A Fővárosi Törvényszék döntése nyomán a Pest Megyei Kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia a Római-parti Nánási út – Királyok útjára tervezett új árvízi védmű engedélyezésének ügyében. A 2023-ban kiadott engedélyt a bíróság kizárólag eljárási hiba miatt semmisítette meg, de a nyomvonallal vagy a műszaki tervekkel szemben nem merült fel semmilyen tartalmi kifogás. A Fővárosi Önkormányzat kiemelte, hogy továbbra is elkötelezett az Nánási úti új védmű mielőbbi megépítése és a Római-part megóvása mellett.
A Fővárosi Önkormányzat a jelenlegi is meglévő árvízvédelmi fővédvonalra, a Nánási út – Királyok útjára terveztette a környéken élő 50 ezer ember biztonságát szolgáló új védművet. A Pest Megyei Kormányhivatal által másfél éve kiadott vízjogi létesítési engedélyt azonban a Fővárosi Törvényszék eljárási hiba miatt május 20-án eljárási hiba megsemmisítette.
A szóban kihirdetett ítélet nem érintette a védvonal helyének megfelelőségét, vagy az új gát tervével kapcsolatos bármely más műszaki vagy tartalmi kérdést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mivel magukkal a Fővárosi Önkormányzat által korábban benyújtott tervekkel (melyekről itt írtunk bővebben az Énbudapestemen is) szemben nem merült fel kifogás, a Kormányhivatal – az ítélet írásbeli kézbesítését követően – azonnal le tudja folytatni az új engedélyezési eljárást. A Főváros már korábban is számolt ezzel a jogi kockázattal, így az új gát megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárásban olyan menetrendet tervezett, amely emellett a csúszás mellett is lehetővé teszi, hogy a Nánási úti új védmű 2029 végéig európai uniós támogatásból elkészülhessen.
A bíróság kizárólag azért semmisítette meg a korábbi engedélyt, mert azt a kiemelt beruházásokra vonatkozó eljárás szerint adta ki a Pest Megyei Kormányhivatal.
Azonban a bíróság álláspontja szerint a Római-parti védmű esetében a nemzetgazdaságilag kiemelt státusz csak a Tarlós István korábbi főpolgármester által támogatott parti nyomvonalra vonatkoztatható. A Nánási út – Királyok útjára készült új gát nyomvonala az engedély alapján csak egy helyen, azaz csak egy helyrajzi szám tekintetében ért össze a partra tervezett nyomvonallal, ott, ahol Pünkösdfürdőnél a lakótelepet védő hatalmas földgáthoz csatlakozik. Így a bíróság álláspontja alapján az engedélyezés során nem lehetett volna alkalmazni a kiemelt eljárásrendet.

A Fővárosi Önkormányzat továbbra is elkötelezett a környék lakóterületein, így a Pók utcai lakótelepen, Rómaifürdőn, Csillaghegyen és a békásmegyeri lakótelepen élő sok tízezer ember biztonságát legjobban szolgáló megoldás mellett. Az új gát tervezése során korábban elkészített részletes változatelemzés ugyanis megmutatta, hogy a Nánási út – Királyok útján könnyebben és biztonságosabban lehet védekezni, mint a lényegesen alacsonyabban fekvő Duna-parti sétányon, így az ide épített védmű nagyobb biztonságot ad a lakóterületeknek. (A parti sétányon helyenként akár 4 métert is eléri a jogszabály által előírt a MÁSZ+130 védekezési szinthez képest szükséges magasassághiány.) A műszaki tervezést kísérő komplex közösségi tervezés azt is egyértelművé tette, hogy a budapestiek számára rendkívül fontos a Római-part jelenlegi, természetközeli karakterének megtartása és az értékes faállomány, a vízparti növény- és állatvilág védelme.

Az új védmű megépítése hosszú évek óta nem mentes a konfliktusoktól – a lakóterületeken élők biztonságát szavatoló nyomvonalon a gát építését a hullámtéri ingatlanbefektetők újabb és újabb perekkel támadják. Fontos arra emlékeztetni, hogy még a 2010-es évek során a Főváros minden olyan pert megnyert, amely a védekezés tartalmi kérdéseit érintette. Egy vízparti szálloda tulajdonosának pere egészen a Kúriáig jutott. A Kúria kimondta, hogy a Nánási út - Királyok útján húzódó védmű minősül árvízvédelmi fővédvonalnak
a védmű és a Duna közötti terület hullámtér, amelyen a Fővárost nem terheli árvízvédelmi kötelezettség.
A Kúria egyértelművé tette azt is, hogy a hullámtérben fekvő ingatlanok esetében a tulajdonosoknak van lehetősége az árvízi védekezésre, azonban a tulajdonosok mindenféle tevékenységet kizárólag saját kockázatukra és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. Az, hogy a III. kerület építési szabályzata az üdülőterületet beépíthető területnek minősíti, nem zárja ki az adott terület hullámtérként való minősítését, hiszen az előbbi egy építési jogi kategória, az utóbbi pedig vízjogi kategória. A Főváros védekezési kötelezettsége azonban a fővédvonalra vonatkozik.
Az új vízjogi engedély megszerzését követően 2026-ra tervezi a Főváros az építkezés elindítását, az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás jelenleg már folyamatban van. A kivitelezés összesen körülbelül 3 évig fog tartani, ezalatt azonban szakaszolva, több fő és azon belül rövidebb részszakaszokban történik majd annak érdekében, hogy a környéken élőknek okozott nehézségeket minimalizálni lehessen. Ezek alapján az új gátat ellenzők által nyilvánosan többször hangoztatott kijelentések, miszerint a kivitelezés miatt el kell majd elhagynia az otthonát egyeseknek, nélkülöznek minden alapot, sem a hullámtéri üdülőterületen életvitelszerűen élőknek, sem a lakóterületek lakóinak nem kell az építkezés alatt költözniük.

A közösségi közlekedés is mindvégig biztosított lesz az egész környéken. Az átépítésre kerülő közművek üzemét az átépítés alatt a közbeszerzést elnyerő vállalkozónak olyan ideiglenes megoldással kell majd folyamatosan fenntartania, mely nem okoz fennakadást a lakosság, valamint az érintett üzemek, intézmények ellátásában. A vállalkozó köteles lesz biztosítani a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát is. Természetesen - mint bármilyen más nagyberuházásnál, útfelújításoknál vagy közművek cseréjénél - lesznek olyan időszak, amikor a Nánási út- Királyok útján csak egy irányban vagy esetleg nem lesz lehetséges a gépjármű forgalom, azonban a kivitelezés organizációjának fontos része ezen időszakok minimalizálása is. Emellett külön havária terv készül arra az esetre, hogy a környék lakóterületei biztonságban legyenek abban az esetben is, ha az építkezés ideje alatt érkezne egy jelentősebb árhullám a Dunán.