A 99-es buszt okkal tekinthetjük a végletek járatának. Ha valaki Budapest kevésbé ismert arcaira kíváncsi, tökéletes választás lehet számára a Népszínház utcából induló 3 in 1 szolgáltatás, amely egyszerre utazás a Józsefváros mélyére, emléktúra a világhírű kőbányai sertéstenyésztés nyomában, illetve wekerlei és erzsébeti városnézés. A pesti külvárosok napfényes és árnyékos oldala – egy vonaljegy áráért.
„A 99-es buszról a Népszínház utcai végállomásnál, a délutáni forgalomban egyáltalán nem könnyű a leszállás. A várakozó utasok ugrásra készen várják a beálló autóbuszt. Amikor a tömötten érkező jármű befut a végállomásra, az utasok alig tudnak lekászálódni róla, mert a felszállásra várakozók akadályozzák a leszállókat. Ilyenkor durva szavak repkednek, zakógombok szakadnak, könyökét és öklét használja mindenki. Miért szükséges feltétlenül, hogy a le- és felszállás egy helyen legyen? Nem volna egyszerűbb, ha a végállomás egyik helyén leszállnának az utasok és egy másik pontján felszállhatnának az üres kocsiba?" – kérdezte egy felháborodott olvasó a Ludas Matyi 1976. május 13-i számában, a lap levelezési rovatában. Mivel a Kedves Ludas! címet viselő rovatban csak a panaszleveleket lehetett olvasni, válaszokat nem, sejtelmünk sincs arról, hogy az illetékesek reagálták az (f. i.) monogrammal szignált sorok, de ha reagáltak is, érdemi változást bizonyosan nem eszközöltek. Ennek fényében még jelentősebb fejlemény, hogy szinte napra pontosan 50 évvel később a Ludas-olvasók is választ kaptak.
Nemrég (új ablakban nyílik meg)mi is beszámoltunk arról, hogy május 15-én a józsefvárosi polgármester, Pikó András közölte, elkötelezett az iránt, hogy hosszú évtizedek után végre elköltözhessen a 99-es busz végállomása a Népszínház utca körút felőli oldaláról, „A feladatok már tiszták, át kell szervezni a Blaha Lujza téren a buszfordulót, módosítani kell a járat útvonalát, és a vonal másik végén új végállomást kell kialakítani”– magyarázta Pikó, aki határidőt is közölt. E szerint Népszínház utcai buszvégállomás a tervek szerint Józsefváros 250. születésnapján, 2027-ben szűnik meg, és a kerület kezelésében lévő szakaszon új, modern, egy világváros belvárosához méltó közteret fognak fejleszteni.
A polgármester arra nem tért ki, hogy a 99-es busz a Népszínház utcai végállomás nélkül is gyakran emlegetett járat, legendásan hírhedt busz, amelynek számos elnevezése közül még a „fegyencjárat" a legszalonképesebb. Van ebben persze jó adag költői túlzás is, különösen amióta az esti órákban bevezették az első ajtós közlekedést, és gyakoribbakká váltak a rendőri ellenőrzések (erről (új ablakban nyílik meg)itt írtunk két évvel ezelőtt), ám ennek ellenére a 99-esről egyelőre nem mossa le senki a ezt a bélyeget,
Ami ráadásul a Józsefvárost és a Népligetet elhagyva teljesen érvénytelenné válik. A kőbányai sivár ipari övezet legfeljebb az utcanevek miatt érdekes: Hizlaló tér, Szállás utca, Makk utca, Horog utca, Árpa utca, Fokos utca, Mázsa tér... Ezek mind azt a pár évtizedes aranykort idézik fel, amikor a 19. század végén Kőbánya a monarchia sertéstenyésztő központja lehetett elsősorban a vasút 1877-es megjelenésének, illetve a hizlaldákat (ezeket nevezték szállásoknak) a vasúti fővonallal összekötő iparvasúti hálózatnak. Már az 1890-es évek elején felmerült, hogy a sertésszállások túl közel vannak a belvároshoz, és ez előbb-utóbb beláthatatlan egészségügyi következményekkel járhat, a jövő kitelepítését megelőzte az 1895-ben kitört nagyszabású sertésvész, ami véget vetett az addig virágzó tevékenységnek. A korábbi kétszázezer körüli állomány mindössze negyvenezerre csökkent, de a járványügyi korlátozások miatt a talpon maradt kereskedők működése is ellehetetlenült. A környék a század elején teljesen átalakult, s vált ipari övezetté. A 99-es innen érkezik meg a Határ úti metróállomás, s válik tipikus kertvárosi járattá átszelve a Wekerle-telepet Pesterzsébet központjában befejezve garantáltan változatos menetét.