A Főváros egyik legnagyobb közterület-megújítási programja részeként a IX. kerület több utcája is megújul. Az Egészséges Utcák program célja, hogy tisztább levegőjű, gyalogos- és kerékpárosbarát közterek szülessenek, több zöldfelülettel, fákkal, ivókutakkal és pihenőhelyekkel. Bejáruk az átalakuló ferencvárosi környékeket.
A pályázaton olyan projektekkel lehetett indulni, ahogy a Főpolgármesteri Hivatal beszámolójában is olvasható, amelyek célja, hogy a városi utcák ne csupán közlekedési útvonalak, hanem zöld és biztonságos közösségi terek legyenek, amelyek hozzájárulnak a budapestiek egészségéhez és mindennapi jóllétéhez.
Az Európai Uniós forrásból megvalósuló program a londoni Lucy Saunders-féle ún. „Healthy Streets” módszertan hazai átültetésén alapul, amely tíz szempont mentén értékeli az utcák emberközpontúságát, amik között van természetesen a gyalogosbarát kialakítás, a zöldfelületek növelése, valamint a biztonságos kerékpáros közlekedés.
A kerületi önkormányzatok által benyújtott pályázatokat egy magas szintű szakmai tervzsűri értékelte: az értékelésben a BKK mellett az Építési és Közlekedési Minisztérium Zöld Infrastruktúra tervzsűrije, a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkárságának Kerékpáros tervzsűrije, valamint Budapest főépítésze és főtájépítésze is részt vettek. A tervezés során a Magyar Kerékpárosklub és a Magyar Tájépítészek Szövetségének képviselői is segítették szakmai észrevételeikkel a kerületeket.
A program keretében több mint 10 budapesti kerület részesül közel 30 milliárd forint támogatásból a projekteknek 2029-ig kell megvalósulniuk.
A IX. kerületben rögtön négy utca is megújulhat részben vagy egészben.
Az önkormányzat elmondása szerint a tervezést hatástanulmány készítése előzte meg. A hatástanulmányban megvizsgálták, melyek azok a közterületek a kerületben, amelyek egyrészt megfelelnek a pályázati kiírás feltételeinek, másrészt a lehető legjobb eredményt érhetik el a felújítással. Szempont volt továbbá, hogy a több évtized zajló komplex középső-ferencvárosi rehabilitációt folytatni tudják.
„Az elmúlt években a bérházaink felújítása új lendületet kapott, az Egészséges utcák programnak köszönhetően pedig végre a közterületek megújítása is felzárkózhat” – írta az Énbudapestem megkeresésére Ferencváros. Az eredmény igazolta az előkészítő munka megalapozottságát, hiszen mind a négy beadott pályázatuk támogatást nyert.
Az utcák Középső-Ferencváros Nagykörút és Haller utca közötti részén találhatók, kelet-nyugati tájolásúak. A Budapest Környezeti Állapotértékelés 2019-2020 című dokumentum alapján elmondható, hogy a város belső zónájába, ahol az akcióterületek is találhatóak, összességében csökkenőben vannak az egyébként is relatíve kisszámban lévő zöldfelületek.
Az utcák most csak a közlekedést szolgálják, egyenesen, akadály nélkül haladva, aminek az eredménye, hogy az autósok egy lakókörnyezethez képest igen magas sebességgel haladnak.
A járdákon a parkolás megakadályozására oszlopokat kellett kihelyezni, ezek sajnos csökkentették a járdák szabad keresztmetszetét és szűkek lettek. Két ember egymással szemben csak kitéréssel tud elhaladni. Különösen rossz a helyzet azokon a szakaszokon, ahol jelenleg a járdára parkolás kifejezetten engedélyezett.
Még ott, ahol növénykazetta található, vagy tágasabb burkolt tér, sincs lehetőség leülni az itt lakóknak. Mindenki csak elsiet és nincs hely, hogy az emberek találkozzanak és beszélgessenek.
Bár az utcák szélessége és forgalmi helyzete lehetővé tenné a kétirányú kerékpározást is, a jelenlegi kialakítással ez most még nem szabályos.
A kerületben is érzékelhetők azok a klímaváltozással kapcsolatos hatások is, amik minden városias településen. A beton és aszfalt anyagú közterületi burkolatok például a nyári időszakban jelentősen felmelegszenek, és
a hőt hosszú távon tárolják, így a nyár második felében és koraősszel az esti órákban sem enyhül a levegő hőmérséklete.
Télen is ugyanez a hatás érvényesül, a városban a hőmérséklet nagyságrenddel meghaladja a város körüli természetes területek hőmérsékletét.
