A tömeg nem, de az egyetértés nagy volt az Ukrajna melletti kiállásban, és abban, hogy Orbán Viktornak nem szabadna hintapolitikát folytatnia.
Az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulóján megemlékezésre hívtak mindenkit, hogy kifejezhesse szolidaritását az ukrán néppel. Legyen vége az orosz agressziónak! – Megemlékezés az áldozatokról – ez volt a címe annak a tüntetésnek, amit az Európához Tartozunk Egyesület és a Momentum Mozgalom szervezett február 24-én, pénteken 17 órára. A tüntetésre azokat várták, akik méltósággal akartak megemlékezni az áldozatokról, és kiállni az orosz agresszióval szemben.
16 órára, közvetlenül a tüntetés elé A megtörhetetlenség 365 napja – Háború Ukrajnában címmel ukrán nemzetiségi szervezetek hirdettek eseményt a Városháza parkba, ami a háború egy éve alatt készült fotókból válogatott és nagyított plakátkiállítás megnyitója volt. Itt felszólalt Balog István, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője, és beszédet mondott Karácsony Gergely főpolgármester is – az eseményről itt olvashatnak beszámolót.
Helyszíni tudósítónk szerint a Városháza parkból a körülbelül ezer fős tömeg közvetlenül kezdte meg 17 órakor az átvonulást az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló orosz nagykövetséghez, ami már a Legyen vége az orosz agressziónak! – Megemlékezés az áldozatokról címet viselő tüntetés része volt.
A menet élén két ukrán népviseletbe öltözött lány haladt gyertyával a kezében, mögöttük ment Karácsony Gergely főpolgármester, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom elnök-frakcióvezetője, ők hárman és kísérőik egy „WE #standwithukraine” feliratú molinót fogtak maguk előtt egészen az orosz nagykövetségig.
Dicsőség Ukrajnának!
Dicsőség a hősöknek!
Szabadságot Ukrajnának!
– skandálta a vonuló tömeg, sokan közülük hazánkban élő ukránok, de láttuk többek között Tordai Bencét, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét.
Oroszország terrorista állam!
Oroszország megöli a gyermekeinket!
– kiabálták angolul, kicsit arrébb pedig egy legalább 30-40 méter hosszú ukrán zászlót vittek kifeszítve.
A tüntetők 18 óra környékén értek a Bajza utca – Andrássy út kereszteződésénél található budapesti orosz nagykövetség közelébe, ám a rendőrök nem engedték őket a nagykövetség épületéhez. A szintén párbeszédes Szabó Rebekát ekkor sikerült elkapnunk néhány szóra.
„Nagyon fontos, hogy megmutassuk az erőnket, hogy Putyin ellen vagyunk, és hogy a magyar emberek közül sokan így gondolkodnak” – mondta a párt társelnöke, aki Nokedli nevű kutyájával az ölében, egy kerítés tövében ült a Bajza utcában.
A háttérben közben zúgott a „Ruszkik haza!”. Szabó szerint az Orbán-kormány rosszul értelmezett, érdekvezérelt politikát folytat, de az ország nem azonos a kormányával.
Nem messze tőlünk
„Stop Putin, Stop Propaganda, Stop Orbán”
feliratú molinót emelt a magasba egy fiatalember. A 28 éves Gellért elmondása szerint Fradi-drukker, de szurkolótársai a politikai nézetei miatt már nem látják szívesen a lelátókon. „2019-ben a CSK Moszkva járt nálunk, és akkor is harsogott a Ruszkik haza!, de most úgy látom, hogy a szurkolói kemény mag inkább orosz barát lett” – mesélte. „Úgy gondolom, hogy az áldozatok mellett kell kiállni. De a Fradi-tábor nem szolidáris az ukrán néppel” – tette hozzá.
Gellért mellett a 35 éves Kovács Balázs éppen letámasztotta egy villanyoszlopnak a matricákkal, tiltakozó feliratokkal teleragasztott biciklijét.
Még a homlokára is Putyin- és Orbán-ellenes matricákat ragasztott.
Kérte, hogy ne írjuk le a foglalkozását, elég annyi, hogy műszaki vonal, mondta, és mosolygott. A katatüntetések idején már kint volt az utcákon, de legjobban az oroszok Ukrajna elleni támadása hozta ki a sodrából. Biciklijét egy Nagy Feró-videó után rakta tele tiltakozó cetlikkel, és azt mondta, felháborította, hogy az ismert zenész dehonesztálóan nyilatkozott az ukránokról. „Elegem van az orbáni propagandából, ami a putyini propaganda másolata” – magyarázta.
