A FŐKERT operatív csoportja augusztus 2-án, vasárnap délután összeült, hogy kidolgozza a klímavészhelyzeti forgatókönyvet, jelentette be Dezsényi Péter, a BKM FŐKERT főigazgatója.
A FŐKERT természetesen nem most kezdett el felkészülni az aszályra és a klímaváltozás következményeire, mint Dezsényi magyarázza, a rendkívüli vízkorlátozás nyomán kialakult helyzetre készítik a szakmai forgatókönyvet.
„Ezt pedig azért tesszük közzé, mert a rendelet nyomán több önkormányzat és magánkert tulajdonos teljesen leállítaná az öntözést, ami súlyos, akár visszafordíthatatlan károkat okozhat a zöld infrastruktúrában.”
A beszámolója szerint a főigazgatót is rengetegen hívták a vízkorlátozásról szóló miniszteri rendelet megjelenése óta, hogy mit tegyenek a jelenlegi helyzetben.
A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én közölte, hogy az ország minden településén legalább I. fokú vízkorlátozás vált szükségessé, amelyet „a jelenlegi hidrometeorológiai előrejelzések, a víziközmű-rendszerek aktuális üzemeltetési körülményei, valamint az ellátásbiztonság hosszú távon történő fenntartásának érdeke indokol”.
Az I. fokú vízkorlátozás értelmében tilos a közparkok, kertek, pázsitok locsolása ivóvízről (tömlős locsolás), szigorúan tilos kerti úszómedencék vezetékes vízzel történő feltöltése, tilos a gépjárművek tömlős mosása, tilos a járdák, utak, udvarok csapvízzel való mosása, valamint szüneteltetni kell az automata locsolók működtetését. „A víz közös értékünk, megóvása pedig közös felelősségünk” – tették hozzá.
A kormány augusztus 2-i, vasárnapi közleménye szerint a rendkívüli helyzet legkritikusabb öt napja következik, amikor „összefogásra van szükség az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a vállalatok, a honvédség, az egészségügyi, szociális szakemberek és minden magyar ember között”.
Dezsényi azt mondja, addig is, amíg a klímavészhelyzeti forgatókönyvvel elkészülnek, szeretne némi szakmai iránymutatást adni az önkormányzatoknak és a magánkertek tulajdonosainak arról,
„hogyan menthetjük meg a lehető legtöbbet a zöldvagyonból a lehető legkevesebb víz felhasználásával”.
„Egy ilyen forró augusztusi időszakban a kertek és parkok öntözése normális körülmények között akár a teljes városi ivóvíz-felhasználás 10 százalékát is kiteheti. Nyilvánvaló, hogy a mostani helyzetben ezt jelentősen vissza kell fogni.”
A főigazgató tájékoztatása szerint csak a FŐKERT által kezelt zöldfelületek becsült értéke megközelíti a 400 milliárd forintot, ami ráadásul élő, biológiai vagyon: az újjáépítéséhez nemcsak pénzre, hanem évekre, sok esetben évtizedekre is szükség lenne.
„Úgy kell drasztikusan csökkentenünk a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen. Ez legyen a fő rendezőelv!” – magyarázza Dezsényi.
A főigazgató 5 pontot határozott meg. Az első, hogy minden elérhető és jogszerű alternatív vízforrást mozgósítani kell. A második, hogy az öntözésben az 5 évnél fiatalabb fáknak kell elsőbbséget biztosítani. A harmadik, hogy a gyep nem elsődleges prioritás, ugyanis a legkönnyebben regenerálható vagy pótolható növényi kultúrák közé tartozik. A negyedik, hogy takarni kell a talajt bármilyen zöldhulladékkal, ami kéznél van, az ötödik pedig, hogy a nem létfontosságú vízfelhasználást azonnal vissza kell fogni.
Dezsényi is arra kér továbbá mindenkit, hogy aki tud, vegyen részt a városi fiatal fák öntözésében. „Locsold meg a sajátjaid mellett a ház előtt álló kis fát, segíts be a szomszédnak, ha elutazott. Fontos, hogy egy fiatal fának legalább 50-100 liter vízre van szüksége alkalmanként, hogy elég mélyre lemenjen és tartós hatású legyen az öntözés.”
„Kitartást mindenkinek!” – tette hozzá.