Megvan a győztes terv a Római védőgátjának nyomvonalára: sokkal több fa marad, nő a biztonság

Számtalan érv gyűlt össze pro és kontra, a Fővárosi Önkormányzat megbízásából készült tanulmányban megvizsgálták mindkét (Nánási út és Királyok útja, illetve közvetlen parti nyomvonal) verzió előnyeit és hátrányait. Íme az eredmény.

Fák és értékek megóvása, nagyobb biztonság

A Római-part természeti értékeinek megőrzése mellett kell megvalósítani a Csillaghegyi-öblözetben élők árvízvédelmét a Fővárosi Önkormányzat vezetésének állásfoglalása szerint, amelyet Óbuda-Békásmegyer vezetői is támogatnak. Karácsony Gergely főpolgármester, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, valamint dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere közösen jelentette be szerdán, hogy maradhatnak a fák a Rómain, és végre elindulhat a Nánási út–Királyok úti új védmű részletes tervezése is. A döntést hosszú előkészítő munka, a két lehetséges nyomvonal egyforma mélységű műszaki vizsgálata és a terület Jövőképét megalkotó közösségi tervezés alapozta meg.

 

Végleg eldőlt, hogy megmenekül a pusztulástól Budapest egyik utolsó, természetközeli Duna-part szakasza, amely szinte az egyetlen olyan hely, ahol a budapestiek szabadon élvezhetik a folyó közelségét. „Fák a Rómain, gát a Nánásin” – idézte Karácsony Gergely a civil partvédők jelszavát a döntés ismertetése kapcsán. Két évtized vitájára tesz most pontot Budapest vezetése azzal, hogy a Nánási út–Királyok útján elhelyezkedő új védmű részletes továbbtervezésére kéri fel a feladattal megbízott mérnöki irodát.

 

Teljesen új alapok

A főpolgármester a mai bejelentés kapcsán elmondta: fontosnak tartotta, hogy a gátról szóló vita ne érzelmi alapon vagy erőből dőljön el, hanem a lehetséges nyomvonalak és a műszaki megoldások egyforma alaposságú vizsgálatával és az ügyben érintett budapestiek minél szélesebb körének bevonásával. Korábban mindkét szempont sérült, ezért bontakozott ki hatalmas társadalmi ellenállás a parti mobilgáttal szemben.

„Ezeknek a hiányosságoknak a pótlására a főváros teljesen új alapokra helyezte a gátról és a Római-partról szóló vitát” – ismertette Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a már több mint két éve tartó folyamatot. Az érintett budapestiek bevonásával, közösségi tervezéssel született meg a Római-part Jövőképe, amelynek célkitűzései iránytűként szolgáltak a mérnöki munkához is. A Mélyépterv Komplex Zrt. által készített megvalósíthatósági tanulmány két nyomvonalat vizsgált meg egyforma részletességgel: a jelenlegi Nánási út–Királyok úti fővédmű közelében futót, valamint a parti sétány Duna-felőli oldalán elhelyezkedőt.

Minden más nyomvonal még több pusztítással és problémával járna.

Az összehasonlításban a műszaki és gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi és a társadalmi szempontok is nagy súlyt kaptak. Az eredmény szerint mindkét nyomvonalon megépíthető olyan védmű, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak. Azonban 

a Nánási úti nyomvonal három fő szempont szerint is kedvezőbb: magasabban és a vízparttól távolabb ritkábban kell és könnyebb védekezni, ez növeli a biztonságot.

A parti verzió sokkal nagyobb természetrombolással járna: ott négyszer annyi, több mint 700 fa kivágására lenne szükség, míg a Királyok útján körülbelül 160 fa esik áldozatul. Külön hangsúlyozták, hogy a védett platánsort nem kell kivágni. A Nánási úti verzió jobban megfelel a Jövőképnek, így nagyobb a társadalmi támogatottsága is. Ennek a megoldásnak az árnyoldala, hogy több közműkiváltásra van szükség, ezért jóval drágább, mint a parti. Ennek optimalizálása és ezzel a költség csökkentése a részletes tervezés egyik fontos feladata.

