Balaton az űrben, libamáj a konzervdobozban, Pille, ami nem cukor, galaktikus betűtípus, Lajka, Luna és diszkógömb. Kapcs. ford. Újra divat lehet a Farkas Bertalan-bajusz? Kiállításon jártunk.
"Az Irány a Galaxis! kiállítás az 1957-tel, az első szputnyik fellövésével kezdődő űrkorszakban vizsgálja a tudomány és a technika átalakulását, illetve a képzelet és a valóság új viszonyának lenyomatait a kultúra különböző területein. Bár a felfedezésre, meghódításra váró világűr az elképzelések szerint nemzetek felett állt, a tárlat mindezt a Föld egyetlen pontjáról, egyetlen látószögből, Magyarország összefüggésében vizsgálja" – olvasható a kiállítást bemutató BTM honlapján, de a valóságban ennél gazdagabb és földközelibb anyagot kapunk.
Az 1957 és 1983 közötti időszak az űr felfedezésének, az űrkutatás ideológiai célokra használásának és az űrhajósok magasztalásának kora volt, az űr földi vizsgálatának szempontjából – akár Magyarországról, akár a világ bármely más pontjáról nézve – kétségkívül érdekesebbnek tűnik ez az időszak, mint a mai.
Magyar szemszögből nézve
A kiállítás kiemelten foglalkozik a szovjet űrkutatás kihívásaival és az ahhoz esszenciálisan kötődő magyar vonatkozásaival és – a kutya- és emberéletek árán is – elért eredményeivel. Az Interkozmosz a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programja volt a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában. A tagországok Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia mind kaptak is lehetőséget, hogy az űrbe repülhessenek. Farkas Bertalan az első magyar űrhajós, aki 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szovjetunió által vezetett Interkozmosz-program keretében. Utazása mérföldkő volt a magyar tudomány és repülés történetében, amellyel Magyarország a világ hetedik nemzete lett, amely embert küldhetett az űrbe. Ha valaki sosem hallott Farkas Bertalanról, és ezt a cikket sem olvassa, de a kiállításra rászánja az időt, az interjúkon, filmhíradó bejátszásokon keresztül megismerheti a részleteket is, vagy ha más nem győzi meg, akkor a számtalan napilap és magazin címlapja alapján is látszik: az űrben ő lett az első magyar sztár, és az is marad.
Az utazásáról szóló adathalmazzal már egy kvízen is elindulhatunk
A Szojuz–36. (a szojuz űrhajókat a szovjet holdprogram megvalósítására tervezték, de annak leállítása miatt csak Föld körüli pályán repültek, 60 év alatt több mint 140-szer) legénységének tagja volt Valerij Kubaszov parancsnok és Farkas Bertalan kutatóűrhajós. Az utazás hossza 7 nap, 20 óra és 45 perc volt, az egy hetet a Szaljut–6 űrállomáson töltötték, kísérleteket végeztek például a számos magyar fejlesztésű műszer segítségével, amit magukkal vittek. Többek között a Pille sugárzásmérőt (az űrhajósokat érő ionizáló sugárzás dózisát mérte) és a Balaton nevű, az űrhajósok pszichés teljesítményét és szellemi munkaképességét mérő orvosi műszert is használták. Közben szintén magyar fejlesztésű menüt is fogyasztottak, aminek sertéspörkölt, rakott káposzta, vadasmártásos marhaszelet és magyar libamáj is a részét képezte. Az ételek egy része alumínium tubusban vagy kisméretű, kerek konzervdobozokban volt tárolva, melyeket a konzervgyárak kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki, és szépen feldíszítve csomagoltak be.
A kiállítás tekintetében a magyar nézőpont igen tágan értelmezendő, a látogató szerencséjére. Az űrkutatásban elért sikereink mellett megnézhetjük azt is, hogy az amerikai-szovjet űrverseny, és a szovjet-magyar űrkutatás milyen szinteken határozta meg a közbeszédet, mutatott irányt a popkultúra minden területén, a filmes plakátoktól, a társasjátékokon és rajzfilmeken át a bélyegekig.
Ki ne őrizné szent ereklyeként a LEGO gyártotta űrhajóit a 80-as évekből, emlékezne Pirx, Mézga Aladár, Mikrobi és számtalan csehszlovák és endékás tévésorozat epizódjaira? De természetesen látható a Pille és a konzervbe préselt sertépörkölt is. Sőt, a kiállítás azt a kötelezőt is meglépte, hogy a megtekinthető tárgyak mellé rendelt magyarázó szövegeket a Galaktika magazin ma is gyönyörű és ezer közül is felismerhető betűtípusával szedték. Ennél jobb gyűjtemény a témában legközelebb az orosz Csillagvárosban van, de oda családdal tovább tart eljutni, mint a Budai Várba.
Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak | 1957–1983
Megtekinthető: 2026. július 31-ig.
Jegy itt is vásárolható.