A színpad első megszólalója Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke volt, aki először ukránul mondott egy indulatosnak ható, rövid beszédet, és csak utána folytatta magyarul. „Anyu, apu, kelj fel, megkezdődött a háború” – kezdte Hartyányi, és mint mondta, nagyon sok ukrán ébredt hasonló szavakra egy évvel ezelőtt.
„Akkor senki nem gondolta volna, hogy ez bekövetkezhet, hiszen a 21. században, sőt a második világháború óta békének kellene honolnia Európában. Magukat az ukránok testvéreinek hazudó oroszok orvul megtámadták Ukrajnát.” Hartyányi szerint, ha a villámháború sikeres lett volna, az oroszok legyőzték volna Ukrajnát, pihentek volna néhány évet, és megindultak volna Európa felé. „Jól tudjuk, hogy ez volt a terv, de az ukránok bátran szembe szálltak az orosz terrorállammal.” Olyannyira bátran, hogy az ukránok az egész világ csodálatát kivívták ezzel.
Hartányi felidézte a Holodomort is, amikor is az oroszok 10 millió ukránt éheztettek halálra, köztük 3 millió gyereket. Mint mondta, most is őket vették célba: a megszállt területeken összesen 16 ezer gyereket raboltak el.
„Adjátok vissza a gyerekeinket! Adjátok vissza a gyerekeinket!”
– kínálta skandálásra az egyesületi, egyben önkormányzati elnök, aztán arról beszélt, hogy ha nem állítják meg Putyint, az egységes Európának vége. „Együtt mondjuk ki, vonuljanak ki a megszállt területekről, ruszkik haza!” – skandálta már önmagától is a tömeg. Mint Hartyányi magyarázta, szabadságharcot vív a népe, ahogy szabadságharcot vívtak a magyarok is '48-ban és '56-ban.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azzal kezdte a beszédét – ezen a napon ugyanebben a témában már a másodikat –: egyszerre örül és szomorú, hogy itt kell lennie.
Felidézte, hogy sokszor eszébe jut egy gyerekrajz, ami ott lóg a dolgozószobája falán, és amit egy olyan gyerektől kapott, aki Kijevtől menekült Budapestig, és most a fővárosi önkormányzat vendége- Karácsony alig várja, hogy visszaadhassa neki ezt a rajzot. Azért is szeretné visszaadni, hogy az a rajz egy olyan korszakról legyen emlék számára, ami már soha nem jön vissza, és egy olyan városra emlékeztesse, ami befogadta őt.
A főpolgármester ezután kifejezte büszkeségét, amiért olyan sokan helyt álltak a menekültek befogadásakor; amiért Budapest szolidáris város, ami pontosan tudja, mit jelent az orosz tankok jelenléte, egy olyan város, ami bebizonyította, hogy a történelem jó oldalán áll.
Amilyen büszke a fővárosra, folytatta Karácsony, olyan szomorú, hogy szégyenkeznie kellett, amikor Ukrajnába ment. Bár szeretettel fogadták, magyarázta, mégis úgy érezte, magyarázkodnia kell, mert a magyar kormány annyit ült a politikai hintában, hogy elvesztette az erkölcsi iránytűjét, és szerinte a magyar kormány összekeveri az agresszort az áldozattal. Azt reméli, ha egyszer vége lesz ennek a háborúnak, és – mint fogalmazott – vége lesz ennek a szörnyű kormányzásnak, az ukránok a barátaik között fogják felsorolni a magyarokat is.
„Ti, akik itt álltok, ti mentitek meg Magyarország becsületét”
– mondta a közönségnek.
A tüntetés harmadik felszólalója egy Csernyihivből menekült ukrán édesanya volt. A Kijevtől 160 kilométerre, észak-keletre található város körül az oroszok komoly erőket, páncélos hadoszlopokat, harckocsikat, rakétaindító rendszereket vonultattak fel, azonban olyan komoly ellenállásba ütköztek, hogy a háború első napjaiban inkább úgy döntöttek, felhagynak a város bevételével. A város polgármestere közel másfél hónappal a támadás megkezdése után arról beszélt, hogy a település 70 százalékát lerombolták az orosz csapatok. A 285 ezres észak-ukrajnai városban lakóházakat és iskolákat is bombatámadások értek.
