A Fővárosi Törvényszék újra megerősítette a bíróság korábbi álláspontját, miszerint a Fővárosi Önkormányzatot is érintő szolidaritási hozzájárulásnak a jelenlegi rendszere ellentétes a magyar alaptörvénnyel.
A bíróság másodjára is az Alkotmánybírósághoz fordult, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester 2025 szeptember 9-én egy sajtótájékoztatón. Ez azt jelenti, folytatta, hogy a Főváros minden érdemi, tartalmi pert megnyert az elmúlt két évben a magyar kormánnyal szemben.
Ez a döntés is azt igazolja, magyarázta, hogy
bármilyen jogi formát is talál ki a kormány a szolidaritási hozzájáruláshoz, az ellentétes a magyar jogszabályokkal.
A szolidaritási hozzájárulás ugyanis nem egy adó. Azoknak az önkormányzatoknak, akiknek ezt a hozzájárulást be kell fizetniük, egy közigazgatási eljárásban módot kell biztosítani arra, hogy vitassák a rájuk kirótt elvonás mértékét. Az államnak pedig érdemben meg kell vizsgálnia azt, hogy ez az elvonás nem teszi-e kockára az önkormányzatok által ellátott közfeladatok biztonságát.
„Nagyon örülünk a bíróság döntésének, mert újra megerősíti azt, hogy nem csak politikai, nem csak erkölcsi, hanem jogi értelemben is igazunk van, amikor vitatjuk a fővárost tönkre tevő elvonásoknak a mértékét.”
Mint emlékeztetett, 2024-ben a Fővárosi Ítélőtábla állapította meg, hogy
a Budapestet sújtó sarc „egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”.
Az ítélőtábla beadványára pedig tavaly az Alkotmánybíróság is megállapította: „a szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával”.
Karácsony figyelmeztetett, hogy arra viszont nincs idejük, hogy végigjárják a jogi utat, a Főváros működőképességének érdekében szeretnék tárgyalóasztalhoz hívni a kormányt. A főpolgármester elmondása szerint is a tárgyalások megszakadtak, a tárgyalópartnerek eltűntek, nem válaszolnak a megkereséseikre.
„Azt remélem, a Törvényszék tegnapi döntése
világosan kijelöli újra a kormány feladatát: vissza kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és biztosítanunk kell a főváros működőképességét.”
A városvezetés nyitott minden egyeztetésre, ugyanakkor nem tudnak másképp tekinteni az előttük álló folyamatokra, „minthogy a kormány legalább részben kivezeti azokat az elvonásokat, amelyeket több jogerős bírósági döntés és alkotmánybírósági döntés is a magyar alaptörvénnyel ellentétesnek mondott ki”.
Van tehát egy jogi út, magyarázta Karácsony, ami nagyon lassú, és van egy politikai út, ami kellő gyorsasággal tudná rendezni ezt a kérdést. „A lényeg az, hogy a fővárost érintő, idei évre vonatkozó, 89 milliárd forintos állami elvonás ellentétes az alaptörvénnyel” – jegyezte meg.
Ezúttal is hozzátette azonban, hogy ők csak a szolidaritási hozzájárulás azon részét vitatják, amit a Fővárosi Önkormányzat a beérkező állami normatíván felül fizet.
Arra a kérdésre, hogy későbbi befizetésekre ez az elsőfokú döntés milyen hatással lehet, az nem teljesen egyértelmű.
Ha az állam fönntartja azt az igényét, hogy további 50 milliárd forintot el akar vonni a fővárosi költségvetésből, azzal a következménnyel jár, hogy a városvezetés nem tudja az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat, és hogy
az államnak el kell számolnia a budapesti állampolgárokkal, miért tartja járhatóbb útnak a közszolgáltatások leállását annál,
minthogy visszatérne az alaptörvény alapjaihoz, és mérsékeli az elvonásokat.
Az említett egyeztetésekkel kapcsolatban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egyébként a napokban több interjúban is azt mondta, hogy június óta még csak informális jelzések sem érkeztek a kormánytól a folytatást illetően. Márpedig szeptember elsején lejárt a Főváros jogvédelme, úgyhogy a szolidaritási hozzájárulás további részleteinek levonása előtt megnyílt a lehetőség.
Ahogy Kiss a Magyar Narancsnak elmondta, ők készek újra a bírósághoz fordulni, hogy jogvédelmet kérjenek, de mint magyarázta, ez kiszámíthatatlanabb út, hiszen egy háromtagú bírói testület kezébe helyezik ezzel a fővárosi közszolgáltatások finanszírozásának kérdését. Nem automatikus ugyanis, hogy a következő hónapokra is megkapják a jogvédelmet.
Arra kérdésre, hogy ha nem születik megállapodás, a főváros hajlandó lenne-e még egy olyan erődemonstrációra, mint amelyen a júniusi is leállás volt, Kiss azt válaszolta, ő semmit nem zárna ki. Ezzel kapcsolatban most Karácsony is azt mondta, nem szeretnék a budapestieket büntetni a kormány rossz politikája miatt, de ha a Főváros pénze elfogy, és
nem tudják finanszírozni a BKV működését, akkor az ő döntésüktől függetlenül le fog állni a közösségi közlekedés.
Karácsony nagyon reméli, hogy „a kormány tagja tisztában vannak azzal a politikai felelősséggel, ami a vállukon nyugszik ebben az ügyben”. A főváros eljutott ugyanis a lehetőségeinek a határaihoz, megnyerték az összes bírósági pert, mögéjük állt az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a budapestiek és az ország közvéleménye. „Nem tudom, mi kell még ahhoz, hogy a kormány visszaüljön a tárgyalóasztalhoz”.
A következményekkel kapcsolatban Kiss egyébként azt mondta, ha valaki Budapestet csődbe akarja lökni, akkor azt Budapest magával rántja, mert egy ekkora méretű város csődbe taszítása ilyen gazdasági szerkezettel biztos, hogy károkat okoz a magyar gazdaságnak.