Budapest Főváros Levéltárának főigazgatójával néztük meg, miben lett más, mivel bővült az információs rendszer, és hogyan nézhetett ki a főváros akkor, amikor még nem volt Google Térkép. VIDEÓ!
Még teljesebb történelmi sétát tehetünk a virtuális Budapesten: az Időgép nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem a térben és időben történő barangolás lehetőségét kínálja interaktív térképeken keresztül, gyors és egyszerű átlépéssel a különböző időmetszetek között. Mindebben elképesztően sok adatgyűjtés van, amit összehangolt munkával sikerült megvalósítani.
Annál is inkább, mert a Budapest Időgép mögött többek között a Hungaricana hatalmas adatbázisa áll, amely a levéltári munkának köszönhetően több millió oldalnyi digitalizált forrásanyagot tartalmaz, a város lakóira és épületeire nézve pontosan helyhez és időhöz köthető adatok tömegét kínálva a felhasználók számára. Az oldalon négy különböző időmetszetben (1837-es, 1873-as, 1908-as, 1937-es) barangolhatunk, és az elérhető korabeli legrészletesebb, nagy felbontású térképek felhasználásával készült vektoros térkép segítségével böngészhető a város szerkezetének átalakulása, sőt akár a városlakók élete is. Ám nemcsak ezekben az idősíkokban nézhetjük meg Budapestet, ugyanis az Időgépen elérhetők légi felvételek 1944-ből, valamint egy térinformatikai adatbázis az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól. Ahogy a Fortepan adatbázisa is segíti a még teljesebb élményt.
Mindez pedig még mindig csak néhány részlet, így a legautentikusabb illetékeshez, dr. Kenyeres Istvánhoz, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatójához fordultunk, hogy mondja el, mi is pontosan a Budapest Időgép, illetve mutassa meg nekünk magát a felületet is.
(Kiemelt kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György)