Ronda, de finom lesz – 1 millió dollárt nyert Budapest egy új városi élelmiszer‑elosztási modellre

A pazarláshoz kapcsolódó durva adatok önmagukban csak bulvárértékkel bírnak, ha nem látjuk, hogy mi is hozzájárulunk a tendenciához, de egyénenként nem teszünk semmit ellene. Pedig tehetünk. 

Számokkal sokkolunk

Mit is értünk élelmiszerpazarlás alatt?

• Az élelmiszerfogyasztás kapcsán keletkező hulladék az összes élelmiszert (beleértve az italokat is) és a kapcsolódó ehetetlen élelmiszer-részeket foglalja magába. Az ilyen típusú hulladék az élelmiszergyártásra, az élelmiszer kis- és nagykereskedelemre, a vendéglátásra és természetesen a háztartásokra egyaránt jellemző.
• Az EU-ban 59.2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ez lakosonként 132 kg, aminek több mint fele a háztartásokban keletkezik. Eközben 37 millió olyan EU-s állampolgár van, aki nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen minőségi ételt fogyasszon.
• Globálisan a megtermelt élelmiszer egyharmada kerül kukába, Európában ezt a veszteséget évi 132 milliárd euróra becsülik. Ezt az egyharmadot ebben az értelemben ráadásul feleslegesen termeltük meg, ami a víz, műtrágya és a földek pazarlásával, kimerítésével járt.
• Azt is tudni kell, hogy az élelmiszer pazarlása felelős az üvegházhatású gázok 8-10 %-ért.
• Globálisan nézve a Föld közel 1.3 milliárd éhező lakosát lehetne jóllakatni az évente kukában landoló étel mennyiségével. Hogy mégis hogyan lehetséges ennyit pazarolni, arról itt írtunk.
• Budapesten az élelmiszerárak hat év alatt 81%-kal emelkedtek, ami az uniós országok között a legmagasabb növekedés, így a közétkeztetésben egyre nehezebb megfizethető, egészséges és változatos menüt biztosítani. Ezzel párhuzamosan évente akár 135 ezer tonna friss zöldség és gyümölcs marad eladatlan a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő piacokon. Ez a gyakorlat környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatatlan, hiszen egyrészről értékes erőforrásokat pazarlunk el, másrészről rászoruló társadalmi csoportok nem jutnak hozzá egészséges és tápláló élelmiszerekhez. 

Budapest pályázata a Bloomberghez

Az uniós tagországok, Magyarországgal egyetemben, elkötelezték magukat az ENSZ azon fenntartható fejlődési célja mellett, amely szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét a kiskereskedelem és a fogyasztás szintjén, valamint mérsékelni kell a termelési és az elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteséget. A főváros ezen vállalás mentén nyújtott be pályázatot a Bloomberg Alapítványhoz, több mint 1 éve, ahogy erről 2025. januárjában írtunk. 2025 nyarán értesültünk arról, hogy a 630 pályázat közül a budapesti piacokon megmaradó, de még fogyasztható zöldségeket és gyümölcsöket félig kész vagy kész ételekké alakító, önkormányzati fenntartású feldolgozóüzem létrehozásáról szóló pályázat a legjobb 50 közé került.

A legfrissebb fejlemény: Budapest bekerült a Bloomberg Philanthropies 2025–2026-os Mayors Challenge győztesei közé, ezzel 1 millió dollárt, valamint operatív támogatást kap: a díjazott innováció a Fővárosi Feldolgozóközpont, egy új városi élelmiszer‑elosztási modell, amely a nagybani piacon és a termelőknél keletkező, el nem adott, de fogyasztásra és hasznosításra alkalmas zöldségek és gyümölcsök feldolgozására és közétkeztetésben történő felhasználására épül. A másik 24 díjazott város 20 országot képvisel, a nyertesek között olyan városok szerepelnek, mint Barcelona, Belfast, Fokváros, Fez, Fukuoka, Gent, Lafayette, Medellín, Rio de Janeiro, Toronto, Turku és Visakhapatnam. 

A projekt 2 év alatt valósul meg

A következő hónapokban Budapest hozzákezdhet a két év alatt megvalósuló programhoz: az el nem adott, de fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas zöldségeket és gyümölcsöket félig kész vagy kész termékekké dolgozzák fel az üzemben. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában közel húsz idősek otthona és számos egyéb szociális intézmény üzemel, az iskolai közétkeztetési feladatokat ellátó Étkeztetési Szolgáltató Gazdálkodó Szervezet (ÉSZGSZ) pedig közel száz konyhán keresztül több, mint 16 ezer diákot és majd 2000 felnőttet lát el akár napi háromszori étkezéssel, több, mint 1,7 millió adagnyi ételt felszolgálva.

A budapesti kezdeményezés célja, hogy a termelők és kereskedők, a feldolgozó egység, illetve a közétkeztetési szolgáltatók digitális alapú, naprakész összekötésével csökkentse az élelmiszer-pazarlást, hozzájáruljon a közétkeztetés minőségéhez, valamint a stabil partnerség kialakításával javítsa a termelők és kereskedők piaci helyzetét, létrehozva egy hosszú távon is költséghatékony és fenntartható ellátási rendszert. ”Olyan rendszert szeretnénk kialakítani, ami a későbbiekben tovább bővíthető és jó példaként szolgálhat más nagyvárosok számára is az élelmiszerfelesleg problémájára.” - mondta el Karácsony Gergely főpolgármester.

Ha bárkiben kérdések merülnének fel azzal kapcsolatban, hogyan lesz a gyakorlatban  a “nyúlrágta és álmos” zöldségből és gyümölcsből fantasztikus étel, annak ajánljuk a következő videót.