Az anyuka azzal kezdte, hogy mindenekelőtt szeretné megköszönni a magyaroknak, amiért befogadták őt és gyermekét. Elmesélte, hogy március 3. lett a második, közös születésnapjuk, ugyanis akkor kezdték az oroszok bombázni a városukat, és ők is csak hatalmas szerencsével élték túl a támadást. Nagyon hangos és nagyon félelmetes zajt hallottak, azt érezte, ott és akkor meghal, és csak annyit tudott mondani: „Istenem, segíts!”. Miután a robbanásokat követően magához tért, azt látta, hogy az ablakok kitörtek, és mindent vér borít. Azonnal kiszaladt az utcára, keresni kezdte a kisfiát, aki éppen iskolában volt. Az anyuka reszketett, a gyerek pedig csak harmadszorra vette fel a telefont. Amikor meglátta, elszörnyedt, ugyanis a gyerek keze véres volt. Az iskola egyik fele épen maradt, a másik felét viszont bombatámadás érte, és leomlott.
Az ukrán édesanya azt mondta, először akkor jött rá igazán, hogy elkezdődött a háború, amikor a gyereke ijedt szemébe nézett.
Ezután Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője következett. Arról beszélt: fontos, hogy mi akkor is kimondjuk az igazságot a háborúról, ha ezért a kormánypropaganda bunkósbottal üt minket. „Soha nem volt még ilyen fontos megmutatni Európának, hogy van egy másik Magyarország, amely azt üzeni, hogy az ukránok mellett vagyunk.” Mint mondta, kétszer is volt Ukrajnában, mert ez szerinte alapvető morális kötelesség volt, miközben Orbán Viktor mindössze a határig merészkedett, bátran, golyóálló mellényben. „Ukrajnában bátor, európai emberekkel találkoztam. Olyan matektanárral, akinek szétlőtték az iskoláját, és most egy sufniban tart matekórákat.” Mint Cseh fogalmazott:
„Putyin mellé állni olyan, mint beleköpni a bucsai tömegsírba.”
A háborús bűnösöket nemzetközi törvényszék elé kell állítani, ami szerinte sajnos nem fog menni egyik napról a másikra, de amit ez EU-val meg tudnak tenni, az az, hogy begyűjtik a bizonyítékokat, hogy elérkezhessen a számonkérés órája.
„Nem hagyhatjuk, hogy a fideszes propagandagyár meghamisítsa a valóságot Ukrajnával kapcsolatban. Kérek tőletek valamit! Ha valaki a propagandát szajkózza, ne távozzatok a szobából. Tegyetek fel kérdéseket! Álljatok ki az igazságért, bármilyen nehéz is. A kárpátaljai magyarok és az ukránok azért harcolnak, mert az EU-hoz akarnak tartozni. Gyalázat, hogy Orbán Viktor legszívesebben kisétálna ebből a szövetségből, miközben a szomszédjaink, a saját őseink a vérüket adják érte” – mondta Cseh.
Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke korábban többször is kritizálta már Orbán Viktort és kormányát. Egy közel egy évvel ezelőtti, Népszavának adott interjújában például arról beszélt: szerinte egészen hihetetlen a magyar miniszerelnök orosz–ukrán háborúval kapcsolatos képmutatása. Iványi azok közé tartozik, akik korábban jó kapcsolatot ápoltak Orbán Viktorral, ő keresztelte meg első lányát, Ráhelt, azonban idővel a kormány célkeresztjébe került. Iványi az interjúban felidézte, hogy a miniszterelnök korábban bírálta az oroszokat, majd irányt váltott. „Európa ellen uszított, Vlagyimir Putyin mellett agitált. Most pedig hirtelen odapenderedik a béke oldalára, a béke olajágát viszi a csőrében, és azt állítja, hogy az ellenzék fegyvereket akar szállítani Ukrajnába, amelyekkel embereket fognak ölni, míg ő azon dolgozik, hogy ez ne következhessen be. Nincsenek rá szavak, hogy mennyire arcátlan.” Ő volt az, aki Orbánt a 2022-es március 15-i beszédében emlékezetes módon gatyás békegalambnak nevezte.
„Legyenek áldottak azok a hősök, akik a mi szabadságunkért és Európa szabadságáért harcolnak” – kezdte beszédét Iványi.
„Sok gyerek, civil halt meg, és egy magyarországnyi tömeg tűnt el a háború kezdete óta Ukrajnából. Ebben a térségben akkor lesz béke, ha az Orbán-kormány távozik a politikából végleg, és békén hagyják a békeszerető embereket”
– folytatta a lelkész. „A tegnapi napot a hazavezető úttal töltöttem, Ukrajnába vittünk generátort, élelmiszert, ruhát, ez volt körülbelül a huszadik utunk az egyesülettel. Egészen a fehérorosz határtól indultunk, sok mindent láttunk útközben. Láttunk fegyverszállítmányt, sok temetőben nemzeti színű zászlót, mint megtudtam, elesett hősök sírjairól van szó. Láttunk narancssárga táblákat, amik elaknásított területet jeleztek, szántóföldeken is, amiket a megszálló katonák helyeztek el. Az jutott eszembe, hogy óvakodjunk a narancssárga táblácskáktól, mert életveszélyesek, és Isten óvjon meg bennünket tőlük.”
