A Lánchídon meg kell őrizni a buszcentrikus közlekedést, de még jobban sűríteni kell rajta a járatokat, szükség lenne a Déli Körvasútra, mondvacsinált a kormány által hangoztatott főváros-vidék ellentét a közlekedésben - erről Vitézy Dávid volt államtitkár beszélt.
- A budai fonódó villamos alapjainak lerakását,
- a fővárosi éjszakai buszközlekedésének kiépítését,
- a budapesti tömegközlekedés átszervezését
tartja pályafutása kezdeti legfontosabb eredményének Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember a Széchenyi István Szakkollégium budapesti eladásán beszélt egyetemisták előtt szerda este. Akkora volt az érdeklődés, hogy helyszínt kellett módosítani, hogy minden jelentkező beférjen.
Az ELTE Lágymányosi Capmpusán tartott fórumbeszélgetésen Vitézy arról beszélt, hogy a vezetése alatt álló, angol mintára létrehozott BKK új, egységes szemléletet honosított meg a közlekedés kezelésében. Felismerték, hogy változtatni kell a korábbi autócentrikus közlekedéspolitikán.
A 2020-ban alapított Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) pedig vezérigazgatósága alatt a regionális fejlesztések gazdája volt. Elkészültek az engedélyezési és a konkrét műszaki tervek a szentendrei, a csepeli, a ráckevei hévvonal fejlesztéséhez.
Fontos eredménynek tartotta azt is, hogy a Galvani hídnak lett környezetvédelmi engedélye. Mint mondta, jobban örülne, ha ezek a fejlesztések megvalósultak volna, de bízik abban, hogy a válsághelyzet ellenére „beérnek ezek a beruházások”. Elmondta, bár az ellenzék politikai projektnek tartotta a BFK-t, szerinte bizonyították, hogy szakmai centrumként működnek.
Kertváros-stop
Szerinte tízből hat ember az agglomerációból jár be Budapestre és minden, a fővárosban megtett második kilométert az ingázók autói teszik meg a városban:
Nem találunk megoldást a budapesti közlekedési nehézségeire, a dugókra, a környezetszennyezésre, ha csak a város határáig látunk.
A központi régióban az autók száma drámaian nő, itt található Magyarország minden második gépkocsija.
– Az agglomerációs közlekedés környezeti hatásaira nem tudunk a közösségi közlekedéssel választ adni, akkor érdemi javulásra nincs kilátás – tette hozzá.
Fontosnak tartotta, hogy meg kell állítani az „agglomeráció szétterjedését”, vagyis nem szabad folytatni a zöldterületek beépítését.
A szántóföldeken épülő újabb és újabb kertvárosok ugyanis tömegközlekedéssel nehezen kiszolgálhatók, szerinte inkább a főváros felé kell irányítani az újonnan ide települőket. Bár az is vitatéma, tette hozzá, hogy Budapest növekedése még meddig tartható.
Körvasút-vita
A Déli Körvasút tervéről – mely Kelenföldtől a Rákóczi hídon át haladna és a Ferencvárosi Rendezőpályaudvartól háromfelé ágazna az ország keleti része felé – sokan azt állítják, hogy a tehervonatok zavarnák a lakók nyugalmát.
Vitézy szerint figyelembe kell venni, hogy egész Európában a klímavédelem, gazdasági és politikai okok miatt az a cél, hogy a közúti teherszállítást vasútra tereljék át. Ha teljesül a terv, ötven százalékkal nagyobb lesz a teherforgalom, akkor nagy szükség lenne a körvasútra. Ráadásul az autó- és akkumulátorgyártás miatt Kelet-Magyarország egyre dominánsabb ipari övezetté válik, amihez fokozottabb vasúti teherszállításra lesz igény.
Vitézy elmondta, megépítenék a zajfogó falakat, így nem zavarnák a lakók pihenését. De a déli körvasút szerinte nem elsősorban a tehervonatoknak épül, hanem a személyszállítás fejlesztésére szolgál, az elővárosi, a távolsági vonalak sűrítésére ad lehetőséget.