 

Óbuda-Békásmegyer is elégedett lehet

Dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere üdvözölte a főváros vezetésének döntését. Egyetért azzal, hogy az a verzió került kiválasztásra, amely egyszerre ad nagyobb biztonságot több tízezer helyi polgárnak, miközben megőrzi a közösség részére a Római-partot.

A kerület az elmúlt 3 évben pályázatokkal segítette a part szépítését, fejlesztését célzó lakossági, civil kezdeményezéseket.

A gátépítés finanszírozásáról elmondták: uniós támogatást tervez igénybe venni a főváros. A most folyó előkészítési, tervezési munkákat is az EU finanszírozza, és már ehhez is szükség volt a Belügyminisztérium és az irányító hatóság szakmai támogatására, ezért a folytatásnál is számít támogatásukra Budapest. Ugyanakkor a 2021-2027-es költségvetési ciklusban árvízvédelemre szánt KEHOP Plusz keretben a kormány eddig nem számolt budapesti projektekkel. A főváros azonban már egyeztetést kezdett ez ügyben, és az eddigi egyeztetések alapján azt reméli, hogy hamarosan meglesz a politikai akarat is Budapest legfontosabb árvízvédelmi beruházásának megvalósításához.

 

A legfontosabb kérdést azért tegyük fel magunknak – miért is szeretjük annyira a Rómait?

A Római-part (a Csillaghegyi-öblözet részeként) egyedi és megismételhetetlen karakterrel rendelkezik. Jelentős részén a kavicsos, természetes föveny invitál a Dunához, amit itt-ott kisebb, ártéri erdő jellegű, fás területek szakítanak meg természetközeli élményt kínálva. Ez a közvetlen, intim kapcsolat a folyóval egy Budapest méretű nagyvárosban még európai szinten is kuriózumnak számít.

 

Kezdhetnénk úgy, hogy „már az ókori rómaiak is…”, de elég, ha a 19. század második feléig nézünk vissza, amikor megnövekedett a túrázás és a sport iránti igény, az első dunai evezősverseny pedig a folyóra és a folyó használatára irányította a figyelmet. A városhoz közeli Duna-partokon „csónakdák”, úszóművek, stégek létesültek, a vízisport-életet evezős klubok szervezték. A belvárostól távolabb eső Római-part a „vadevezősök” kedvelt helyszínévé vált, ahova a HÉV 1888 után már csak úgy öntötte az embereket.

Ezután a Római-parton is sorra épültek a csónakházak, pontonuszodák, valamint a sportolni vágyók kényelmét, ellátását szolgáló büfék, vendéglők, kerthelyiségek – népszerűségük gyakorlatilag azóta is töretlen. Az egyedülálló építészeti karakterrel és atmoszférával rendelkező szocialista időszak nyomai is megtalálhatóak még, a retró pedig nem csak zenében és ruházkodásban vonzó – bár helyenként azért már kétségtelenül erősen ráférne egy kis felújítás a Duna-parti sétány környezetére. Viszont

2021-ben – 1973 után először – a víz minősége azt is megengedte, hogy újra szabadstrand nyíljon.

A Római-parton teret kapó vendéglátás, sport- és rekreációs, kulturális szolgáltatások sokszínűek, sokfélék, így különböző társadalmi és anyagi helyzetű látogatók is jól tudják érezni magukat itt. 

 

Két védmű harca egymás és a víz ellen

Az átfogó megvalósíthatósági tanulmányt a Római-part Jövőképének elkészítése előzte meg, amely közösségi tervezéssel készült: kérdőíves kutatás, fókuszcsoportos beszélgetések, érintett állami, önkormányzati és szakmai szervek véleményének meghallgatása. A kérdőívek közel 4500 válaszadójának elsöprő többsége mondta azt, hogy meg kell védeni a Római-partot, meg kell őrizni a Római-part természetközeli jellegét és sajátos, egyedi karakterét. Amilyen most, többé-kevésbé olyan is maradjon. Ez az eredmény valójában nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy

pár évvel ezelőtt több ezer fő menetelt végig a Duna-mentén, a partvédő civilek „Fák a Rómain, gát a Nánásin” követelését visszhangozva.

