Ma huszonnyolc éve, 1997. november 16-án népszavazást tartottak a NATO-csatlakozás kérdésében. A népszavazáson feltett egyetlen kérdés a következő volt:
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?
A NATO-szavazás az új népszavazási törvény főpróbája volt, amelyet pár hónappal korábban szavazott meg a Parlament, e szerint „akkor minősül eredményesnek egy népszavazás ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre".
Mivel az „igen" válasszal egyetértett az összes parlamenti párt, a szavazást nem előzte meg vérre menő versengés, a belépést csak két parlamenten kívüli párt, a Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), illetve Thürmer Gyula Munkáspártja ellenezte. Természetesen külön-külön.
A novemberben megtartott szavazáson a jogosultak 49,24 százaléka, 3 968 668 fő vett részt, a többség – 85,33 százalék, 3 344 131 fő – a NATO-csatlakozás mellett szavazott. Az Országgyűlés 1998 februárjában határozatba foglalta a népszavazás eredményeit, Magyarország egy évvel később, 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja.
A NATO melletti „igen" szavazatok elsöprő többségével a választópolgárok kifejezték azt is, hogy nem akarják, hogy a magyar honvédség valaha is orosz befolyás alatt működjön – ahogy több mint negyven éven át. Valamint professzionális hadsereget a sorkötelezettség helyett.
