Hogyan jutott ebbe a pénzügyi helyzetbe a város? Egy esetleges csőd hogyan érintené az itt élőket? Mi a helyzet a Rákosrendezőre szánt pénzzel? Miért nem vesz fel hitelt a város? Mit tehetnek a budapestiek ebben a helyzetben?
Budapest szerepe pótolhatatlan az ország gazdaságában, nem csak azért, mert itt és vonzáskörzetében él az ország lakosságának több mint ötöde, de itt termelődik a magyar GDP 38 százaléka. És bár a városnak van a legtöbb iparűzési adó bevétele, de minden más településhez képest több közszolgáltatást finanszíroz, a naponta több mint 3 millió utazást bonyolító fővárosi közösségi közlekedés például az ország legnagyobb közszolgáltatása. Éppen azért a főváros csődbe taszítása beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaság egészére nézve - fogalmazta meg a főpolgármester.
A múlt hét csütörtöki 10,2 milliárdos állami inkasszó után kialakult helyzetben sok kérdés merült fel mindenkiben – joggal – a Főváros hivatalos honlapján Gyakran Ismételt Kérdések és válaszokban ezeket igyekeztek összeszedni.
Nem ez az első eset, hogy a városvezetés megkongatja a vészharangot, hogy a város csődközeli helyzetben van. Miben más a mostani helyzet?
A kormányzati döntések miatt a Főváros pénzügyi lehetőségei évről évre romlottak. 2018-hoz képest 18-szorosára nőttek a várost sújtó kormányzati elvonások. Ebben az időszakban ráadásul a Covid-járvány és az energiaválság is súlyosan érintette a város pénzügyi helyzetét, ennek kompenzálására Budapest kormányzati támogatást nem kapott.
Mindez azt eredményezte, hogy Budapestnek a közszolgáltatások működtetése mellett alig maradt pénze a fejlesztésekre. A szükséges fejlesztéseket ezért európai uniós forrásból tudja megvalósítani a város, az elmúlt időszakban mintegy 300 milliárd forint uniós forrást sikerült megszerezni Budapestnek- ám ezeknek az európai forrásoknak a folyósítása is megakadt a kormány és az Európai Unió vitája miatt.
Mindezek nyomán alakult ki az a példátlan helyzet, hogy Budapest az állam nettó finanszírozója, vagyis Budapest többet kénytelen befizetni az államkasszába, mint amennyi támogatást kap. A főváros a helyzet ellen jogi úton keres elégtételt, eddig minden pert Budapest nyert. Legutóbb is azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtott be a bíróságnak, ez a törvény szerint megakadályozza, hogy az állam pénzt emeljen le Budapest számlájáról. Az Államkincstár mégis leemelt 10,2 milliárd forintot a főváros folyószámlájáról törvénytelenül. Mindez együttesen okozza, hogy immár a budapestieknek nyújtott közszolgáltatások fenntartása a tét.
Hogyan hatna a városlakók és a dolgozók életére egy esetleges csőd?
A főváros biztosítja a csapból folyó vizet, a közvilágítást, az idősotthoni ellátást, a gyermekétkeztetést, a színházak, vagy épp a könyvtárak működését és természetesen a legnagyobb közszolgáltatást, a közösségi közlekedést, hogy járnak a buszok, a villamosok, a metró, a földalatti, használható a Bubi-hálózat. Ha a kormány csődbe taszítja a várost, annak következményei szinte beláthatatlanok, de fontos, hogy ez nem egy elméleti lehetőség. A Főváros pénzügyi ellehetetlenülése azt jelenti, hogy az Önkormányzat nem tudja biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a budapestiek megszokhattak és joggal várnak el.
Miből gazdálkodik Budapest, honnan van vagy épp nincs pénze?
Budapestnek három érdemi bevételi forrása van. A legnagyobb az iparűzési adó bevétele. Ez leginkább azon múlik, milyen a kormány gazdaságpolitikája. A második az állami normatíva, amit azért kap a város, mert közszolgáltatásokat biztosít, nem csak a budapestieknek, hanem mindenkinek. Ennek összege is a kormányon múlik, nem is emelkedik a támogatás évek óta. A harmadik bevételünk a közszolgáltatások ára, leginkább a közösségi közlekedés jegyárbevétele. Ez viszont befolyásolja a város élhetőségét: ha egy élhető várost akarunk unokáinkra hagyni, akkor itt nem a bevételek növelése, hanem a minőség javítása a feladat.