A mérnöki munka a Római-part Jövőkép célkitűzéseit szem előtt tartva indult el, és végig lakossági rendezvények kisérték, amelyeken részletes tájékozódás mellett a résztvevő lakosok visszajelzéseket is adhattak a tervezőknek.

 

A Nánási út–Királyok útja vonalról

• „A Királyok útjára annak idején (1953-ban – a szerk.) nem véletlenül került az első rendű árvízvédelmi vonal, hanem azért, mert ez a vonal az adott terület legmagasabban fekvő része, de facto magasabb terepszinten van, mint a hullámtér, mint a Pók utca, mint a Csillaghegy egyes bensőbb részei. Azaz itt volt a legcélszerűbb kiépíteni. Ennek történeti előzménye, hogy a Római az ókorban még egy félsziget volt, amelynek gerincvonalán húzódik a mai Nánási út–Királyok útja (Békás és Mocsáros pedig egy dunai mellékág)!” – írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy cikkében.
• Tehát magasabban fekszik, ezért több idő van a felkészülésre, amikor jön az ár, és hozza magával az uszadékfákat és a jégtáblákat, esetleg hajókat sodor magával. Mivel magasabban húzódik, ezért elég az alacsonyabb védmű, ami viszont minimum esztétikai, a Római esetében egzisztenciális kérdés.
• Ez a zöldebb megoldás.
• A vendéglátósok e kérdésben ugyan megosztottak, de legtöbbjük a vendégeik számára legfőbb vonzerőt jelentő természetes megjelenésű part megőrzését támogatja. Azt gondolják, hogy a vendégek nagy része elmaradna, ha a védmű közvetlenül a parton húzódna.
• Ennek a verziónak járulékos haszna az utcaszerkezetben beállt pozitív változás is: a nyúlgát helyén felszabaduló területeket buszöblök, kerékpársáv, gyalogjárda céljára lehetne hasznosítani, ami jelenleg nem megoldható.

 

Az elvetett opció a hullámtér megvédése, a parton épülő védmű volt

• A parti nyomvonal legnagyobb hátránya, hogy megszüntetné a Római part jelenlegi karakterét, mivel beszűkítené a teret, megszűnne a Duna közvetlen látványa a partról, és a közvetlen kapcsolat a Duna partjával, valamint jelentősen károsodna a galériaerdő, sok fa és a hozzájuk kötődő élővilág.
• Hátrány, hogy a vendéglátóhelyek közül több nem működhetne tovább a jelenlegi helyén.
• Nem elég, hogy a parton épülő védművel egy magasabb töltésre épülő magasabb fal lenne a folyóparton, ezzel kb. szemmagasságban elvágva a Dunát, de nem is lenne mit látni, hiszen a legnagyobb vonzerő, a természet közelsége, a fák és a növényzet nagy részének kiirtásával meg is szűnne, pont a gát miatt.
• Ennek a tervnek a megvalósítása olyan láncreakciót indítana el, ami gyakorlatilag megszüntetné, eltörölné azt a Római-partot, amiről a társadalmi vita egyáltalán elindult. „A lakosság (ld: közvéleménykutatási eredmények), mind pedig a főváros által kinyilvánított, deklarált elhatározás, hogy a jelenlegi hullámtéri terület ne alakuljon át lakóövezetté. Amennyiben ugyanis a partra kerül a fővédvonal, a befektetői nyomásnak többé nem lesz képes ellenállni a főváros, ez pedig a térségben számos új probléma megjelenését generálja. A Nánási út–Királyok útja kapacitása nem képes felvenni és elvezetni egy lakóterületi átalakulásból származó többletforgalmat, nem teremthető meg a sűrű lakónépességhez rendelt kemény és puha infrastruktúra (közműellátás, úthálózat, oktatási, kulturális, kereskedelmi, szociális és egészségügyi infrastrukturális háttér) amely optimális lehetne, miközben a terület természeti és környezeti paramétereiben, rekreációs vonzóképességében és szolgáltatásaiban drasztikus romlás következne be” – írta szintén Bardóczi Sándor egy előkészítő tanulmányban.

A Római-parttal kapcsolatos pro-kontra érvek, egyesületek, munkacsoportok jegyzőkönyvei, térképek, látványtervek, szakmai állásfoglalások itt elérhetőek.