Ez kedvezőtlen hatást gyakorol a levegőben tárolt nedvesség mennyiségére. Ennek és általánosan a csapadék hiányának köszönhetően romlik a levegő állapota: nő a szálló por és a szennyező anyagok koncentrációja, amit emberek-állatok és a növényzet egészségét is károsan befolyásolja.
A lineáris zöldfelületeknek, azaz például a fasoroknak, a fasorokkal képzett zöldfolyosóknak márpedig rendkívül nagy szerepük van abban, hogy ezt a folyamatot megállítsák, a tendenciát megfordítsák.
Az Angyal utca esetén a felújításból korábban kimaradt, Mester utca és Soroksári út közötti részt érinti a projekt. A Sobieski, az Ipar és a Viola utcák esetén az épülő társasházak előtti járdák szakaszosan ugyan fel lettek újítva, de ezek a felújítások nagyrészt egy egyszerű térburkolást jelentettek, minimális teresedéssel és zöldítéssel.
„Egy-egy lokális beavatkozást leszámítva (forgalomcsillapító küszöb, újrafestett parkolás) ezek az utcák egy több évtizeddel előtti állapotban ragadtak” – foglalta össze az önkormányzat.
Az utcák térfalait jelentő házfalak között teljes szélességében felújítják ezeket az utcákat. Az önkormányzat reményei szerint a felújításokkal tisztább levegőt, gyalogos- és kerékpárosbarát közterületeket, élhető városi tereket biztosítanak majd az utcák lakóinak és használóinak.
A tervezés jelenleg is zajlik, és még 2027 első negyedévében is tartani fog. A tájépítészek vetette tervezőcsapat az engedélyezési szintű terveken dolgozik, párhuzamosan mind a négy utca esetében. Emellett az útépítési és tájépítészeti szakági tervezés is zajlik a koncepciótervek alapján. Ez egyben előkészíti a közműkiváltások konkrét nyomvonalainak meghatározását is.
A tervezők előkészítették a fejlesztés arculati elemeinek, burkolatainak, berendezéseinek javaslatait. Közösségi tervezés keretében tervezi az önkormányzat ezeknek a részleteknek az eldöntését, mert célja, hogy
a lakosságot bevonja és azok, akik a tereket használni fogják, megfogalmazhassák a gondolataikat és ezáltal jobban elköteleződhessenek az új utcák felé.
A generáltervező egyébként a Lépték-terv Kft, akik tájépítészek. Ők fogják össze a többi szakág munkáját, hiszen sok ember dolgozik a terveken: közlekedéstervezők, közműtervezők is. A generáltervezőt versenyeztetési eljárás keretében választották ki, ahol megvizsgálták az irodák már megvalósult projektjeit is.
Sobieski János utca
A Sobieski János utca kiválasztásának egyik fő szempontja volt, hogy a szomszédos utcák relatíve jobb állapotban vannak, a projekt megvalósulása hozzájárul egy egységes arculatú, egyenlő esélyeket biztosító városrész kialakulásához.
A közel 1,2 milliárdos felújításból a zöldfelület arányát 2,5 százalékról 14 százalékra emelik, 52 fát ültetnek, 4 növényfuttatásra alkalmas fém installációt helyeznek ki, a járdát úgy alakítják át, hogy a szélessége sehol nem lehet kisebb 1,8 méternél, kialakítanak 2 akadálymentes parkólót is, valamint forgalomlassító elemeket alkalmaznak.
A 3-9 házszámokkal érintett tömb kiemelten kezelendő, hiszen olyan rossz állapotban vannak, hogy már az elbontásuk is felmerült, ám építészeti jelentőségük miatt fontos lenne megőrzésük, hiszen kevés ilyen, történeti belvárosias megmaradt eklektikus stílusú épülete van az utcának. Az utcarészlet előtti közterületfejlesztés, fasor kialakítása a megőrzést erősítené, továbbá védené is az épületeket.
A fejlesztések tehát nemcsak az utca élhetőségét javítják, hanem az épületek védelmét is szolgálják, valamint a kerület megítélésén is javíthatnak.
Ipar utca
A program részeként megújul az Ipar utca is, ami Középső-Ferencváros belső lakóutcáinak egyik bejárata, átmenetet képez Belső-Ferencváros és Középső-Ferencváros között. A kiválasztásának egyik fő szempontja szintén az volt, hogy a szomszédos utcák relatíve kedvezőbb általános állapotban vannak, és hogy kevésbé jelentős az átmenő forgalmuk.
