A mostani leállást Karácsony Gergely főpolgármester az első figyelmeztetésnek nevezi. „Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása.”
2025. június 6-án, pénteken 11:50 és 12:00 között 10 percre megáll Budapest közösségi közlekedése. Ahogy ezzel kapcsolatban a Budapesti Közlekedési Központ is megfogalmazta, a főváros ezzel a rövid leállással a közszolgáltatások, így a közösségi közlekedés fontosságára hívja fel a figyelmet. A tízperces leállás minden BKK-járatot érint, kivételt csak a 100E Repülőtéri Expressz, a HÉV-ek valamint az agglomerációs buszjáratok jelentenek.
A BKK járatai 11:50-kor még elvisznek a következő megállóhelyig vagy állomásig, ott viszont megállnak, és csak 12:00-kor indulnak tovább. A járművezetők minden esetben biztosítják, hogy biztonságosan le tudj szállni a járműről. A metrók is elmennek a legközelebbi állomásig, ahol le lehet szállni róluk. A leállást a jegyellenőrök is figyelembe fogják venni az ellenőrzéskor.
A járművezetők az érintett időszakban mindent megtesznek, hogy a járművek a leállás idején ne akadályozzák a közúti forgalmat. Ennek ellenére a város egyes pontjain előfordulhat, hogy várakozni kell.
A BKK arra kér mindenkit, hogy aki teheti, ebben az időszakban ne induljon a belvárosba autóval, utazását tervezze körülbelül 15-20 perccel előbbre vagy későbbre.
Mint már írtuk, 12:00-t követően újraindul a forgalom. A városi közlekedés sajátosságainak, a közlekedési lámpáknak köszönhetően kis idő után visszaáll a járművek egyenletes közlekedése, de a forgalomirányító munkatársak mindent megtesznek majd, hogy Budapesten a lehető leggyorsabban helyreálljon a járatok menetrendszerű követése.
Az akció előzménye, hogy
a Magyar Államkincstár május 29-én, csütörtökön délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is inkasszált 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról, hogy az önkormányzat azonnali jogvédelmet kért, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent. A Magyar Államkincstár ezzel lépésével a főváros működését sodorta veszélybe.
Ezt követően június 2-án, hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának vezetésével felállt a Városházán a naponta ülésező likviditási munkacsoport, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon.
Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közlekedési szakbizottságainak vezetői június 4-ére, szerdára összehívtak egy együttes ülést, hogy egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyv kidolgozását, valamint egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását kezdeményezzék.
Az ülésen Baranyi arra kérte a pártokat, függesszék fel a 2026-os választásoknak szóló politizálást a közgyűlésben, illetve a mellette ülő főpolgármestert és a Podmaniczky-mozgalom frakcióvezetőjét, hogy fejezzék be, vagy legalábbis függesszék fel ezt a soha véget nem érő főpolgármesteri kampányt, mert ebben a helyzetben mindenkinek, aki a várost meg akarja menteni, együtt kell dolgoznia.
A főpolgármester a HVG-nek adott, tegnap, azaz június ötödikén megjelent interjújában azt mondta, ő a békés építkezés híve lenne, nem a harcé, „de most az a feladatunk, hogy keményen küzdjünk a városért, a budapestiekért”. A magyar kormány szerinte nemcsak az önkormányzatokat utálja, hanem Budapestet is, „de ez a mostani helyzet túlmutat az eddigi politikai játszmákon, most már a város működőképessége is veszélyben van”. Egy olyan város próbálnak térdre kényszeríteni és tönkretenni, „amelyik a GDP 38 százalékát termeli meg, enélkül pedig a kormány gazdaságpolitikája is halálra van ítélve”.
A mostani leállást első figyelmeztetésnek nevezi. „Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása.”
Ahogy június 4-i sajtótájékoztatón is elmondta,
tudja, hogy van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz. „Erkölcsi és politikai kötelességem, hogy ne hagyjam ezt a várost tönkretenni, és ehhez minden jogi és politikai eszközt felhasználjak.”
A városvezetés egyébként, mint jelezte, kész tárgyalni a kormánnyal, „az idő azonban vészesen fogy”.
Baranyi Krisztina a Magyar Narancsban szintén június ötödikén megjelent, friss interjújában azt mondta, ő a jogi lehetőségeket is kérdésnek látja, „hiszen (...) az inkasszót is teljesen törvénytelenül érvényesítették a fővárossal szemben”.
Úgy látja, a budapestiek közhangulata is nagyon rezonál a tömegközlekedés korlátozására vagy időleges leállítására. „Ezek nagyon súlyos lépések, rengeteg embernek okoznak kellemetlenséget, de a kormánynál már csak ezekkel az eszközökkel lehet bármit elérni. (...) Azt gondolom, hogy ebben a budapestiek szolidárisak lesznek a város vezetésével.”
Azt Baranyi sem gondolja egyébként, hogy a radikális lépéseket egyik napról a másikra be lehetne bevezetni, de ha „a Budapest számára rendelkezésre álló végtelen számú kommunikációs felületen” elmondják, mi vezetett idáig, hogy harcolni kell, akkor a budapestiek szerinte nagy arányban támogatni fogják a városvezetést. A folyamat akár hónapokig is eltarthat. „Ha feltett kézzel várakozunk arra, hogy főbe lőjenek, akkor is meghalunk. Én azt mondom, akkor legalább állva haljunk meg.”
Vitézy a Partizánnak még június 4-én, szerdán, a rendkívüli bizottsági ülést követően megismételte, amit korábban a Népszavának is mondott, azt támogatja, hogy figyelmeztetést küldjenek a kormánynak, azt, hogy 10 percre leálljon a közlekedés, azt nem. Nem hiszi ugyanis, hogy a Karmelitát különösebben meghatná egy 10 perces leállás, hiszen a MÁV-nál mindennapos, hogy 10 percet vagy még annál is többet álldogálnak a vonatok, és egész országrészek bénulnak le.
Ő annak a híve, hogy ne a dolgozókon vagy az utasokon „statuáljanak példát”, ne őket próbálják bevonni, mert szerinte ez egy kétélű fegyver. Vitézy más eszközökhöz nyúlna,
a példa statuálást a főváros kezdje azokon az állami szolgáltatókon, akik egyébként tele vannak pénzzel, az MVM-en vagy a MOL-on. Ahogy ugyanis a cégek beszámolóira hivatkozva mondja, az MVM-csoportnak 324, a MOL-csoportnak 364 milliárd volt a tavalyi profitja. „Aztán kapcsolják le ők az áramot vagy a gázolaj szállítását, ha merik. Nem fogják – ha egységesek és erősek vagyunk.”