A mostani leállást Karácsony Gergely főpolgármester az első figyelmeztetésnek nevezi. „Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása.”
2025. június 6-án, pénteken 11:50 és 12:00 között 10 percre megáll Budapest közösségi közlekedése. Ahogy ezzel kapcsolatban (új ablakban nyílik meg)a Budapesti Közlekedési Központ is megfogalmazta, a főváros ezzel a rövid leállással a közszolgáltatások, így a közösségi közlekedés fontosságára hívja fel a figyelmet. A tízperces leállás minden BKK-járatot érint, kivételt csak a 100E Repülőtéri Expressz, a HÉV-ek valamint az agglomerációs buszjáratok jelentenek.
A BKK járatai 11:50-kor még elvisznek a következő megállóhelyig vagy állomásig, ott viszont megállnak, és csak 12:00-kor indulnak tovább. A járművezetők minden esetben biztosítják, hogy biztonságosan le tudj szállni a járműről. A metrók is elmennek a legközelebbi állomásig, ahol le lehet szállni róluk. A leállást a jegyellenőrök is figyelembe fogják venni az ellenőrzéskor.
A járművezetők az érintett időszakban mindent megtesznek, hogy a járművek a leállás idején ne akadályozzák a közúti forgalmat. Ennek ellenére a város egyes pontjain előfordulhat, hogy várakozni kell.
A BKK arra kér mindenkit, hogy aki teheti, ebben az időszakban ne induljon a belvárosba autóval, utazását tervezze körülbelül 15-20 perccel előbbre vagy későbbre.
Mint már írtuk, 12:00-t követően újraindul a forgalom. A városi közlekedés sajátosságainak, a közlekedési lámpáknak köszönhetően kis idő után visszaáll a járművek egyenletes közlekedése, de a forgalomirányító munkatársak mindent megtesznek majd, hogy Budapesten a lehető leggyorsabban helyreálljon a járatok menetrendszerű követése.
Az akció előzménye, hogy
a Magyar Államkincstár május 29-én, csütörtökön délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is (új ablakban nyílik meg)inkasszált 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról, hogy az önkormányzat azonnali jogvédelmet kért, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent. A Magyar Államkincstár ezzel lépésével a főváros működését sodorta veszélybe.
Ezt követően június 2-án, hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának vezetésével felállt a Városházán (új ablakban nyílik meg)a naponta ülésező likviditási munkacsoport, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon.
Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közlekedési szakbizottságainak vezetői június 4-ére, szerdára (új ablakban nyílik meg)összehívtak egy együttes ülést, hogy egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyv kidolgozását, valamint egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását kezdeményezzék.
Az ülésen Baranyi (új ablakban nyílik meg)arra kérte a pártokat, függesszék fel a 2026-os választásoknak szóló politizálást a közgyűlésben, illetve a mellette ülő főpolgármestert és a Podmaniczky-mozgalom frakcióvezetőjét, hogy fejezzék be, vagy legalábbis függesszék fel ezt a soha véget nem érő főpolgármesteri kampányt, mert ebben a helyzetben mindenkinek, aki a várost meg akarja menteni, együtt kell dolgoznia.
A főpolgármester (új ablakban nyílik meg)a HVG-nek adott, tegnap, azaz június ötödikén megjelent interjújában azt mondta, ő a békés építkezés híve lenne, nem a harcé, „de most az a feladatunk, hogy keményen küzdjünk a városért, a budapestiekért”. A magyar kormány szerinte nemcsak az önkormányzatokat utálja, hanem Budapestet is, „de ez a mostani helyzet túlmutat az eddigi politikai játszmákon, most már a város működőképessége is veszélyben van”. Egy olyan város próbálnak térdre kényszeríteni és tönkretenni, „amelyik a GDP 38 százalékát termeli meg, enélkül pedig a kormány gazdaságpolitikája is halálra van ítélve”.
A mostani leállást első figyelmeztetésnek nevezi. „Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása.”
Ahogy június 4-i sajtótájékoztatón is elmondta,
tudja, hogy van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz. „Erkölcsi és politikai kötelességem, hogy ne hagyjam ezt a várost tönkretenni, és ehhez minden jogi és politikai eszközt felhasználjak.”
A városvezetés egyébként, (új ablakban nyílik meg)mint jelezte, kész tárgyalni a kormánnyal, „az idő azonban vészesen fogy”.
Baranyi Krisztina (új ablakban nyílik meg)a Magyar Narancsban szintén június ötödikén megjelent, friss interjújában azt mondta, ő a jogi lehetőségeket is kérdésnek látja, „hiszen (...) az inkasszót is teljesen törvénytelenül érvényesítették a fővárossal szemben”.
Úgy látja, a budapestiek közhangulata is nagyon rezonál a tömegközlekedés korlátozására vagy időleges leállítására. „Ezek nagyon súlyos lépések, rengeteg embernek okoznak kellemetlenséget, de a kormánynál már csak ezekkel az eszközökkel lehet bármit elérni. (...) Azt gondolom, hogy ebben a budapestiek szolidárisak lesznek a város vezetésével.”
Azt Baranyi sem gondolja egyébként, hogy a radikális lépéseket egyik napról a másikra be lehetne bevezetni, de ha „a Budapest számára rendelkezésre álló végtelen számú kommunikációs felületen” elmondják, mi vezetett idáig, hogy harcolni kell, akkor a budapestiek szerinte nagy arányban támogatni fogják a városvezetést. A folyamat akár hónapokig is eltarthat. „Ha feltett kézzel várakozunk arra, hogy főbe lőjenek, akkor is meghalunk. Én azt mondom, akkor legalább állva haljunk meg.”
Vitézy (új ablakban nyílik meg)a Partizánnak még június 4-én, szerdán, a rendkívüli bizottsági ülést követően megismételte, amit korábban (új ablakban nyílik meg)a Népszavának is mondott, azt támogatja, hogy figyelmeztetést küldjenek a kormánynak, azt, hogy 10 percre leálljon a közlekedés, azt nem. Nem hiszi ugyanis, hogy a Karmelitát különösebben meghatná egy 10 perces leállás, hiszen a MÁV-nál mindennapos, hogy 10 percet vagy még annál is többet álldogálnak a vonatok, és egész országrészek bénulnak le.
Ő annak a híve, hogy ne a dolgozókon vagy az utasokon „statuáljanak példát”, ne őket próbálják bevonni, mert szerinte ez egy kétélű fegyver. Vitézy más eszközökhöz nyúlna,
a példa statuálást a főváros kezdje azokon az állami szolgáltatókon, akik egyébként tele vannak pénzzel, az MVM-en vagy a MOL-on. Ahogy ugyanis a cégek beszámolóira hivatkozva mondja, az MVM-csoportnak 324, a MOL-csoportnak 364 milliárd volt a tavalyi profitja. „Aztán kapcsolják le ők az áramot vagy a gázolaj szállítását, ha merik. (új ablakban nyílik meg)Nem fogják – ha egységesek és erősek vagyunk.”