Emellett már régóta szükség lenne új megállókra, melyeket a beruházással megépítenének: az Infopark és az új Mol székház mellett épülne meg a Nádorkert állomás. Kicsit távolabb, a Közvágóhíd elnevezésű megálló épülne meg és az új kézilabdacsarnok mellett lenne a harmadik megálló.
Az új vágány lefektetéséhez fákat kellene kivágni, amiket újra lehetne telepíteni. Vitézy úgy fogalmazott, hogy magukat zöldnek nevező szervezetek igyekeznek az egész beruházást megakadályozni, de szerinte
Megvédeni negyven darab Ostorfát, közben megakadályozni egy új elővárosi közlekedést, az minden, csak nem zöld mozgalmi tett.
Lázár-féle beruházás-stop
Vitézy Dávid annak kapcsán, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter mintegy nyolcvan, nagyrészt fővárosi projekt lezárásáról döntött – azt mondta, hogy több feszültség előzte meg a döntést: a járvány és az ukrán-orosz háború és a rezsiválság miatt kevesebb a hazai fejlesztési pénz, nem jönnek az uniós támogatások és „politikai erőt kapott” a Budapest-vidék ellentét. Ez utóbbit mondvacsináltnak, „politikai térben létező valóságmagyarázatnak” tartja.
– A vasúti fejlesztések éppen azt szolgálják, hogy Kolozsvárt össze lehessen kötni Budapesttel és később Béccsel. Hogy Debrecenből indulhassanak vonatok a Balatonra, vagy Győrből Szegedre – mondta.
Szerinte Magyarország településszerkezete miatt ezeket a vonalakat nem lehet úgy megoldani, hogy elkerülik Budapestet, mert akkor nem lesz a vonatokon utas.
Budapest átjárhatósága a fővárosiakat érdekli a legkevésbé. Az, hogy itt véget ér minden vasúti vonal, hogy széttagolt a hálózat, leginkább a vidékieknek káros, mondta Vitézy, aki azt, hogy a kormány visszalépett a Nyugati Pályaudvar fejlesztésétől, dacos, nem helyes lépésként értékelte.
Legyen-e dugódíj, autómentes maradjon-e a Lánchíd?
Vitézy szerint népszerűsíteni kell a kerékpározást Budapesten, ésszerű kompromisszumokra van szükség, hogy ehhez a közlekedéshez szükséges infrastrukturális hiányosságok megszűnjenek.
Budapest szimbolikus közterületeibe nem lehet csak ideiglenes festékkel belenyúlni, mert ezt nem fogadják el a városlakók
– tette hozzá.
Azzal egyetért, hogy a Lánchíd buszsáv-jellegű működését fenn kell tartani. Úgy vélte,
ha a jelenlegi városvezetés úgy gondolja, hogy a hídon a kerékpáros-, és alapvetően buszcentrikus forgalmi rendet kell fenntartani, akkor az lenne az ésszerű, hogy minél több buszjáratot indítsanak. Enélkül szerinte az elképzelésnek nincs értelme.
A dugódíjra áttérve arról beszélt, hogy a legtöbb olasz város és néhány francia település úgy döntött, hogy nem ilyen tarifát vezet be, hanem inkább kiszorítja az autókat a belvárosból.
– A szolgáltatás alapú közúti közlekedés térnyerése, hogy a polgárok nem feltétlen a saját autójukkal közlekednek 5-10 év múlva azt eredményezi majd, hogy nem a dugódíjra lesz szükség, hanem a taxizásnál ismért kilométeralapú díjazásra – tette hozzá.
Ki lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje?
Vitézy Dávid arra a kérdésre, hogy az önkormányzati választásokon ő lesz-e a Fidesz főpolgármester-jelöltje – úgy reagált, hogy nem tud erről.
Visszatértem ahhoz, amit régóta csinálok - részben belföldön, részben külföldön - segítek a városoknak javítani a közlekedésükön. A politikai élettől most messzebb vagyok.