A lelkész azt érzi, hogy van remény, de sok múlik azon, mit teszünk mi. „Azt kérem, álljatok ki a béke mellett! Az ukrán béke záloga az orosz békének is, torz lelkek azok, akik akár egy gonosz mosollyal is támogatják az agressziót. Isten az emberiséget egy vérből teremtette, egyformán áhítjuk mi, hétköznapi emberek, hogy legyen béke.”
Az utolsó felszólaló Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom elnök-frakcióvezetője volt. Gelencsér a beszédét azzal kezdte: nem örül annak, hogy itt kell állnia egy terrorista állam nagykövetségénél. „Ha nem lennék itt, az azt jelentené, hogy a háború véget ért. De a legjobb az lett volna, ha el sem kezdődik. A gyalázatos és embertelen orosz invázió első évfordulóján sajnos egy olyan világban élünk, ahol sokaknak az sem világos, hogy ki a bűnös, és ki az áldozat.” Gelencsér azzal folytatta, hogy ők újra és újra kimondják az igazságot, a háborús bűnöket, hogy a putyini Oroszország felelős a vérontásért.
„Mondjuk ki az igazságot, mert hazudik, aki szajkózza a békét, de nem mondja, hogy a békét csakis Ukrajna győzelme tudja elhozni. És annak nem is fontos nemzetünk biztonsága és szuverenitása. Aki egyenlőséget tesz a megtámadó és megtámadott közé, aki az agresszor érdekeit szolgálja, az részt vesz a háborúban, az agresszor oldalán.” Magyarország nem állhat a háborús bűnös oldalán. Aki ezt teszi, kormányfőként szégyent hoz a nemzetünkre. „Megbocsáthatatlan ebben a helyzetben orosz érdekekhez kötni hazánk sorsát” – mondta Gelencsér.
„Az ukránok bátor férfiak és bátor nők, vállalják, hogy nemcsak a nemzetüket, de Európát is védik. Ők azok, akik nemet mondtak arra, hogy visszakényszerítsék nemzetüket egy zsákutcába, amiből már kitörtek. Az ukrán fiatalok a jövőjükért és nemzetükért küzdenek”
– folytatta. „Nem értjük, hogy azok az állami vezetők, akik 2010 előtt bírálták Putyint, ma szinte tülekednek, hogy találkozhassanak vele, kiszolgálják érdekeit, ahelyett, hogy az európai érdekek mellé állnának. Ki kell mondanunk, hogy béke csak akkor lesz, amikor az utolsó orosz katona is kitakarodik Ukrajna területéről. Ruszkik haza!”
A magyar kormány vezetői már mindent elárultak, magyarázta az elnök-frakcióvezető, aminek a zászlaja alatt rendszerváltás volt ebben az országban.
„Üzletelni Oroszországgal, odadobni nekik a szuverenitásunkat – mi a hazaárulás, ha nem ez?”
– tette fel a kérdést Gelencsér, aztán konkrét lépéseket is javasolt a miniszterelnöknek, amivel visszatérhetne a demokrácia útjára.
A rövid beszédek után a tüntetők mécsest gyújtottak az áldozatok emlékfala előtt, a szervezők kérdésünkre azt a választ adták, hogy nagyjából 2000 ember volt jelen a tüntetésen, az internetes lapok tudósításai több százra, valamint egy-kétezerre teszik a tüntetők számát.
Nem Budapest volt egyébként az egyetlen főváros, ahol megemlékezést és akciókat tartottak az orosz agresszió ellen. Londonban például a háború kirobbanásának évfordulója előtti napon, február 23-án 170 liter kék és sárga festékkel locsolták végig az utat – írta a Magyar Narancs – a londoni orosz nagykövetség előtt a Led By Donkeys szervezet aktivistái. Így ötszáz négyzetméteren látszott az ukrán zászló Oroszország angliai képviselete előtt. A berlini orosz nagykövetség épülete elé egy, a háború első napjaiban Kijev közelében szétlőtt orosz tankot állítottak. A tank egy 1985-ös évjáratú T-72-es, Dmitrivkában érte a végzet. Ahogy az eset kapcsán a 444 írta, személyzete Oroszország egyik legszegényebb régiójából, Burjátföldről származott. Moszkva előszeretettel küld a háborúba az ország távoli vidékein élő etnikai kisebbségeket. A lengyel miniszterelnök pedig Kijevbe látogatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyaljon, és átadja neki az első négy darab Leopard 2 A4-es harckocsit.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)