KÖZÉLET

Budapestnek eddig nem jutott az állami rezsitámogatásból, tízmilliárd forintot kérne a főváros


Bár áramon, gázon és távhőn sokat spóroltak a fővárosi önkormányzat cégei, intézményei, mégis összesen tízmilliárd forinttal több energiaszámlát kaptak. Eddig nem jutott Budapestnek az állami rezsitámogatásból.

Csaknem 10 milliárd forinttal többet fizetett a főváros energiára 2022 negyedik negyedévében, mint az ezt megelőző év hasonló időszakában.

Míg 2021 őszétől év végéig Budapest energiaszámlája összesen több mint 5 milliárd forintra rúgott, addig tavaly az év végi időszakban ez az összeg meghaladta a 15 milliárd forintot. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint, ha a főváros nem takarékoskodott volna, ez az amúgy is magas összeg még hárommilliárddal több lett volna.

Nyár elején a főváros már jelezte, hogy az egész országban baj lesz az energiafogyasztással. A közgyűlés energiacsomagot fogadott el, spórolásba fogott. Kiss Ambrus egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a gázfelhasználás több mint negyven százalékkal, a távhő 34,74 százalékkal, a villamosenergia-fogyasztás pedig csaknem öt százalékkal lett kevesebb. Ráadásul 2022-ben kicseréltek 6700 közterületi lámpatestet, ezzel 2023-ban becslések szerint hat napnyi közvilágítást takarítanak majd meg.

A főpolgármesteri hivatalban – ahogy a többi intézménynél, cégnél - lecsavarták a fűtést, így ősztől december végéig 50 százalékkal kevesebb távhő ment el, ám csaknem hétszeres számlát kaptak. A spórolást segíthette az is, hogy igazgatási szüneteket és pénteki kötelező otthoni munkavégzést is elrendeltek.

A villany a problémás

Amivel a város nehezen tud spórolni, az a villany. Az áramfogyasztás 83 százalékát ugyanis a közvilágítás, a közösségi közlekedés és az ivóvíz biztosítása viszi el. A díszkivilágítás időtartamát rövidítették, de a villamosoknak közlekedniük kell, és az ívóvízen sem lehet takarékoskodni.

A városháza által begyűjtött adatokból kiolvasható, hogy a fővárosi fenntartású idősotthonokban ebben az időszakban a gázzal volt a legnagyobb probléma, bár spóroltak több mint 17 százalékot, több mint nyolcszoros számlát kaptak „cserébe”.

Eddig a főváros semmit nem kapott állami rezsitámogatásból. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt ígérte, lesz a tárgyalásoknak második köre is. Kiss Ambrus kérdésre válaszolva erre úgy reagált, nem kaptak meghívást egyeztetésre, de készen állnak a tárgyalásra. Elmondása szerint tízmilliárd forintra lenne szükségük az elszálló rezsiárak miatt.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tavaly a Portfólió oldalára írt a fővárosi takarékoskodásról, az úgynevezett Budapest modellről cikket. Eszerint három csoportba sorolták az önkormányzathoz tartozó intézményeket, cégeket. Első csoportba kerültek azok, akiknek még volt energiaszerződése, így 2023 év közben merülhet fel az a kérdés, hogy milyen áron tudnak majd szerződni. A második csoportba, a kisebb fogyasztók, szociális és kulturális intézmények kerültek. Mint a főpolgármester-helyettes fogalmazott: az ő energiaigényeire „a jelenlegi napi árnál magasabb, de tervezési keretek között tartható szerződéseket” kötöttek. „A harmadik csoportba a közvilágítás, közösségi közlekedés és az ivóvízellátás tartozik”. Ezekre a területekre napi áron szerzik be az energiát, a hektikusan változó árak miatt így igyekeznek spórolni.

(Kiemelt kép: Fortepan / Gábor Viktor. Illusztráció: Sturm Dániel)