Amikor az ember azt gondolná, hogy a közgyűlés nem tud már meglepetést okozni, akkor kapja a legnagyobb pofont. Miközben egymást érik a nagyobbnál nagyobb botrányok, kizárólag a Fővárossal kapcsolatos híreket elnézve lehetett volna akár az is a benyomásunk, hogy itt olyan jólét van, amit a Benelux államok is megirigyelhetnének, tudniillik a legnagyobb probléma, a leghevesebb vitát kiváltó ügynek egy többnyire azért piaci alapon működő magánvállalkozás megmentése látszott. A képviselők legalább négy körben értetlenkedtek, hogy aztán ne történjen semmi.
Az október 29-i közgyűlés eredetileg egy önmagában nem feltétlenül izgalmas, személyi döntések meghozatalával kapcsolatos előterjesztéssel kezdődött volna. Az Étkeztetési Szolgáltató Gazdasági Szervezet élére javasolt intézményvezető Karácsony Gergely főpolgármester, valamint kezdeményezte a Fővárosi Szociális Közalapítvány alapító okiratának technikai jellegű módosítását. Csakhogy Baranyi Krisztina benyújtott hozzá egy módosítót, hogy a javaslat egészüljön ki egy harmadik ponttal, ami szerint a közgyűlés magához vonja a Tulajdonosi bizottságra átruházott hatáskört, és felmondja a Sziget korábbi közterület-használati hatósági szerződését, valamint felkérik Karácsonyt, hogy folytasson tárgyalásokat a szervezőkkel a Sziget Fesztivál hosszú távú megrendezése érdekében, és terjessze a közgyűlés elő az ehhez szükséges új hatósági szerződést.
Ahogy az előterjesztéshez fűzött indoklásban is szerepel, a Tulajdonosi bizottság 2025. október 22. napi ülését követően veszélybe került a Sziget Fesztivál, mert a fideszes és tiszás képviselők nem szavazták meg a már emlegetett szerződés felmondását. Az ügyről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Baranyi azt mondja, Európa egyik legnagyobb fesztiváljának a sorsa nem múlhat a közgyűlés egyik bizottságának kizárólagos döntésén, javasolja tehát, hogy a képviselők összessége döntsön e színvonalas, évek óta megrendezésre kerülő rendezvény sorsáról.
A főpolgármester október 28-án, kedden, a közgyűlés előtti napon bejelentette, hogy ő is tesz egy kísérletet arra, hogy „a fővárosi frakciók ne csak szép szavakban, posztokban és sajtóközleményekben álljanak ki a Sziget Fesztivál mellett, hanem tettekben is”. A szerdai közgyűlésre ő is be fog terjeszteni egy javaslatot, aminek elfogadása esetén „Sziget Fesztivál lesz, a fővárosi bevételek megmaradnak és a budapesti fiatalok féláron juthatnak Sziget-bérlethez”.
Ő is azt fogja javasolni, hogy a közterület-használatról szóló hatósági szerződés tíz évre szóljon, a közterület-használat díját az első három évben kedvezőbben határozzák meg, a kedvezmény az eddigi 66 százalékos helyett 90 százalékos legyen, a negyedik évtől pedig az eddigi szerződés szerinti díj inflációval indexált összege legyen amennyiben az átlagos napi látogatószám meghaladja a rentábilis működéshez szükséges, 2019-es szintet. Az első három évben az eddigi szerződéshez képest adott kedvezményt a hátralevő hét év alatt utólag fizesse meg a Sziget. A hetibérlet pedig a budapesti fiatalok számára – a visszaéléseket kizáró garanciák biztosítása mellett – féláron legyen megvásárolható.
