Karácsony Gergely rendhagyó helyszínen indította útjára a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivált. Egy angyalföldi padláson, Tarján Zsófia jó és jótékony műveivel.
Ha abból indulunk ki, hogy 1981-ben, (új ablakban nyílik meg) az első Budapesti Tavaszi Fesztivál elsődleges célja az idegenforgalom fellendítése volt – azon belül is a nyugati turisták Budapestre csábítása, ill. valutaszerzés, akkor bátran kijelenthetjük, hogy negyvenöt évvel később e gondolatmenet tökéletes antitézise valósult meg főpolgármesteri közreműködéssel. Karácsony Gergely olyan helyszínen nyitotta meg az elsősorban énekesnőként ismert Tarján Zsófia kiállítását, egyúttal a Budapesti Tavaszi Fesztivált, amely ugyan szálláshely a szó szoros értelmében, ám itt „idegenforgalom” alatt egészen mást értenek, mint a turisztika-szakmában, és a szolgáltatásokhoz sem a bevétel vagy a profit kifejezések kapcsolhatók.
Népszálló, népművelés
15 évvel ezelőtt (új ablakban nyílik meg)Ötcsillagos szegényház címmel írtam a Dózsa György út és az Angyalföldi út sarkán álló, egykor Aréna Úti Népszállónak, mai nevén a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) központjának nevezett épületről, hogy sok minden eszünkbe juthat impozáns épület láttán, ám az bajosan, hogy a fővárosi hajléktalanellátás központja lenne.
„Inkább szállodára tippelnénk. Efféle »erődkastélyokat« – bárhol Európában – főként a vendéglátás jegyében emeltek a századfordulón, s általában Ritznek vagy Carltonnak nevezték őket. Ezt viszont se ennek, se annak” – írtam akkor, külön is kiemelve Bárczy István híres 1909-es lakásprogramját, amelynek keretében épült a népszálló is. Hivatalosan csak 1912-ben adták át, de már 1911-ben beköltöztek az első lakói. Az épület funkciója 114 év alatt nem változott, de szerencsére soha nem is lehetett egy napon említeni a klasszikus-drasztikus éjjeli menedékhelyekkel, melegedőkkel, szegényházakkal. A létesítmény, nemcsak kívülről, de belsőjét tekintve sem maradt el egy nálánál sokkal előkelőbb hoteltől. A Schoditsch Lajos és Eberling Béla terve alapján – az akkoriban újdonságnak számító vasbeton szerkezettel -– épült szecessziós palotával valóban nem spóroltak: a Zsolnay-gyártól rendeltek falikutakat, az ebédlő falát Undi Piroska falfestményei díszítették. Ami azt is jelenti, hogy e helyen a szükségleti szolgáltatások mellett kezdettől fogva hangsúlyt fektettek a kultúrára is.
Ennek fényében talán nem tűnik annyira rendhagyónak Tarján Zsófia kiállítása, bár ez semmit nem von le annak értékéből.
„Nagyon hálás vagyok, hogy olyan helyen lehetnek a képeim, ahol rengeteg embernek segítenek! Az eladott képek árának a felét a BMSZKI-nek ajánlom fel!” – írta Facebook oldalán Tarján Zsófia a május 5-i megnyitó és bejárás után.
Budapest DNS-e
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az esemény a tekintetben is jelképesnek mondható, hogy miközben nap nap után derülnek ki az állami kulturális alap botrányai, Budapesten a legkiszolgáltatottabb embereket ellátó intézményben indul el az a kulturális programsorozat, amelyre a fővárosnak lényegében nem volt módja közpénzt áldozni. „Ha ilyen színvonalas programsorozatot lehet megvalósítani az alkotó közösségek összefogásával, képzeljük el, mit lehetne kihozni annyiból, amennyit mondjuk Mága Zoltán fotósára elszórt a bukott kormány…” – jegyezte meg a főpolgármester, de hozzátette:
„Fontosabb ennél, hogy ezt a helyet a kiállítással és a Budapesti Tavaszi Fesztivál kulturális programsorozatával talán ez a kultúradefiníció köti össze: a kultúra az emberi méltóság mindennapi gyakorlata. A kultúra pedig, a szabad és sokszínű, közben nagyon is magyar kultúra Budapest DNS-e. Az elmúlt években Budapestnek dolga volt a független kultúra megvédésével, így tettünk például a színházainkkal, a független társulatokkal, a Freeszfe-vel. Itt az idő, hogy az állam is visszatérjen a polgáraihoz, és oda, ahol dolga van: a kultúra kiszámítható és szakmai függetlenséget biztosító finanszírozásához.
„Tarján Zsófia Múlt, jelen, jövő című kiállítását nézve nehéz eldönteni, hogy egy énekesnőről van-e szó, aki képeket alkot, vagy egy képzőművészről, aki nem mellesleg énekel, ami biztos, az a tehetsége és a kreativitása” – mondta Karácsony Gergely a kiállítás kapcsán, amely legközelebbi bejárása május 16-án, 14 órakor lesz
Jegyvásárlás: https://www.jegy.hu/program/tarjan-zsofia-mult-jelen-jovo-cimu-kiallitasa-tarlatvezetessel-191701
--