A kiadások közül a legnagyobb természetesen a közösségi közlekedés, erre idén mintegy 169 milliárdot fordít Budapest, több kellene, de 2025-ben csak a 2024-es szint megtartására futja. És a második legnagyobb tétel a város gazdálkodásában nem más, mint a kormányzati elvonás.
Budapest legfontosabb bevétele, az iparűzési adóból származó bevétel az elmúlt időszakban mintegy 30 százalékkal nőtt, ezzel áll szemben a kormányzati elvonások 1600 százalékos növekedése.
Miért nem vesz fel hitelt a város?
Hitel felvételére is lenne mód, vagy nagyon kedvező európai támogatás igénybevételére, ám ezt a törvény a kormány engedélyéhez köti, a kormány pedig több alkalommal megtagadta az engedélyt.
Ellenőrzi valaki a város gazdálkodását?
Az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi, ebben az elmúlt időben különös figyelem jutott a Fővárosi Önkormányzatra. A 2023. év költségvetését és zárszámadását az ÁSZ a 24015. számú jelentésében vizsgálta töviről hegyire.
Az Alkotmánybíróság külön is idézte ennek a jelentésnek azt a megállapítását, hogy „a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2%-ról 1%-ra történő csökkentése) is hatással voltak.”
Alig egy évvel később, idén is vizsgálta a Számvevőszék a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását, és elemzésében kimondta, hogy további intézkedések nélkül az Önkormányzat nem tud eleget tenni a közfeladat ellátási kötelezettségeinek. Vagyis ilyen kormányzati elvonások mellett – ahogy azt minden eddigi ellenőrzés megállapította – nem lehet fennmaradni.
Hogyan tudja megoldani Budapest ezt a pénzügyi helyzetet?
Ezt a helyzetet a kormány idézte elő, ezért a kormány tudja megoldani azzal, hogy véget vet Budapest kivéreztetésének. Budapest eddig minden pert megnyert a bíróságon most is azonnali jogvédelmet kért a kormányzati elvonásokkal szemben, ami adhat kis időre pénzügyi mozgásteret a városnak.
Addig minden egyes kifizetést külön vizsgál a főváros likviditási bizottsága, több támogatás átutalását elhalasztotta a BKK-nak, a BKM-nek, de a válsághelyzet valódi megoldása a kormány együttműködése nélkül lehetetlen. A városvezetés többször kijelentette, hogy Budapest vezetése kész tárgyalni a kormánnyal és minden más érintettel.
A Rákosrendező megvételének árát nem lehetett volna másra költeni?
Rákosrendező megvásárlásának most nincs közvetlen hatása a főváros pénzügyi helyzetére. Az elővásárlási jog gyakorlója nem a Fővárosi Önkormányzat, hanem a főváros cége, a Budapesti Közművek Zrt. volt, az első, mintegy 13 milliárd forintos részlet kifizetése az a cég eredménytartaléka terhére történt. A BKM abból a pénzből fizette ki a Rákosrendező első részletét, amit a Rákospalotai Hulladékhasznosítóért kapott a MOHU-tól. Ezt a pénzt a főváros a jogszabályok szerint akkor sem tudná a város működtetésére költeni, ha akarná. A Fővárosi Önkormányzat nem veheti el a pénzt a non-profit cégeitől.
A következő, mintegy 18 milliárd forintos második vételár-részlet kifizetése még messze nem aktuális, mivel ezt addig nem kell a fővárosnak kifizetnie, amíg meg nem állapodik a kormánnyal a mintegy 300 milliárd forintnyi, az állam által vállalt, hosszú évek alatt – talán részben majd a meginduló uniós forrásokból finanszírozott – infrastrukturális beruházások pontos részleteiről és ütemezéséről.
Mit tehetnek a Budapestiek ebben a helyzetben?
Maradjatok szolidárisak! – ajánlja az oldal minden budapestinek.
Ha a téma szóba kerül, mondjátok el, hogy amit a kormány tesz Budapesttel, az itt élőkkel, az elfogadhatatlan. Mondjátok el, hogy ez nem a Főváros csődje, hanem az államé, amelyet a kormány a budapestiektől elvett pénzből akar elkerülni. Mondjátok el, hogy ha Budapest csődbe megy, az ország is csődbe megy, hiszen Budapest az ország gazdasági motorja. És ha a környezetedben valaki sztrájkol majd, légy vele szolidáris és kérdezd meg, miben segíthetsz!
Ennek a szolidaritásnak volt az első szép példája a pénteki 10 perces leállása a közösségi közlekedésnek is – az akció arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen lenne az a helyzet, amikor a közszolgáltatásokat valóban nélkülöznie kéne a városnak.