Ezt követte aztán még egy fejezet a Sziget körüli történetbe, Baranyi Krisztina meghívta az általa vezetett Pénzügyi és Közbeszerzési bizottság keddi ülésére Gerendai Károlyt, akit a Sziget Zrt. tulajdonosai kértek fel a fesztivál megmentésére és Kádár Tamást, a Sziget ügyvezetőjét. Baranyi elmondása szerint azért érezte fontosnak, hogy még a közgyűlés előtt behozza a témát a bizottságra, mert így lehetősége lesz a nyilvánosságnak arra, hogy megismerje a Fidesz és a Tisza érveit, amik miatt a Tulajdonosi bizottságban már kétszer is blokkolták a Szigettel kapcsolatos előterjesztést. Itt Gerendai elmondta, hogy szerinte máris nagyjából 3 hónapos lemaradásban vannak a fesztivál szervezésével. Az ülés a fideszes és tiszás képviselők értetlenkedésével telt, nem csoda, hogy az ő, valamint a külsős bizottsági tagok tartózkodásával a javaslat megint elbukott.
A közgyűlés végül azzal kezdődött, hogy Karácsony kérte, hogy vegyék fel első napirendi pontként a Szigettel kapcsolatos előterjesztését, amit a képviselők meg is szavaztak, úgyhogy lehetett megint szurkolni, hogy vajon változott-e valami az elmúlt napokhoz képest. A közgyűlés előtt megjelent Gerendai Károly is, aki elmondta, hogy most arról döntenek, hogy adnak-e egy esélyt, hogy legyen fesztivál, és ebből legyen-e valamilyen bevétel.
Ő nagyon fogja sajnálni, ha a rendezés kampánytémaként elvérzik, de ha nincs ebben egyetértés, ő tiszta lelkiismerettel fogja tudni azt mondani, hogy nem próbálkozik tovább. Ha már mindannyian elmondták, milyen fontos számukra a Sziget, akkor mutassák meg. Gerendai azt is hozzátette, hogy mivel máris hatalmas késésben vannak, a szervezők egy részét ugyanis már le kellett volna szervezniük, a jegyeket pedig már hónapok óta árulniuk kéne, szeretné, ha a régi szerződés felmondásával párhuzamosan megkötnék az új megállapodást is, vagy ha rendkívüli közgyűlést hívnának össze miatta, mert nem tudnak 30 napot várni.
A Szigettel kapcsolatos vita körülbelül két és fél órás volt, utána a Fidesz a Tiszával, a Tisza a Fidesszel volt elfoglalva, és folytatódott az emelkedettnek nehezen nevezhető, szokásos adok-kapok. A közgyűlés körülbelül ötödik órájában, a fürdők felújításának megtárgyalásánál emiatt majdnem elsikkadt a Tisza frakcióvezetőjének bejelentése, ami akár meg is határozhatja az elkövetkező közgyűlések eredményességét. Azzal kezdte, hogy támogatják ugyan a fürdők felújítását, azt viszont nem, hogy „a jelenlegi hatalom által a szakadék szélére taszított főváros” hiteleket vegyen fel azért, hogy önerőből felújítsa őket, hogy aztán leginkább oligarchák profitáljanak belőle. Bujdosó arra kérte a főpolgármestert és a közgyűlést, hogy a következő fél évben csak a legszükségesebb, működéstámogató beruházásokat finanszírozzák. „Ne ruházzon be, szerződjön, vállaljon fel hitelt olyan területeken, amelyek a fővárost sanyargató hatalom oligarcháinak érdekeit, és nem a város érdekeit szolgálja.”
A Sziget ügye a vitákat követő szavazást is megkavarta, a Tisza frakcióvezetője ugyanis kijelentette, hogy ők már délben beadtak egy szerintük kompromisszumos javaslatot, amiben többek között az szerepelt, hogy elfogadják a szerződés felmondását, cserébe pedig elvárják, hogy a szerződésbontás miatt esetlegesen kieső bevételt a főpolgármester kommunikációs keretéből csoportosítsák át, valamint, hogy vonják be a frakciókat az új szervezőkkel való tárgyalásokba. Emellett pedig a leendő Tisza-kormány nevében tettek vállalásokat. A DK-s Déri Tibor rögtön megjegyezte, hogy összetévesztették a kompromisszum szót az ultimátummal. A főpolgármester rövid tárgyalási szünetet rendelt el. Az egész azzal zárult, hogy nem bontják föl a szerződést, nem lesz Sziget. Ezek után értelemszerűen leszavazták Baranyi módosítóját is.
