Az elmúlt hetekben 50-50 kerületi női lakos beszélgetett, vitázott arról, hogyan lehetne jobbá tenni a II. és VI. kerületeket.
A II. kerület után a VI. kerületben is lezárult az első női közösségi gyűlés. A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely hálásan megköszönte a résztvevőknek, hogy időt és energiát nem kímélve velük tartottak, és ugyanígy köszöni minden jelentkezőnek és javaslattevőnek, hogy segítették Buda első női közösségi gyűlését.
A VI. kerület polgármestere, Soproni Tamás szintén megköszönte a résztvevők munkáját. Mint írta, a köztük töltött időből arra következtet, hogy jól érezték magukat, és ha közben még kapcsolatok, barátságok is szövődtek, akkor már csak azért is megérte megszervezni.
Ahogy mindketten megjegyezték,
az elmúlt hetekben 50-50 kerületi női lakos beszélgetett, vitázott arról, hogyan lehetne jobbá tenni a kerületeket.
Az utolsó alkalom végén a II. kerületben még egy orgonát is ültettek a résztvevőkkel.
A következő időszakban összesítik, kiértékelik a javaslatokat, hogy januárban mindkét polgármester egy komplett javaslatcsomagot kapjon, hogy kerületi nők hogyan képzelik el a városrészek fejlesztését. Őrsi bízik benne, hogy mire elindul a tavaszi virágzás, már megvalósult ötletekről is beszámolhatnak.
Ahogy egy, a projekttel kapcsolatos augusztusi sajtóbeszélgetésen Bördős Éva, a gyűléseket szervezésében is segítő DemNet, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány igazgatója elmondta,
a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően 5-20 javaslat szokott kikristályosodni a beszélgetések végére,
amik között vannak kis léptékűek, de olyanok is, amik akár milliárdos nagyságrendű beruházást igényelnének.
A Szabad Európa beszámolója szerint utóbbival kapcsolatban a két polgármester megjegyezte, hogy a limitált önkormányzati lehetőségeikhez képest ezeket is igyekeznek majd menedzselni és ha kell a főpolgármester, ha kell, a kormány közreműködését elérni a megvalósításukban.
Ahogy az Énbudapestemen is megírtuk, a II. kerület szeptember közepén, a VI. kerület október elején azzal a céllal indította el a közösségi gyűléseket, hogy az eltérő élethelyzetben élő nők véleménye, tapasztalata és tudása úgy jelenjen meg az önkormányzat döntéseiben, hogy
közben elkerülik a sztereotip megoldásokat, mint hogy legyenek nagyobbak a parkolóhelyek vagy legyen minden babakocsi barát.
Mint a DemNet is felhívta rá a figyelmet, noha a városban élők nagyjából fele nő, szempontjaik, tapasztalataik a történelem során nem azonos mértékben, vagy egyáltalán nem jelentek meg a várostervezésben. Emiatt aztán sok esetben a mai napig kevésbé tudják kiaknázni a lakókörnyezetükben rejlő potenciált mint a férfiak, holott, ideális esetben a város minden tere és minden eszköze mindenki számára használható kéne, hogy legyen.
A Kortárs Építészeti Központban is tartottak egy kerekasztal-beszélgetést, ahol olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, mi a legbosszantóbb abban, hogy Budapest tervezéséből kihagyták a nőket?
Soltész Noémi, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) egyik alapítója, aki a közösségi gyűlések egyik szakértője is volt, például azt mondta, hogy ezen egészen addig nem is gondolkodott, amíg nem született gyereke, és rá nem jött, hogy Magyarországon nehéz babakocsival közlekedni.
Ahogy a sajtótájékoztatón Soproni is elmondta, ő például fiatal korukban más utcákon keresztül közelítette meg a lakásukat, mint a nővérei, mert neki kevésbé volt fontos, hogy ahol este járt, ott mindig jó legyen a közvilágítás.
Olyan egyébként, hogy egy közösségi gyűlés kizárólag nők részvételével valósuljon meg, állítólag még soha nem volt,
ebben a II. és VI. kerület úttörő szerepet vállalt.