A Városházán megkezdte a munkát a likviditási munkacsoport, hamarosan pedig rendkívüli közgyűlés jöhet, hogy a városvezetés kinyilvánítsa, nem hagyja magát, harcolni fog Budapestért.
Június másodikán, hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának vezetésével
összeült a Városházán a likviditási munkacsoport.
Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester a május 29-i, csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, a munkacsoport minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon.
A bejelentésre azután került sor, hogy a Magyar Államkincstár aznap, azaz május 29-én, csütörtök délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is inkasszált 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról, hogy az önkormányzat azonnali jogvédelmet kért, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent.
Karácsony szerint az inkasszó nemcsak erkölcstelen, mert a főváros működését veszélyezteti, de törvénytelen is volt, hivatali visszaélés történt, és feljelentést tesznek az ügyben „ismeretlen tettes ellen,
bár tudom, hogy a döntés a Karmelitában született”.
Az inkasszó miatt borult az a vészforgatókönyv is, amit a főváros cégei még a jogvédelemben bízva elkezdtek kidolgozni. A csütörtöki napon a főpolgármester máris leállította a folyósítást három közszolgáltató cégnek – a Budapesti Közművek, a BKK-nak és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágításnak.
A főpolgármester a május 29-i sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy egyeztetésre hívja a szakszervezetek képviselőt is. Hétfői hír, hogy BKV-nál tartott látogatáson be is jelentették, hogy demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek. A hét során a főpolgármester egyeztet minden fővárosi intézménnyel és céggel, valamint a közgyűlési frakciókkal a kialakult helyzet kapcsán.
Kiss Ambrus egyébként éppen május 29. reggelén a Klubrádió vendége volt, ahol azt mondta, nehéz elképzelni mi a kormány szándéka, hivatalos kommunikációs csatorna ugyanis már 2022 óta nem működik a kormány és a fővárosi vezetés között.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2024. október 11-i rádiószózatában még arról beszélt, hogy a gazdasági semlegesség 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog jelenteni, ami 2024 utolsó negyedévében ugyan még nem fog jelentkezni, „azonban 2025 elején robbanásszerű növekedés várható”.
A magyar gazdaság aztán nem, hogy nem növekedett, hanem
az első negyedévben 0,4 százalékot zsugorodott.
Kiss szerint pedig úgy pláne nehéz lesz összehozni a vágyott gazdasági ugrást, ha közben Budapest, ahol a GDP 36-37 százaléka termelődik, összedől, és nem működnek a közszolgáltatásai.
Mindez szerinte az ország hitelminősítését is negatívan befolyásolná, és a befektetők előtt sem lehetne dicsekedni vele, mert hogyan hangzik az, hogy olyan rossz állapotban van a gazdaság, hogy csődbe ment a legnagyobb város, vagy az, hogy a gazdaság miatt nem kell aggódni, mert a főváros bedöntésének politikai okai vannak?
Az inkasszót követően Karácsony Gergely a Népszavának arról beszélt, hogy szerinte a kormány a koronavírus-járvány idején jött rá arra, „hogy a válsághelyzetet jobban kezelő önkormányzatok a riválisaik lehetnek”. Ezt nem engedhették, ezért nekiláttak az önkormányzatok kivéreztetésének. „Ez lassú folyamat, de lassan célhoz érnek” – jegyezte meg.
A főváros számára a legszerencsésebb forgatókönyv az lenne, „ha a 28 milliárdos per lezárulna, és a kormány végre kifizetné azokat a milliárdokat, amit például a trolikra megelőlegeztünk, vagy a megítélt kamatokat és felhagyna az önkormányzat-ellenes politikájával”.
Az interjúból kiderül, ha most lekapcsolnák a közvilágítást, akkor év végig mindössze 5 milliárdot spórolnának vele. „Nem jutunk előrébb, de a város életét tönkretesszük. Ez az út járhatatlan” – magyarázza ezzel kapcsolatban Karácsony.
A BKV kasszájából viszont ki lehetne venni 50 milliárdot, csakhogy annak nyilván brutális következményei lennének,
nagyságrendileg a meglévő kapacitás felét érintené”,
azaz a koronavírus-járvány alatti menetrend térne vissza, csak sokkal több utassal.
Mindeközben Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közlekedési szakbizottságainak vezetői is június 4-ére, szerdára összehívtak egy együttes ülést, hogy többek között kezdeményezzék egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását. „Kérjük a Közgyűlést, mondja ki: eddig és ne tovább, nem hagyjuk magunkat elevenen megfőzni! (...) Nem hagyjuk magunkat, harcolni fogunk Budapestért!” – írta Baranyi.