A főpolgármester ezúttal is jegyzett közös előterjesztést Vitézy Dáviddal. Ahogy a Budafoki úti villamosvonal tervezésének megindításáról szóló javaslatukban írják, mivel a Budapesten megvalósuló ingatlanfejlesztések egyik legfőbb célterülete Újbuda Duna-parti sávja, fontos lenne fejleszteni a kötöttpályás közlekedést. Az utóbbi évtizedekben szinte kizárólag profitvezérelt városfejlesztés jellemezte a környéket: a már megépült ingatlanfejlesztések jelentős részben átgondolatlan városszerkezetet eredményeztek, hiányoznak az átgondolt közterületek, gyalogos és kerékpáros útvonalak, minőségi zöldfelületek, nehézkesen érhetőek el alapvető közszolgáltatások.
„Mindez együttesen élhetetlenné teszi a városrészt, a létrejövő városszövet a jelentős tőkeráfordítás ellenére is alacsony minőségű lesz. A negatív spirálból azonban lehetséges a kitörés: ennek egyik legfontosabb eszköze a kötöttpályás közlekedés fejlesztése” – jegyzik meg. A Budai fonódó villamos tehát nem fejeződhet be a II. ütem kiépítésével a Dombóvári útnál: mielőbb folytatódnia kell a Budafoki úton, nagy kapacitású, közvetlen belvárosi és bel-budai közösségi közlekedési kapcsolatot adva az ide költözőknek és itt dolgozóknak.
A javaslatot elfogadták, ennek megfelelően felkérik a főpolgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a kormánnyal, a kerületi önkormányzattal, valamint az ingatlanfejlesztőkkel, hogy valamilyen formában érkezzen be lakásnégyzetméterenként nettó 50 ezer forintnyi hozzájárulás a környék közösségi közlekedési infrastruktúrájának kiépítésére. A BKK-t pedig felkérik, hogy készítse elő a budai fonódó villamos ún. III. üteme, vagyis a Budafoki út-Dombóvári út csomópont és a Savoya Park közötti, a Budafoki út hosszában kiépítendő villamosvonallal kapcsolatos dokumentációkat.
A városvezetés javaslatot tett a pirotechnikai eszközök felhasználásról szóló önkormányzat rendelet megalkotására is. Ahogy a részben Béres András, párbeszédes képviselő által is jegyzett előterjesztésben írják, mivel a főváros lakossága körében minden évben visszatérő problémát okoz a szilveszteri tűzijátékozás, szükségessé vált egy helyi szabályozás megalkotása. A szabályozás értelmében a főváros közigazgatási területe tűzijátéktermék felhasználása szempontjából védett és fokozottan védett területekre tagolódik, védett terület minden, ami lakóépület falaitól 50 méteren belül van, fokozottan védett minden természetközeli terület, állatkert, -menhely, - kórház, fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, valamint szociális ellátást biztosító bentlakásos intézmény. A lényeg, hogy 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékterméket csak védett övezeten kívül, és csak december 31., este 8 és január 1. hajnali 2 között szabad használni. Szintén elfogadták.
A 2025 májusi közgyűlésen a képviselők úgy döntöttek, felkérik a főpolgármestert, hogy kérjen be ajánlatot a nagy könyvelő társaságoktól, mennyiért világítanák át az önkormányzat tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaságokat. Ahogy az előterjesztésből kiderül, a legalacsonyabb ajánlat nettó 265 millió, a legmagasabb ajánlat pedig nettó 580,6 millió forint volt. A városvezetés felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ezek irányadó összegek, tehát az eljárás során módosulhatnak, ezért szerintük célszerű a legmagasabb ajánlat felett biztosítani a fedezetet. Mint írják, erre körülbelül 1,2 milliárd forintot tudnának fordítani, ha feloldják a költségvetés évvégi egyensúlyának megtartásához megképzett, egyébként szintén közgyűlési határozattal zárolt előirányzatokat.
