A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus arról beszélt, hogy nem gondolják, hogy a kormánnyal való megállapodásnak alternatívája lenne, hogy jogvédelembe menekül Budapest.
Szeptember elején, hétfőn lejárt a jogvédelem, aminek értelmében a Magyar Államkincstár
nem vonhatott le 2025. május, június, július és augusztus hónapokban szolidaritási hozzájárulás címén egy forintot sem a főváros számlájáról.
A városvezetés még május 27-én kért azonnali jogvédelmet a szolidaritási hozzájárulás várható inkasszója miatt egyrészt azért, mert attól a ponttól kezdve Budapest a költségvetés nettó befizetőjévé vált volna, másrészt azért, mert a további inkasszók a főváros működését veszélyeztetik.
Az Államkincstár ennek ellenére is inkasszált a főváros számlájáról 10,2 milliárdot, holott ezt a bíróság döntéséig nem tehette volna meg. Ennek egyik folyománya lett, hogy a városvezetés figyelmeztetésül június 6-án, pénteken egy rövid időre leállíttatta a közlekedést.
A kormány emberei június 10-én, kedden aztán tárgyalóasztalhoz ültek a városvezetéssel. Ahogy a közleményükben írták,
abban mindenképpen egyetértettek, hogy el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégek fizetésképtelenségét.
A felek bizakodóak voltak, elmondták, hogy még júniusban folytatják a tárgyalásokat, és megoldást találnak a város helyzetére. A kormányzat kész támogatást biztosítani, folytatták a közleményben, ha az önkormányzat gazdálkodásáról teljes körű képet kaphat.
Karácsony Gergely többször is elmondta, hogy ennek a kérésnek eleget tettek, és a kormányzat által megbízott szakértőnek korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója viszont néhány nappal korábban, augusztus 29-én a Magyar Nemzetnek és a Magyar Hangnak is arról beszélt, hogy a kormány által felkért cég még mindig az adatbekérés fázisában van,
a tárgyalások pedig, a főpolgármester hiába kezdeményezett újabbat, a júniusi megbeszéléseket követően megszakadtak.
Az volt ugyan az ígéret, folytatta Kiss, hogy a július végi kormányülésen foglalkoznak a kérdéssel, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utána azt mondta a kormányinfón, hogy a kérdés nem volt napirenden.
Azóta informális jelzések sem érkeztek a kormánytól a tárgyalásokkal kapcsolatban, pedig a városvezetés bármikor készen állna a megbeszélések folytatására.
Az, hogy szeptember elsején lejár a jogvédelem, még nem jelenti azt, hogy elsejétől be lehet szedni visszamenőlegesen a szolidaritási hozzájárulást, csak azt, hogy a további részletek levonása előtt nyílik meg a lehetőség, magyarázta Kiss.
A további részleteket is csak akkor vonhatja le az Államkincstár, ha a főváros nem kér, vagy pedig nem kap az őszi hónapokra azonnali jogvédelmet. Hogy fognak-e kérni, arra nem adott választ Kiss.
Azt mondta, hogy az az álláspontjuk, hogy a kormánnyal való megállapodásnak nem alternatívája az, hogy folyton jogvédelmet kérnek.
Szerinte nem biztonságos megoldás, hogy egy háromfős bírói tanács kezébe kerül a főváros közszolgáltatásainak a finanszírozásának biztosítása.
„Abban az esetben [viszont], ha nincsen a kormánnyal megállapodás, akkor nyilván ez az út marad nekünk.”
Arra kérdésre, hogy ha nem születik megállapodás, a főváros hajlandó lenne-e még egy olyan erődemonstrációra, mint amelyen a júniusi is leállás volt, Kiss azt válaszolta, ő semmit nem zárna ki.
Az interjúkban ezúttal is megismételte a főigazgató, ők csak azt szeretnék, hogy a főváros ne legyen az államkassza nettó befizetője. A kormány idén már 89 milliárd forint befizetését várja el, ők viszont ebből 51 milliárdot szeretne visszakapni, „mert ez az az összeghatár, aminél már nettó finanszírozók vagyunk”.