A közel 930 millió forintból a zöldfelületi arányt 0 százalékról, 9 százalékra emelik, 34 fát ültetnek, 11 növényfuttatásra alkalmas fém installációt helyeznek ki, az iskolabusz és a pótlóbusz számára ideiglenes buszmegállót alakítanak ki, K+R parkolóhelyeket jelölnek ki, az iskola előtti útpályaszakaszra kiemelt figyelmet fordítanak.
Viola utca
A Viola utcára is azért esett a választás, mert a szomszédos utcákhoz képest sincs jó állapotban, de központi elhelyezkedése is erősítette a fejlesztési nyomást, hogy egy egységes arculatú, egyenlő esélyeket biztosító városrész alakuljon ki.
A körülbelül 1,36 milliárd forintból a zöldfelületek arányát 0-ról 8 százalékra emelik, 20 fát ültetnek, 15 vertikális növényfuttató térelemet telepítenek, a járdát úgy alakítják ki, hogy nem lehet 1,7 méternél kisebb, 28 kerékpártámaszt, 7 árnyékoló pergolát, 16 forgószéket és 7 asztalt is kihelyeznek. Az utcában mindezeknek köszönhetően többszintű, változatos zöldfelület jön létre, ami nemcsak esztétikailag lesz kiemelkedő, hanem a biodiverzitást is erősíti.
A Balázs Béla utca 5. szám alatt az önkormányzat tulajdonában lévő utcafronti bejárattal rendelkező ingatlanban egy multifunkcionális közösségi teret is kialakítanak, amihez pelenkázóval kiegészített illemhely is tartozni fog.
Angyal utca
Az Angyal utca nagy forgalmú utak (Ferenc körút és Soroksári út) találkozásánál az ezekből fakadó negatív környezeti hatásoknak kitett területen található, jellegéből adódóan átmenetet képez Belső-Ferencváros és Középső-Ferencváros között. A Szabályozási Terv alapján az Angyal utca kötelező fásítás területe, mely azonban jelenleg biológiailag inaktív közterület.
Az Angyal utca Soroksári út és Mester utca közötti szakaszának kiválasztásának egyik fő szempontja, hogy az utca egyéb szakaszain, melyek a Középső-Ferencváros rehabilitációs projekt keretében megújulhattak,
már érezhetőek a pozitív hatások, a két utcakép között élhetőségi, városképi szempontjából igen erős a kontraszt.
Az akcióterületről szintén elmondható továbbá, hogy a szomszédságában kedvezőbb helyzetű, esetenként nyíltabb utcák találhatóak. A legnagyobb hiányosságokkal az Angyal utca ezen szakasza rendelkezik.
A közel 300 millió forintból a zöldfelületi arányt 0-ról 5,4 százalékra emelik, 9 fát ültetnek, növényfuttatásra alkalmas fém installációkat telepítenek, ivókutat helyeznek ki, a járdát úgy alakítják ki, hogy nem lehet keskenyebb 2,1 méternél. Mindezeken kívül új ülőfelületeket telepítenek, 2 akadálymentes parkolót alakítanak ki, és forgalomlassító elemeket is alkalmaznak.
Ahogy az önkormányzat lapunknak összefoglalta,
a lakosoknak a felszín megújult külseje és a sok növény lesz megtapasztalható, de hogy ez megvalósulhasson, és hosszú távon jól működjön, gondos előkészítés szükséges. Nemcsak a burkolatok újulnak meg ugyanis, hanem térszín alatt is változás lesz, mégpedig a korszerű, vízmegtartó növényültetési és csapadékvíz-gyűjtő- és tároló rendszerek kiépítése.”
A forgalmi változások elsősorban a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fognak kedvezni, de az átmenő forgalom csökkenésével az itt lakó autóval közlekedők is jobban fognak járni. „Középső Ferencváros és benne a kiválasztott utcák lakóutcák, így az itt élő embereknek szeretnénk elsősorban kellemesebb környezetet teremteni. Ez a járdák és az összefüggő gyalogos területek felújítását jelenti. De nem csak burkolatokra gondoljanak, hanem arra, hogy nagyobb zöldfelületeket tervezünk, annyit, amennyit csak a feltételek megengednek.”
Az önkormányzat elkötelezett a minőségi közterületi felújítások mellett, mint mondták, biztos, hogy a közterületek felújítását a jövőben is ugyanezek az elvek szerint fogják végezni: „előtérbe helyezzük a lakosok nyugalmát, egészségét és biztonságát, ösztönözzük a gyalogos és kerékpáros közlekedést és növelni szeretnénk a zöldfelületeket, amennyire csak lehetőségünk adódik”.
Még több információ található az (új ablakban nyílik meg)Egészséges Utcák Tudásközpont honlapján.