KULTÚRA

59 éve került először adásba a Delta – az ikonikus főcím és zene története


Ha azt mondom, hogy Song of the Second Moon, nem biztos, hogy sokan tudják, miről beszélek. De ha azt mondom, hogy a Delta zenéje, akkor már mindenki tudja.

Az elektronikus zenéhez és a tudományhoz fűződő viszonyom valószínűleg a kisszobából indult a nagyanyámnál, amikor a nagyapám átkapcsolt az MTV 2-ről az MTV 1-re, mert kezdődött a Delta. Tisztán előttem van, ahogy fogom az asztal peremét, nézem a kissé ijesztő embereket, akik menetelnek a hóban előre, aztán fura gépekről meg űrhajókról váltakoznak a képek, és közben szól egy egészen furcsa, jövőszerű zene, ami ott és abban a percben zsigerig égett belém.

Dick Raaijmakers (Kid Baltan) és Tom Dissevelt 1958-ban / Fotó: theartsdesk.com

Ez a dal pedig nem volt más, mint a Song of the Second Moon, Tom Dissevelt és Kid Baltan közös szerzeménye 1957-ből, ami az egyik legelső (ha nem a legelső) tisztán elektronikus zene (vagy más néven „konkrét zene”) volt a történelemben.

Fiatalabb olvasóink kedvéért tisztázandó: a nagyapám nem az egyik zenecsatornáról kapcsolt át a másik zenecsatornára, hiszen akkoriban, 1990 környékén még csak két csatorna volt Magyarországon, az említett MTV 1 és MTV 2, amiket ma már M1-nek és M2-nek neveznek.

Szóval 1964. január 31-én adták le az első számát annak a műsornak, amely „a Holdra szállás előtt indult, és a Mars-kutatás korában is tájékoztatja a nézőket”. A Delta tudományos híradó volt, a Magyar Televízió egyik legrégebbi ismeretterjesztő műsora, amely 1964 és 1996, illetve 2001 és 2012 között futott. Sokáig azon kevés hírforrások egyike volt a szocialista Magyarországon, amely a „nyugati világ” tudományos eredményeit és újdonságait ismertette.

1967-től 1994-ig Várhelyi Tamás főszerkesztő nevéhez fűződött a műsor arculatának, tematikájának kialakítása (aki egy ideig a Delta újság főszerkesztője is volt), az alapkoncepció pedig végig megmaradt: a legfrissebb tudományos eredményekről, az új technikai vívmányokról tájékoztatni a nézőket. A Delta a Magyar Televízió negyedik tudományos műsora volt – elnevezése pedig megegyezik a görög ábécé negyedik betűjével. Úttörő jellege pedig nem csak a fentiekben mutatkozott meg, hanem abban is, hogy az első olyan műsorok között volt, amelyek 1976-tól színes technikára váltottak.

És ha a Song of the Second Moon Magyarországon összeforrt a Deltával, akkor a Delta ugyanennyire elengedhetetlenül összeforrt Kudlik Júlia nevével is, aki 1965-től egészen 1996-ig vezette a műsort.

Kudlik Júlia 1971-ben / Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Visszakanyarodva azonban a gyerekkori kisszobába: eleinte természetesen azért függtem rá a Deltára, hogy a főcímet végig nézzem, mivelhogy 5-6 évesen többnyire egy büdös szót nem értettem abból, amit utána Kudlik Júlia mondott. Idővel azonban egyfajta tudományos csodálat kezdett maga köré keríteni, amikor az iskolában elkezdtem megismerkedni ezzel a világgal.

És bár nem állítom, hogy azok közé a gyerekek közé tartoztam, akik jobban várták a Deltát, mint a Dragon Ballt, utólag mégis azt érzem, hogy a Delta bizarr-markáns főcíme volt az, ami részben megértette velem, hogy miért nem érdemes tartani az új dolgoktól – például attól a fura zenétől, ami 30 évvel később az egész életemre meghatározó hatást gyakorolt.

Az azóta médiatörténeti jelenséggé vált képsorokat egyébként Szuhay-Havas Ervin az akkori tudományos kisfilmekből (pontosabban egy másik műsorának, a Nagy pillanatok – nagy felfedezések snittjeiből) válogatta ki.

A főcím pedig

  • a Vezúv kitöréséről,
  • egy deltaszárnyú Avro Vulcan (a pontos típusa Avro 698 Vulcan VX777, ami az 1957-es Farnborough International Air Show-n volt látható) bombázóról,
  • egy alacsonyan elhúzó MiG–19-es gépről (amely 1955-ben a szovjetunióbeli tusinói légiparádén volt látható),
  • a Himalájáról készített légifelvételekről (amelyek forrása a Conquest of Everest című Hillaryról és Tenzig Norgayről szóló 1953-as dokumentumfilm),
  • a csillagos égről (a Rozetta és Helix nebula),
  • Scottról és három társáról, vagyis a hóban gázoló szánhúzó emberekről (akik az 1948-as Scott of the Antarctic című játékfilmben voltak láthatók),
  • az antarktiszi expedíció lánctalpasáról (amely egy 1955-ös gyártású Tucker 743 Double-drive Sno-cat),
  • Edmund Hillaryról és Vivian Fuchsról és az 1955-1958-as Nemzetközösségi Transzantarktiszi Expedícióról  szólt.

A sokat emlegetett főcímdalra pedig, erre az akkor ritkaságnak számító elektronikus zenére Belohorszky Károly, a Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es lemezen, amit Csehszlovákából hozott, és egész egyszerűen anélkül, hogy erről bárki érintettet is megkérdezett volna, betette a képsorok alá.

Mindez, mármint a Delta főcíme pedig olyan ikonikus jelenséggé vált, hogy még egy városi legenda is szárnyra kelt, amely szerint a műsorvezető, Kudlik Júlia egyszer betért egy budapesti vendéglőbe, ahol egy cigányzenekar eljátszotta neki a Song of the Second Moon-t brácsán, cimbalmon és hegedűn. Hogy az eset valóban megtörtént-e, valószínűleg sosem derül ki, mindenesetre tény, hogy a zenét többen is feldolgozták, így például „Delta friss” címen Berki László és cigányzenekara is, ami nagyjából megfelel a városi legenda leírásának.

(Kiemelt kép: Kudlik Júlia műsorvezető az MTV Delta című műsorának stúdiójában 1970-ben / Fotó: Fortepan/Rádió és Televízió Újság)