Az egészséges és fogyasztásra alkalmas élelmiszerekből elkészült ételeket szociális intézményekbe, az arra rászorulóknak fogják eljuttatni.
Egymillió dollárból – kicsivel több mint 400 millió forintból – hozna létre a Fővárosi Önkormányzat egy élelmiszer-feldolgozó üzemet a Budapesti Nagybani Piacon, ezért pályázatot nyújtanak be a Bloomberg Alapítványhoz, hogy elnyerjék a megvalósításhoz szükséges pénzt. Az üzem célja, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást.
Az élelmiszer-pazarlás növekvő, globális problémát jelent az egész világon. Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat. Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználása szükséges, így magas az ökológiai lábnyoma. A termesztés, betakarítás, szállítás, előállítás, csomagolás, tárolás, kereskedelem, előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében. Az Európai Hulladékcsökkentési Hét kapcsán így írtunk a témáról.
Adatok Magyarországon
Arányaiban a háztartásokban keletkezik az élelmiszer-hulladék legnagyobb része. Az Európai Unióban 2020-ban ez az arány 55% volt, Magyarországon ennél is nagyobb, 70% körüli a háztartások részaránya. Az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kg élelmiszer veszett kárba, ezzel évi 132 milliárd euró kárt okozva. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak, Magyarország élelmiszerhulladék-adata (93 kg/fő) az uniós átlagnál alacsonyabb, így jobb értéknek tekinthető. Összehasonlításként a legtöbb élelmiszer-hulladék, fejenként 397 kg, Cipruson keletkezett. (Forrás: KSH)
EU-s vállalás, zöld politika és szociális gondoskodás
Az uniós tagországok, Magyarországgal egyetemben, elkötelezték magukat az ENSZ azon fenntartható fejlődési célja mellett, amely szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét a kiskereskedelem és a fogyasztás szintjén, valamint mérsékelni kell a termelési és az elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteséget. Ennek a vállalásnak a részeként jönne létre az élelmiszer-feldolgozó is a Budapesti Nagybani piacon, hiszen a budapesti vásárcsarnokokban is rengeteg olyan zöldség és gyümölcs marad meg, ami nem kerül eladásra, de még egészségesek és fogyasztásra alkalmas állapotban vannak. A tervek szerint ezekből az alapanyagokból ételeket készítenek, amiket idősek otthonába, szociális intézményekbe fognak eljuttatni.
(Kiemelt kép: Kummer János/Képszerk)