Minden idők legpusztítóbb nyara jöhet a fővárosban. Az aszály miatt többek között felfüggesztette a FŐKERT a külterületi kaszálásokat. A meglévő fák megmentéséhez is ismét minden segítségre szükség lehet.
„Budapestnek fel kell készülnie arra, hogy minden eddiginél aszályosabb nyár jöhet. Nem politikai, hanem klimatikus veszélyhelyzet közeleg” – jelentette be 2026 május 7-én Karácsony Gergely, főpolgármester.
A szavait tettek is követték, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának igazgatója, Dezsényi Péter arról tájékoztatott, hogy még aznap, május 7-én új kaszálási rendre adott utasítást.
Az összes külterületen elrendelem a kaszálások felfüggesztését, kivéve, ahol a közlekedésbiztonsági szempontok ezt szükségessé teszik.”
Az igazgató elrendelte a kaszálások felfüggesztését az összes fővárosi ingatlanon és a parkok extenzív, alacsony használatú, ritkán kaszált zónáiban is, a kiemelt parkokkal és zöldfelületek intenzív művelésű gyepfelületeivel kapcsolatban pedig ritkább, magasabb, kímélő kaszálást kért.
„Ahol a géppark lehetővé teszi 3-5 centiméterrel emeljétek a vágásmagasságot, és csökkentsétek a gyakoriságot anélkül, hogy az állomány szerkezete jelentősen fellazulna. Tartsátok az egyharmados szabályt” – írta kollégáinak.
A méhlegelők kontúrjainak kaszálást viszont ezután is folytatják, sőt azt kérte, hogy a felszabaduló kapacitásokat is az elmaradt kontúrokra állítsák rá.
„A különleges idők különleges gyorsaságot igényelnek” – jegyezte meg Dezsényi bejelentésével kapcsolatban Bardóczi Sándor, főtájépítész.
Amikor valószínűleg minden idők valószínűleg legaszályosabb nyara közelít, szerinte sincs idő hezitálni,
egyúttal arra kérte a kerületi fenntartó kollegákat, kerületi önkormányzatokat, hogy hasonló intézkedéseiket ők is tegyék meg.
Az új kaszálási rend 2026. május 31-ig vagy visszavonásig érvényes.
Az aszály miatt vágatlan május mozgalmat hirdetett Gajdos László, a Tisza leendő élő környezetért felelős minisztere is.
Ez nemcsak a méhecskét miatt, és nemcsak azért fontos, mert szén-dioxidot köt meg, hanem mint magyarázta, azért is, mert a növények takarják a talajt, úgyhogy nem szárad annyira ki.
A klímaváltozáskori zöldfelületgazdálkodással kapcsolatban szintén még május 7-én Bardóczi azt mondta, hogy
új és újabb – a túlélést, az alkalmazkodást – jelentő eljárások kidolgozására, állandó kísérletezésre ösztönözi őket.
Ahogy az Énbudapestem is beszámoltunk róla, Dezsényi és Bardóczi februárban bejelentették, hogy a FŐKERT idén új faültetési protokollt is bevezet.
A főtájépítész a változást úgy foglalta össze, hogy beültetési méretében kisebb fákat nagyobb gyökértéret biztosító, hazai viszonyokra adaptált szerkezeti ültetőközegbe ültetnek be, az alkalmazkodást és növekedést pedig további védelmi, öntözési, hővédelmi és talajtakarási eljárásokkal segítik.
A május 7-i posztjában ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a most februárban-márciusban kiültetettek óriási veszélyben vannak a közelgő és pusztító nyár miatt, hiszen még nem gyökeresedtek be, nem indult el a gyökérzetük a talajvíz felé, a FŐKERT és a többi kerületi fenntartó öntözési kapacitásai pedig végesek.
Mint ő is megerősítette, lehet, hogy
minden idők legpusztítóbb nyara jön a fővárosban, a meglévő fák megmentéséhez ezért ezúttal is minden segítségre szükségük lehet.
2025 nyarán is páratlan összefogás indult Budapest zöld jövőjéért. Az Önkéntes Vízadás kampány célja a főváros 5 évnél fiatalabb fáinak megmentése volt. A program (új ablakban nyílik meg)3000 embert mozgósított, ennek köszönhetően pedig 7000 fa kapott legalább egyszer vizet.