A májusi előterjesztés, aminek következményeként megszületett a fenti javaslat, nem mellesleg egy fideszes előterjesztés volt, ami ráadásul csak másodszorra kapott támogatást (benyújtották ugyanis februárban is, de akkor leszavazták). A májusi közgyűlés legfőbb témája a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat volt, amiről órákig vitatkoztak a képviselők. Baranyi Krisztina emlékezetes módon megjegyezte, hogy a legrosszabb álma vált valóra azzal kapcsolatban, mi lesz a testülettel, ha pártpolitikusok ülnek be várospolitikusok helyett.
A közgyűlés úgy döntött, hogy 2026-ban is meghirdeti a Lakótelepi Zöldfelület-gondozási Pályázatot. Ahogy az előterjesztésben is írják, a városvezetés célja a város zöldfelületeinek növelése, minőségi fejlesztése, a klímaváltozáshoz való adaptáció, valamint a lakóközösségekkel való partnerség. Ezen a pályázaton keresztül a lakótelepi zöldfelületek minőségének javulását kívánják elősegíteni. Emellett erősíteni szeretnék a helyi közösségek összetartozását a városi kertészkedés népszerűsítésével. A programra ugyanis olyan lakótelepi társasházak és lakásszövetkezetek jelentkezhetnek, amelyeknek lakóépületei úszótelkes ingatlanon, közterületi ingatlannal, körülvéve találhatók.
A pályázatot 2024-ben indították, akkor nyolc kerületből 14 pályázat érkezett, végül nyolc lakóközösséggel kötöttek megállapodást. 2025-ben szintén nyolc kerületből már 18 pályázat érkezett, végül 16 megállapodás született. 2026-ban az önkormányzat 12 millió forintos keretösszeget határozott meg, a pályázat leadásának határideje pedig 2026. március 30. A pályázat részleteiről hamarosan bővebben is beszámolunk. Egy fideszes módosítóval fogadták el, miszerint a 12 milliós keretet 50 millióra emelik.
Ahhoz, hogy a Budapest Gyógyfürdői Zrt. el tudja végezni a Szent Gellért Gyógyfürdő, a Rác Fürdő felújításait, valamint a Széchenyi Gyógyfürdő részleges felújítását, hitelfelvételre van szüksége, amihez többek között a közgyűlés támogatására is szüksége van. A Szent Gellért Gyógyfürdő elérte a műszaki teljesítőképessége határait. A vendégterek, medencék, szolgáltatási területek, a fürdőtechnológiát biztosító kiszolgálólétesítmények és technológiák, az épület, az épületgépészet, vízgépészet komoly erőfeszítések ellenére is csak az elvárható színvonal alatt képes működni. Mind a szolgáltatások színvonala, mind a műszaki állapot sürgetően szükségessé teszi tehát az épületkomplexum felújítását, amely most a szállóval egyidőben készülhet el.
A Rác Fürdő továbbra is kihasználatlanul pusztul pedig a kiviteli tervek elkészültek, a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás a szükséges források rendelkezésre állása után azonnal indítható. A Széchenyi Fürdő esetében a felújítások a központi medencetérre koncentrálnak, mert a gépészeti rekonstrukciója megtörtént. A kiviteli tervek, illetve az építési, örökségvédelmi engedély is a társaság rendelkezésére áll. A munkálatokhoz legfeljebb 60 millió eurós hitelt szeretnének felvenni (tekintettel arra, hogy a bevételek 23 százaléka is euróban képződik). A tiszások tartózkodtak, ettől függetlenül elfogadták.
Mivel 2025 október elsején bezárt a Gellért fürdő, és mert emiatt a Budapest Gyógyfürdői Zrt. éves szinten több mint 400 ezres vendégforgalomtól és mintegy 4 milliárd forinttól, ebből adódóan pedig körülbelül 2 milliárdos eredménytől esik el, azt találták ki, hogy a vendégeket a többi történelmi fürdőbe irányítják. Ahhoz, hogy Rudas fogadni tudja vendégözönt, október elsejével lerövidítették a nem koedukált időszakokat a törökfürdőben, a korábbi egésznapos férfi és női fürdőnapok helyett a szeparált fürdőzésre kizárólag a délelőtti órákban, reggel 6 és 11 között van lehetőség.
