sokkal rosszabb anyagi helyzetben kényszerültek a főváros irányítására, mégis végül pozitív mérleggel adta át Tarlós István 2019-ben a vezetést. Meglátása szerint Karácsony nem a fővárost akarja irányítani, hanem a kormányt akarja megbuktatni. A hitelfelvétellel kapcsolatban pedig elmondta, nem tartja reálisnak, mivel a főváros nincs abban az anyagi helyzetben, hogy hitelt tudjon felvenni.
Wintermantel Zsolt azt tette szóvá, hogy a főváros bár egyfolytában panaszkodik és csődközeli helyzetről beszél, rózsakertre vagy éppen Budapest 150-ik születésnapi programsorozatára van pénz, szerinte ez arra utal, hogy szimpla politikai színjátékot űz a főváros vezetése.
Ughy Attila (Fidesz-KDNP) a városvezetés azon ötletére reagált, miszerint nem tervezik befizetni a szolidaritási adó egy 25 milliárd forintos részét a kormánynak. A politikus azt vetette fel, mit szólna a főpolgármester ahhoz, ha a budapesti autósok úgy döntenének, hogy nem fizetnek a parkolásért? Hozzátette, reméli, hogy lesz újra olyan főpolgármestere Budapestnek, aki nem csak a szavak szintjén akarja Budapest fejlődésének előremozdítását.
Kiss Ambrus ezekre úgy reagált, a hitelfelvétellel kapcsolatban nem érti a fideszes képviselők aggodalmát, hiszen a kormány is az EU-s helyreállítási alapból szeretne hitelt felvenni.
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes pedig azt vetette fel, ha a Tarlós-érában annyira jó volt a főváros anyagi helyzete, miért hitelből finanszírozták például az M3-as metró felújítását, vagy miért nem kezdték el Európa legelső metróvonalának a Kisföldalattinak a felújítását.
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a főváros évek óta csődről és a szándékos kivéreztetésről beszél. Úgy vélte, a szolidaritási adó valóban 5 milliárd forintról 58 milliárdra nőtt 2018-tól 2023-ra, de ez nem Karácsony Gergely ellen irányult. Majd úgy folytatta, ezzel szemben a város bevételei nőttek, a 144 milliárdos iparűzési adó például 271 milliárd forintra. Szerinte tehát 2018-hoz képest mintegy 77 milliárd forinttal több a főváros bevétele. A BKV költségei pedig 94-ről 140 milliárdra nőttek, tehát mintegy 65 milliárd forinttal drágultak, mint mondta, azonban még ezt is fedezte a főváros büdzséje, sőt maradt még 12 milliárd forint is. Pokorni elismerte, hogy ez nem sok pénz, de jelenleg minden kerületnek és településnek nehéz a helyzete, nem csak Budapestnek.
Az általános főpolgármester-helyettes ezt azzal magyarázta, hogy csak tavalyhoz képest 60 milliárd forinttal nőttek a bérek, továbbá 16 milliárd forinttal nőttek kamatkiadásaik, így máris kijön a matek, miért van negatívban a főváros számlája.
Niedermüller Péter (DK) azt sérelmezte, nem tud mit mondani a választópolgároknak, amikor rákérdeznek, hogy a szolidaritási hozzájárulás kikhez fut be, összesen milyen összegben, majd ezt a pénz milyen arányban és kik között osztják szét.
Baranyi Krisztina (Független) a túlélőcsomaggal kapcsolatban elmondta, ha nem lesz, Budapest pont a nyár végén állna le, ami az Atlétikai VB idejére esik, ez pedig szerinte nemzetközi szegyen lenne.
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) erre röviden úgy reagált, végre kiderült, hogy a baloldal időzített csődöt tervez, mindezt azért hogy hozzájáruljon a „Brüsszeli tervhez”.
A közgyűlés végül a kormánypárti képviselők tartózkodása mellett megszavazta azt az indítványt, mely szerint szerint 16,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt venne fel a főváros a túlélőprogram keretein belül. De ehhez a kormány beleegyezése is szükséges. Emellett a közgyűlés felhatalmazta a főpolgármestert, hogy kezdeményezze a szolidaritási hozzájárulás mérséklését és kérje az elmaradt támogatás kifizetését a kormánytól a Lánchíd felújítására.