A javaslatok több területre kiterjedtek, köztük a mentálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére, a családi és gondozási terhek enyhítésére, a helyi szolgáltatásokról való tájékozódás megkönnyítésére, valamint a közterek és a mindennapi mobilitás biztonságának és kényelmének javítására.
A II. kerületi közgyűlés a 2026 februári ülésén elfogadta az első női közösségi gyűlés javaslatait. A közösségi gyűlés, ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, 2025 őszén valósult meg az önkormányzat és a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány együttműködésében.
A közösségi gyűlés alapvető célja az volt, hogy feltárja, miként élik meg a nők a kerület mindennapjait, milyen kihívásokkal szembesülnek az önkormányzati szolgáltatásokhoz valóhozzáférés, a gondoskodási feladatok összehangolása, a közterek biztonságos és kényelmeshasználata, illetve a helyi mobilitás során.
Ezek a tapasztalatok ugyanis, írja az előterjesztés is, általában kevésbé jelennek meg a hagyományos döntéshozatali mechanizmusokban, ugyanakkor meghatározó módon befolyásolják egy-egy település élhetőségét. Egy városrész élhetőségét ugyanis nemcsak az határozza meg, vallja Őrsi Gergely, hogy milyen közterei, intézményei vagy szolgáltatásai vannak, hanem az is, hogy kik és hogyan tudnak beleszólni a közös ügyeink alakításába.
A folyamatban részt vevő 46 nőt véletlenszerűen, két lépcsőben választották ki. A kiválasztás során az volt a cél, hogy a résztvevők összetétele minél inkább leképezze a kerület női lakosságának sokszínűségét. Ez a módszertani elem biztosította a közösségi gyűlés demokratikus legitimációját, és azt, hogy a megfogalmazott javaslatok valóban széles körű lakossági tapasztalatokat tükrözzenek.
A közösségi gyűlés összesen tizenhat részletes ajánlást fogadott el. Ezek a javaslatok több területre kiterjedtek, köztük a mentálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére, a családi és gondozási terhek enyhítésére, a helyi szolgáltatásokról való tájékozódás megkönnyítésére, valamint a közterek és a mindennapi mobilitás biztonságának és kényelmének javítására.
- önkéntesprogram és -platform létrehozása,
- nőtanács - női tanácsadó testület felállítása,
- a mozgás- és sportolási lehetőségek bővítése,
- női mentális egészség központ alapítása és működtetése,
- nők munkavállalásának és vállalkozásának támogatása,
- “Pótnagyi & pótunoka” - generációkat összekötő szolgáltatás életre hívása,
- Közösségi Fonó,
- éjszakai gyermekfelügyelet,
- női szempontok érvényesítése közterületi fejlesztéseknél,
- szabadidős közterek átalakítása inkluzív terekké,
- gyalogos közlekedés biztonsága és kizárólagossága a járdákon,
- közterületek megújítása a közösség bevonásával,
- hosszútávú önkormányzati fenntarthatósági és klímapolitikai stratégia,
- közösségi tér létrehozása 13-18 éves korosztály számára,
- kihasználatlan közterek közösségi aktivitást bátorító fejlesztése,
- biztonságos terek - a közösségi gyűlés álláspontja szerint a biztonságérzet erősítése nem kizárólag rendészeti kérdés, hanem a térhasználat, a jelenlét, a világítás és az elérhető szolgáltatások együttes eredménye.
A javaslatok jelentős része olyan alacsony költségű, gyorsan alkalmazható beavatkozást tartalmaz, amelyek közvetlenül is javíthatják a kerület lakóinak életminőségét, míg mások középtávú intézményi fejlesztési irányokat jelölnek ki. A javaslatokról ide kattintva lehet részletesen olvasni.
Mint az előterjesztésben írják, a következő időszak kiemelt feladata a megfogalmazott ajánlások áttekintése, priorizálása és megvalósíthatóságuk vizsgálata. A javaslatok egy része pilot jelleggel gyorsan tesztelhető, míg más ajánlások hosszabb, intézményi felkészülést igényelnek.
A gyűlés fontos tanulsága, folytatják, hogy a részvételi folyamat önmagában is jelentős társadalmi hatással járt. A résztvevők körében nőtt az intézmények iránti bizalom, erősödött a közéleti tevékenységekben való részvételhez szükséges önbizalom, és az eltérő véleményű emberekkel szembeni nyitottság is.
A képviselő-testület szempontjából is több okból kiemelt jelentőségűek voltak a gyűlés eredményei. A gyűlés módszertani tanulságai például – különösen a párbeszédre, együttműködésre és bizalomra építő folyamat – mintaként szolgálhatnak további lakossági bevonási formák kialakításához.
A budai folyamat – amely párhuzamosan zajlott a terézvárosi női közösségi gyűléssel – jól mutatja, hogy a női tapasztalatokra épülő deliberáció nem kivétel, hanem olyan módszer, amely mástematikus vagy területi ügyekben is alkalmazható.
Az, hogy ez a két folyamat együtt a világon elsőként Budapesten valósult meg, egyszerre lehetőség és felelősség.
A gyűlést összefoglaló jelentés, amit ide kattintva lehet elolvasni, nemcsak dokumentálni kívánja a budai közösségi gyűlés folyamatát és eredményeit, hanem hozzájárulni is ahhoz a szélesebb párbeszédhez is, amely arról szól, hogyan tehető a helyi demokrácia befogadóbbá, érzékenyebbé és hitelesebbé.
„Abban bízunk, hogy az itt összegzett tapasztalatok nemcsak visszatekintésként szolgálnak, hanem inspirációt is adnak más önkormányzatoknak, döntéshozóknak és közösségeknek.”
A szakmai beszámolót 15 igen és 4 fideszes tartózkodással fogadták el. A második határozati pontot, miszerint a képviselő-testület úgy dönt, hogy a közgyűlés keretében elfogadott ajánlásokat a kerület városfejlesztési és önkormányzati szolgáltatásfejlesztési gyakorlatában iránymutatásként használja, valamint, hogy felkérik a polgármestert, hogy az érintett szervezeti egységek bevonásával vizsgálja meg az ajánlások beépítésének és alkalmazásának lehetőségeit, szintén ugyanilyen arányban támogatták.
A közgyűlés támogatta azt is, hogy hozzanak létre egy állandó női tanácsadó testületet a közösségi gyűlés által megfogalmazott javaslatok megvalósulása, nyomonkövetése érdekében. A testület működésének keretrendszerét a polgármester fogja kidolgozni.
Kiemelt kép forrása: Őrsi Gergely Facebook oldala