A bíróság megtiltotta Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén május és augusztus között beszedési megbízást nyújtson be, valamint elrendelte, hogy fizessen vissza közel 10,2 milliárd forintot és annak kamatait.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek, jelentette be a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság döntésében a peres eljárás befejezéséig
megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be. Egyúttal elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10.171.449.024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik.
Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár.
Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható,
ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott.
Ahogy a döntéssel kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármester írta, eddig minden, a kormányzati elvonással kapcsolatos bírósági eljárás Budapestet igazolja. A várost sújtó, immár finanszírozási problémákat okozó kormányzati elvonások jogellenességének sokadik bizonyítéka a Fővárosi Törvényszék mai végzése.
A négy hónapra szóló jogvédelem, valamint a Budapestnek visszajáró 10,1 milliárd forint levegővételt jelent pénzügyileg a város számára, ugyanakkor a kormányzati elvonások miatt keletkezett fenntarthatatlan pénzügyi helyzetet önmagában nem oldja meg. Amennyiben a kormányzati hozzáállás nem változik, úgy a budapestiek nyújtott közszolgáltatások folyamatos finanszírozása néhány hónap múlva újra pénzügyi válsághelyzetet eredményezhet.
Karácsony hozzátette, a mai bírósági végzés birtokában tovább folytatódnak a kormánnyal megkezdett tárgyalások, amelyen a fővárosi városvezetés célja olyan pénzügyi megoldások kidolgozása, amelyek biztosítják a budapesti közszolgáltatások és a szükséges fejlesztések fenntartható, hosszú távú finanszírozását.
A főpolgármester május 26-án, rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy másnap, május 27-én kedden azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújt be a Fővárosi Törvényszékre a szolidaritási adó várható inkasszója miatt, mert ettől a ponttól kezdve Budapest a költségvetés nettó befizetőjévé válik.
Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk, május 29-én,
csütörtök délelőtt 11 óra környékén végül mindennek ellenére inkasszálta az Államkincstár 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról, holott a bíróság döntéséig ezt nem tehette volna meg. Karácsony is hangsúlyozta, hogy az inkasszó nemcsak erkölcstelen, mert a főváros működését veszélyezteti, hanem törvénytelen is volt, és feljelentést tesznek az ügyben.
Az inkasszó miatt borult az a vészforgatókönyv, amit a főváros cégei még a jogvédelemben bízva elkezdtek kidolgozni. csütörtöki napon a főpolgármester máris leállította a folyósítást három közszolgáltató cégnek – a Budapesti Közművek, a BKK-nak és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágításnak, és bejelentette egy likviditási munkacsoport létrehozását, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon.
Karácsony egyeztetésre hívta a szakszervezetek képviselőt is, akik június 2-án, demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek, valamint a főpolgármester bejelentette azt is, hogy a kormány első figyelmeztetéseként már június 6-án, pénteken leállítják rövid időre a közlekedést a városban.
Mindeközben Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közlekedési szakbizottságainak vezetői is összehívtak június 4-ére, szerdára egy együttes ülést, hogy többek között kezdeményezzék egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását. „Kérjük a Közgyűlést, mondja ki: eddig és ne tovább, nem hagyjuk magunkat elevenen megfőzni! (...) Nem hagyjuk magunkat, harcolni fogunk Budapestért!” – írta Baranyi.
Június 10-én, kedden aztán tárgyalóasztalhoz ültek a kormány képviselői a városvezetéssel.
Ahogy a közleményükben írták, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese egyeztetést folytatott Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Kiss Ambrussal, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójával az önkormányzat pénzügyi helyzetéről.
A felek egyetértettek abban, hogy mindenképpen el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét. Ehhez szükség esetén a kormányzat kész támogatást is biztosítani, azonban csak abban az esetben, ha az önkormányzat gazdálkodásáról teljes körű képet kap.
A kormányzati oldal kérésére a főpolgármester korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz a kormányzat által megbízott szakértőnek a megalapozott kormányzati döntéshozatal érdekében. A közlemény azzal zárult, hogy az egyeztetést ezen, a június 16-ával kezdődő héten is folytatják.
Nyitókép: Karácsony Gergely a május 29-i rendkívüli sajtótájékoztatóján a Főpolgármesteri Hivatal sajtótermében