Miután megjelent egy panaszos hangú cikk, az ügyet felkapta Vitézy Dávid, aki rögtön kijelentette, hogy szerinte a városvezetés kizárólag turistamágnes pénzgyárként kezeli a városvezetés, és bevitte az általa vezetett Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülésére is, ahol arra jutottak, legalább heti három napon helyre kell állítani a tradicionális fürdési lehetőséget mindkét nem számára. Az előterjesztés alapján dönthetnek úgy a képviselők, hogy nem változtatnak a módosított nyitvatartáson, és úgy is, hogy hétfőn, kedden és szerdán legyen újra egésznapos kötényes fürdőzési rend. Nem változtattak az új nyitvatartáson.
Az ügyben mindenesetre benyújtott egy javaslatot Vitézy Dávid is, amiben nemcsak azt kéri, hogy legalább heti három munkanapon állítsák vissza az egésznapos a tradicionális fürdési lehetőséget, hanem azt is, hogy a Zsigmondy-kártya által biztosított tipikus kedvezménymértéket terjesszék ki egy harmadik fürdőre, hogy szombatonként a Lukács tartson nyitva este 10-ig, valamint, hogy a BGYH indítson el egy átfogó, a látogatói élmény fejlesztésére irányuló folyamatot. Vitézy kezdeményezte továbbá, hogy a városvezetés alkosson egy 2030-ig szóló, fővárosi szintű mesterséges intelligencia stratégiát (elfogadták), hogy készítsen az elhagyatott telefonfülkék ütemezett bontására, újrahasznosítására egy intézkedési tervet (elfogadták), valamint szorgalmazza, hogy a kormány soron kívül kösse meg a rakpart felújítására vonatkozó uniós támogatási szerződést (elfogadták).
A DK-s Déri Tiborral közösen szeretnék, hogy minél több megállóban legyen olcsó és hatékony, valós idejű tájékoztatás, mikor jön a következő járat (elfogadták). Gál József pedig beterjesztette, hogy fogadják el a Budapest Brand Nonprofit Zrt.-val foglalkozó jelentést, és hogy a főpolgármester a jelentésben foglaltak alapján tegye meg a szükséges lépéseket, illetve készítsen intézkedési tervet, és azt decemberben terjessze a közgyűlés elé (elfogadták).
A kutyapártos frakcióban ülő Baranyi Krisztina kezdeményezte, hogy a kisföldalatti orosz nagykövetségnél található, Bajza utca megállóját nevezzék át Bajza utca - Navalnij emlékmű megállóra. A kisföldalatti Bajza utcai lejárójának korlátjánál 2024 februárban állítottak emlékhelyet az ellenzéki Alekszej Navalnijnak, aki, mint az előterjesztésben is fogalmaztak, következetesen kiállt a korrupció és az autoriter hatalomgyakorlás ellen, végül 2024-ben börtönben életét vesztette. Az elmúlt hónapokban viszont többször is előfordult, hogy az emlékhelyet ismeretlenek megrongálták, sőt teljes egészében eltávolították. „A civilek már megmutatták, hogy fontos nekik Navalnij emléke, hogy elkötelezettek egy elnyomó rezsim áldozatául esett hős melletti kiállásban. Éppen ezért elérkezett az idő, hogy a városvezetés is egyértelmű gesztust tegyen” – olvasható a javaslatban.
A Vitézy vezette bizottságban viszont leszavazták a javaslatot egyrészt azért, mert állítólag több tízmillió forintba került volna a kivitelezés, másrészt, mert az utastájékoztatásban fontos szempont az állandóság, a kiszámíthatóság, a világosság, a rövid, megjegyezhető név. Éppen ezért, magyarázta Vitézy, rövid távú politikai akciók keretében nem szabad állomások neveit módosítani. Harmadrészt pedig azért, mert a kisföldalatti állomása műemlék, sőt a világörökség része. Nem fogadták el.
