KÖZÉLET

Hogyan védjék meg a várost a magyar államtól?


Ma délután találkozik a főpolgármester a szakszervezetekkel, mert a dolgozók a kormányzati elvonások miatt veszélyben érzik a munkahelyüket. A cél, hogy megvitassák, milyen eszközökkel védjék meg nemcsak a megélhetésüket, hanem a város működőképességét, a közszolgáltatások, köztük a közösségi közlekedés színvonalát.

November 6-án, csütörtök délután 12:30-kor kezdődik a főváros és a szakszervezetek egyeztetése. Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester október 31-én bejelentette, a Budapest-család dolgozóit tömörítő szakszervezetek azután hívták össze a demonstrációs és sztrájkbizottságot, hogy a kormány október 28-án, kedden este szolidaritási hozzájárulás címén

újabb 6,2 milliárdot emelt le az önkormányzat számlájáról, és emiatt veszélyben érzik a munkahelyüket és a megélhetésüket.

A főpolgármester beszámolója szerint eddig 46 milliárdot vontak el Budapesttől, miközben az összes kötelező feladatuk ellátására mindössze 22 milliárdot biztosít az állam. „Az újabb kormányzati sarc nem az utolsó csepp a pohárban, ez már a halálos döfés” – fogalmazott Karácsony, az elmondása szerint ugyanis Budapest biztonságos működőképessége az elvonás miatt már nem fenntartható. „A budapestieknek biztosított közszolgáltatások, köztük a közösségi közlekedés a megszokott és okkal elvárt szinten nem működtethető.”

A helyzet, magyarázta Karácsony, a kormány és a főváros tárgyalása nélkül nem rendezhető. A kormány viszont kerüli a tárgyalást. Ahogy Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója még szeptemberben elmondta, június óta még csak informális jelzések sem érkeztek a kormánytól a tárgyalásokat illetően. Ha viszont a kormány fönntartja azt az igényét, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárdos összegét el akarja vonni, azzal a következménnyel jár, figyelmeztettek akkor is, hogy a városvezetés nem tudja az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat.

A
Kép: A Fővárosi Önkormányzatra kivetett szolidaritási adó/A Fővárosi Önkormányzatra kivetett szolidaritási adó

 

A főváros eljutott ugyanis a lehetőségeinek a határaihoz, megnyerték az összes bírósági pert, mögéjük állt az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a budapestiek és az ország közvéleménye. Ahogy az Énbudapestemen is beszámoltunk róla, a Fővárosi Törvényszék például szeptemberben újra megerősítette a bíróság korábbi álláspontját, miszerint

a Fővárosi Önkormányzatot is érintő szolidaritási hozzájárulásnak a jelenlegi rendszere ellentétes a magyar alaptörvénnyel.

2024-ben a Fővárosi Ítélőtábla állapította meg, hogy a Budapestet sújtó sarc „egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”. Az ítélőtábla beadványára pedig tavaly az Alkotmánybíróság is megállapította: „a szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával”.

„Nem tudom, mi kell még ahhoz, hogy a kormány visszaüljön a tárgyalóasztalhoz” – mondta egy szeptemberi sajtótájékoztatón Karácsony. Ő nagyon reméli, hogy hogy „a kormány tagja tisztában vannak azzal a politikai felelősséggel, ami a vállukon nyugszik ebben az ügyben”. A városvezetés nyitott minden egyeztetésre, ugyanakkor nem tudnak másképp tekinteni az előttük álló folyamatokra, „minthogy a kormány legalább részben kivezeti azokat az elvonásokat, amelyeket több jogerős bírósági döntés és alkotmánybírósági döntés is a magyar alaptörvénnyel ellentétesnek mondott ki”.

Kiss Ambrus az utóbbi hetekben beszélt arról is, hogy a főváros helyzete szorosan összefügg az ország helyzetével, és hogy nem lát olyan forgatókönyvet, hogy

a főváros csődje ne járna rögtön az ország hitelminősítésének a lerontásával vagy ne járna a forint romlásával.

Arra kérdésre, hogy ha nem születik megállapodás, a főváros hajlandó lenne-e még egy olyan erődemonstrációra, mint amelyen a júniusi is leállás volt, Kiss azt válaszolta, ő semmit nem zárna ki.

10
Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem

Ezzel kapcsolatban a főpolgármester egyébként azt mondta, nem szeretnék a budapestieket büntetni a kormány rossz politikája miatt, de ha a Főváros pénze elfogy, és nem tudják finanszírozni a BKV működését, akkor az ő döntésüktől függetlenül le fog állni a közösségi közlekedés. Ahogy eddig, ezúttal is bízik majd a budapestiek szolidaritásában is, szerinte szükség lesz rá.

(Kiemelt kép: 2025. június 02. Karácsony Gergely főpolgármester szakszervezetek vezetőivel tárgyal Fotó: Gallov Adrienne)