A 2026. január 29-i ülésén arról döntött a zuglói képviselő-testület, hogy felújítanak egy több mint 100 éves, egyébként már évek óta üresen álló, Erzsébet királyné útján található nyaralóvillát, hogy állandó helytörténeti kiállítóhelyet hozzanak létre. Az Erzsébet királyné útja 17. szám alatt található villaépületet 1896-ban építtette Frim Jakab.
Frim Jakab
1875 májusában 200 forintos ösztöndíjat adott neki, hogy európai tanulmányútra induljon,
hogy megismerje a külföldön már működő gyógypedagógiai intézményeket, és a fellelhető szakirodalmat is hazahozza.
1875. november 1-jén pedig, a tanulmányútról visszatérve, jelentős pártfogók segítségével, Rákospalotán egy növendékkel Munka intézet néven megnyitotta a magán-jótékonysági tápházat kifejezetten az értelmi fogyatékos gyerekek fejlesztése, oktatása céljából.
Mint írja, „a hülyeséget háromféle szempontból kell tekintetbe és pártfogásunk alá vennünk, és pedig: a) gyógyítás-nevelés, b) orvosi és törvényszéki gyógytani és c) emberbaráti szempontból”.
Az intézmény folyamatosan növekedett, ezért folyamatosan költöznie is kell
Frim-intézet néven vált mind az egyetemes, mind a magyar gyógypedagógia történetében híressé.
Az intézetet 1896-ban, hogy elkerülje a csődöt, államosítják, és Frim az Erzsé
„Az 1897. évben az intézet államosíttatott, de azt csak egész fiatalok részére tanintézetté alakították át, az idősebbeknek, képezhetetleneknek és nehézkórosoknak (epileptikusoknak) menhelyük nem maradt. Újonnan kénytelen voltam ezen utóbbiakról gondoskodni; újra kezembe vettem ezek ügyét és
alkalmas épületet találva szép árnyas kerttel a város legszebb és legegészségesebb pontján
az intézetet számos beteggel 1897. szeptember 1-én megnyitottam” – írta ő maga 1898-ban a Magyarország és Nagyvilág című újságban.
A Herminamezőn tipikusnak számító villaépület volt később Slachta Margit, az ország első női országgyűlési képviselőjének otthona, és volt óvoda is, de már tíz éve bezárva, kihasználatlanul pusztul.
Ahogy az előterjesztésben olvasható, a 340 négyzetméter alapterületű elegáns villaépület magasföldszintes, tágas terei alatt teljes terjedelmében kiépített alagsori helyiségek vannak. Az épületet muzeológus szakemberek megvizsgálták, és tökéletesen alkalmasnak találták a helytörténeti kiállítóhely számára.
Az épület mellett szól, hogy
Zugló történelmének része, történetével, lakóival reprezentálja Zugló múltját,
változását, méltó, rangos keretként ad otthont a kiállítóhelynek,
hogy a méreténél fogva alkalmas, sőt ideális: kellő méretű állandó kiállítás befogadásán túl időszaki kiállítások rendezésére tud teret adni, hosszútávon tartalékkal rendelkezik, alkalmas idővel a kiállítóhely bővítésére.
Egy másik érv mellette, hogy alkalmas helytörténeti és egyéb kiállítások, múzeumpedagógiai és kulturális rendezvények beltéri és kültéri megrendezésére, ami azért sem elhanyagolható, mert jelenleg nincs az önkormányzatnak olyan kulturális intézménye, mely rendezvények tartására alkalmas kerttel rendelkezik.
Az is mellette szól, hogy helyet biztosíthat a gyűjtemény raktározására, kutatására, megvédésére. Sok múzeummal szemben olyan ideális állapot alakulhat itt ki, ahol a kiállítóhely és a raktározás, kutatás egy épületben elhelyezhető.
Szintén fontos szempont, hogy
a felújításával az önkormányzat megment egy jelentős kerületi tulajdont,
egy évtizedek óta elhanyagolt, közel milliárdos értékű és helyi védettségű történeti múltú épületet is, mely e felújítás nélkül – joggal feltételezhető – egyre gyorsabb ütemben pusztulna le.
Az előterjesztésben is megjegyzik, hogy a kerület 2019-ben már „kinyilvánította azon szándékát, hogy helytörténeti gyűjteményt és állandó kiállítást kívánt létrehozni, (...) ezt követően mégis „eltelt egy teljes ciklus érdemi történés nélkül”.
A 2004-ben megalapított Zuglói Helytörténeti Műhely pedig már „a tervszerű gyarapításnak, a vásárlásoknak és ajándékozásoknak köszönhetően ma már mintegy 4000 feldolgozott fotót, 1600 kisnyomtatványt, 600 dokumentumot, 400 képeslapot és mintegy 400 felleltározott tárgyi emléket őriz”.
A helytörténeti kiállítóhely létrehozása a 2026-os költségvetésbe 145 millió forintot készülnek betervezni. A közgyűlés 20 igennel, ellenszavazat nélkül támogatta az állandó helytörténeti kiállítóhely létrehozását.