A tiszás Bovier György azt javasolta, hogy a főpolgármester tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a fővárosi intézmények a weboldalaikon egy külön lapfülön közöljenek részletes információkat az akadálymentességgel kapcsolatban, és ezek az információk a budapest.hu oldalon legyenek egységesen is elérhetőek egy külön menüpont alatt (támogatták). A frakciótól érkezett egy javaslat egy egységes, kereshető, szűrhető és letöltést is biztosító szerződés-nyilvántartó adatbázis fejlesztésére (elfogadták), és egy javalat arra vonatkozóan, hogy minden Rákosrendezővel kapcsolatos hasznosítás kizárólag a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával történhessen meg (elfogadták).
A Tisza benyújtott egy előterjesztést azzal kapcsolatban is, hogy a nettó 200 milliót elérő elérő közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó valamennyi döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozzon (ebből végül a lényegi elemet nem fogadták el), és megfogalmaztak egy, a gyermekvédelem ügye melletti kiállást is. Mint fogalmaznak, a kormány szerintük az elmúlt 15 évben sem tett ebben az ügyben, sőt lezüllesztette ezt a szektort is. Az állami intézményekben történt elborzasztó rémtettekről csak most kezdünk tudomást szerezni, ezért a javaslat elfogadásával a közgyűlés azt is kijelenti, hogy támogatja, hogy független, átlátható vizsgálat induljon a gyermekek számára fenntartott állami otthonokban és intézményekben elkövetett bántalmazási ügyek teljes körű feltárására, valamint a felelősség megállapítására (nem fogadták el).
A fideszesek benyújtottak egy, az önkormányzat tulajdonába álló gazdasági társaságok átvilágítására vonatkozó előterjesztéshez kapcsolódó javaslatot, ami leginkább arról szól, hogy az előkészítő munkába a városvezetés vonjon be frakciókként egy-egy tagot (elfogadták, sőt megválasztották a podmaniczkys Gál Józsefet elnöknek).
Ezenkívül a frakciótól érkezett egy előterjesztés, hogy a budapesti rozsdaövezetbe a magántőke bevonásával építsenek lakásokat (nem támogatták), és egy másik, hogy mindenszentek és halottak napján a temetőket érintő járatok sűrűbben közlekedjenek, illetve, hogy a nagyobb temetőkben 2026-tól induljon belső körjárat. Két módosítóval fogadták el, az egyiket Vitézy jegyezte, ez arról szólt, hogy az érintett járatokon nagyobb befogadóképességű járművek közlekedjenek, és függesszék fel az elsőajtós felszállást, a másikat a DK-s Szaniszló Sándor, és azt javasolta, hogy keressék meg a kormányt, hogy a temetkezési szolgáltatás ÁFA-ját 0 százalékra állítsák be. Vitézy az előbbivel kapcsolatban megjegyezte egyébként, hogy amikor azt hallja, hogy azok a fideszesek, akik nemrég még Rákosdubaj mellett kampányoltak, most megfizethető lakásokat szeretnének a rozsdaövezetekben, akkor egy kicsit úgy érzi magát, mintha a Maksa híradót nézné.
A fideszes képviselők megfogalmaztak egy furcsa, a fővárosi kerületek önkormányzatai melletti kiállást is. Mint írják, „a helyi közösség igényeit testközelből ismerő kerületi polgármesterek és képviselők (...) rugalmasabb és hatékonyabb szolgáltatást tudnak biztosítani a kerületi lakosok számára. A kerületi jelenlét erősíti az átláthatóságot, könnyebbé teszi az állampolgárok bevonását, a helyi közösségek építését”. Mindez többek között azért is furcsa, mert a fideszes országgyűlési képviselők voltak azok, akik fél évvel a 2024-es önkormányzati választások előtt megszavazták, hogy álljon vissza a fővárosban a listás választási rendszer, azaz kerületi polgármesterek helyett a pártlistákon szereplő jelöltek üljenek be a közgyűlésbe. Ezzel kapcsolatban mondta Baranyi, mint fentebb említettük, hogy legrosszabb rémálma valósult meg. A kiállást támogatták.
Az előterjesztések teljes listája itt található, a tizenkét órás ülés felvételét pedig itt lehet megnézni.