A Rubik-kocka, a golyóstoll, a C-vitamin és a számítógép

Ma van a Magyar Feltalálók Napja, amelyet június 13-án ünneplünk, azért, mert az első Budapesten született magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását.

Miért fontos ez a nap?

1. Elismerés a magyar szellemi alkotóknak

Ez a nap tisztelgés a magyar feltalálók, mérnökök és kutatók előtt, akik találmányaikkal hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez illetve az emberiség jólétéhez.

2. A nemzeti büszkeség és identitás része

Magyarország viszonylag kis ország, világhírű találmányainkkal a feltalálók hozzájárultak Magyarország nemzetközi hírnevének erősítéséhez, egyben felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar kreativitás és tudás nemzetközi szinten is kiemelkedő. Az más kérdés, hogy a magyar feltalálók gyakran külföldi támogatásból, azután alkotnak nagyot, hogy már elhagyták hazánkat, extrém esetben nem is vallják magukat magyarnak magyar származásuk ellenére sem.

3. A tudományos és technikai kultúra népszerűsítése

A magyar feltalálók napja ösztönözheti a fiatalokat a mérnöki és kutatói pályák választására, elősegíti az innovációs szemlélet elterjedését, felhívja a figyelmet az oktatás és kutatás-fejlesztés fontosságára és támogatja a tudásalapú társadalom fejlődését.

Melyik magyar feltaláló mely találmánya volt a legnagyobb hatással a ma ismert világunkra?

Ha így tesszük fel a kérdést, arra mindenkinek saját válasza is lehet, hiszen ezek a találmányok – bár különböző mértékben – de mindannyiunk életére hatással vannak. Valószínűleg mindenki más választ adna például arra a kérdésre, hogy mondjuk az alábbi 4 magyar találmány közül melyiket tartja a legkiemelkedőbbnek:

• Globális technológiai hatása volt Neumann János kutatásainak, hiszen a programtárolás vagy a bináris kód a modern számítógépek elvi alapja, minden mai számítógép, mobiltelefon, okosóra vagy bármely digitális eszköz ezen az elven működik. Innen már nem nehéz őt a digitális korszak elindítójának nevezni – eredményei alapját képezik a mesterséges intelligenciának, internetnek és az automatizálásnak is. Hatása a mai gyorsuló világunkra vitathatatlan.
• Kulturális és oktatási hatása volt Bíró László golyóstollának, ami a korban újszerű, folyékony tintás, gördülő fejes megoldással forradalmasította az írást, olcsóvá, egyszerűvé, mindenki számára elérhető tette. Több milliárd eladott darabbal talán a legszélesebb körben használt magyar találmányt köszönheti a világ Bírónak.
• Kulturális és szórakoztató hatása volt Rubik Ernő kockájának, ami egy 3D-s logikai játék, amely szimmetria és térbeli gondolkodás alapján működik. Egyszerre lett oktatási eszköz, versenysport (speedcubing), és popkulturális ikon, Budapesten falmestményen is megörökítették. Több mint 350 millió eladott darabjával, a világ egyik legismertebb játékáról van szó, népszerűsége nyelvi korlátokon és kulturális szakadékokon átívelő.
• Tudományos és egészségügyi hatása is volt annak, hogy Szent-Györgyi Albert izolálta a C-vitamint, a különleges képesség ahhoz kellett, hogy a C-vitamin szerepét felismerje. Találmányát még a rákkutatásban is felhasználta, amelynek élete utolsó két évtizedét szentelte. Ebben feltehetőleg közrejátszott az a tény, hogy második felesége és egyetlen leánya is ebben a betegségben hunyt el. A szabadgyökök szerepének felismerése a rák kialakulásában, és a vitaminok (lásd C-vitamin) gyökfogó hatásának azonosítása az antioxidáns-kutatás és a táplálkozástudomány alapja lett, a C-vitamin pedig legtöbbünk otthonának és táplálkozásának szerves része.