KULTÚRA

Miért dobunk ki a szemétbe három rántott húsból egyet?


Az Európai Hulladékcsökkentési Hét idei tematikája mindenkit érint, aki rendszeresen vásárol és fogyaszt élelmiszert mondjuk létfenntartás céljából. Kivétel nincs, megoldás több is van.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2024. november 16-24 között az élelmiszer-hulladékra fókuszál. Az idei program missziója az élelmiszer-előállítás jobbá, környezetkímélőbbé tétele, a fogyasztás csökkentése, az élelmiszer-alapú hulladék ésszerű menedzselése, illetve az ezzel kapcsolatos tudatosságra motiválás Európa-szerte.

Mit is értünk élelmiszerpazarlás alatt?

Az élelmiszerfogyasztás kapcsán keletkező hulladék az összes élelmiszert (beleértve az italokat is) és a kapcsolódó ehetetlen élelmiszer-részeket foglalja magába. Az ilyen típusú hulladék az élelmiszergyártásra, az élelmiszer kis- és nagykereskedelemre, a vendéglátásra és természetesen a háztartásokra egyaránt jellemző.

Sokkoló számok

A durva adatok önmagukban csak bulvárértékkel bírnak, ha nem látjuk, hogy mi is hozzájárulunk a tendenciához, de egyénenként nem teszünk semmit ellene. Pedig tehetünk. 

  • Az EU-ban 59.2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ez lakosonként 132 kg, aminek több mint fele a háztartásokban keletkezik. Eközben 37 millió olyan EU-s állampolgár van, aki nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen minőségi ételt fogyasszon.
  • Globálisan a megtermelt élelmiszer egyharmada kerül kukába, Európában ezt a veszteséget évi 132 milliárd euróra becsülik. Ezt az egyharmadot ebben az értelemben ráadásul feleslegesen termeltük meg, ami a víz, műtrágya és a földek pazarlásával, kimerítésével járt.
  • Azt is tudni kell, hogy az élelmiszer pazarlása felelős az üvegházhatású gázok 8-10 %-ért.
  • Globálisan nézve a Föld közel 1.3 milliárd éhező lakosát lehetne jóllakatni az évente kukában landoló étel mennyiségével.

Mit csinálunk rosszul?

  • Az élelem egy része még aratás előtt, a földeken tönkremegy, nagy mennyiség a nem megfelelő szállítás vagy tárolás miatt lesz hulladék vagy egyszerűen azért, mert a standardizált csomagolások vagy áruházi polcok miatt változtatni kell a méretén a feldolgozás során.
  • Sok étel kerül szemétbe azért is, mert a végfelhasználók vagyis a vásárlók nem értik vagy nem figyelik a lejárati dátumokat, pazarolnak az előkészítés, főzés során, nem megfelelően tárolják az élelmiszert vagy egyszerűen túlfogyasztanak.

Mi is ez?

2009 óta az Európai Hulladékcsökkentési Hét a környezettudatosság szempontjából az egyik legfontosabb hét Európa-szerte. Az idei, 16. alkalommal megrendezett kezdeményezés ugyan csak egy hétig tart, de minden év novemberében lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék-keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

Így küzdhetünk mi

  • Akik szeretnék megtudni, hogy mennyi hulladékot termelnek, és hogyan csökkenthetnék pazarlásukat, azok itt regisztrálhatnak egy nemrég indított felmérésre.
  • A mentett élelmiszerről és az Élelmiszerbankról itt írtunk.
  • A feleslegessé vált, lejáratközeli vagy szezonális termékeket ajánló alkalmazást innen lehet letölteni.
  • Budapest élelmezéspolitikai stratégiájáról konferenciát is tartottunk.
  • A Maradék nélkül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal programja, amelynek célja az élelmiszerpazarlás csökkentése.