A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt mondta, ettől függetlenül azért bele kell nyúlni a költségvetésbe, ám szerinte csak technikai módosításokat kell végrehajtani.
A szokásos, a Fővárosi Közgyűlést megelőző háttérbeszélgetését Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azzal kezdte, hogy a Kúria meghozta a döntést a főváros 2025-ös költségvetésével kapcsolatban.
Ahogy az Énbudapestemen megírtuk, a 2024 decemberében elfogadott 2025-ös fővárosi költségvetésben nem a kormány által a költségvetési rendeletben számolt 89 forintos szolidaritási hozzájárulással számoltak,
hanem csak 39 milliárd forinttal.
Hogy miért, az ügyről és előzményeiről ide kattintva olvashattok többet.
A fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond egy videóbejegyzésben közölte, hogy nem fognak asszisztálni Karácsony Gergely újabb jogszabálysértő lépéséhez, a költségvetést meg fogják támadni.
A fenyegetését Sára be is váltotta, egy 2025 márciusában megosztott videóban már arról beszél, hogy szerinte jogszabályellenes, amit a főváros tesz, és hogy emiatt kénytelen a Kúriához fordulni.
A videóban egy papírköteggel járkál, ami elvileg az indítvány, és amit aztán alá is ír, majd megjegyzi, hogy aznap a postára adják. Mint Kiss Ambrus elbeszéléséből kiderül, a kormányhivatal azt kérte a Kúriától, hogy semmisítsék meg a főváros költségvetést.
A Kúria május 20-án tanácsülést tartott, és május 21-én, szerdán meghozta a döntést:
nem semmisíti meg a költségvetést,
ám a nyáron esedékes felülvizsgálatakor a városvezetésnek bele kell terveznie a 2025-ös költségvetési rendeletben szereplő 89 milliárd forintot.
Ez egy technikai kérés Kiss véleménye szerint, ami magyarul arról szól, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos követeléseiket ne a hozzájárulás mértékének csökkentésével, hanem valami más módon szerepeltessék.
A 89 milliárd forint tehát jelenjen meg a kiadási oldalon, a bevételi oldalra pedig valamilyen módon tegyék be a követelésüket.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy továbbra is az az álláspontjuk, hogy a kormány részéről túlzás a 89 milliárdos követelés, és hogy ekkora hozzájárulást nem tudnak befizetni, mert a város alapműködését tenné tönkre.
A főváros, ha csak nem sikerül ezt megakadályozni, május 28-ától válik nettó finanszírozójává az államnak, azaz többet fizetnének be, mint amennyi támogatást az államtól kapnának, márpedig ez szerintük
- Magyarország alaptörvényével,
- az önkormányzati törvénnyel és az
- önkormányzatok európai chartájával is ellentétes.
Ezért aztán pereket indítottak a Magyar Államkincstár ellen, amik közül az elsőt, egy 2023-ban indítottat meg is nyertek, és azt várják, hogy a többit is meg fogják nyerni.
Hogy elkerüljék, hogy az állam nettó finanszírozójává váljanak, az önkormányzat a következő napokban megteszi a szükséges jogi lépéseket a bíróságon,
azaz azonnali jogvédelmet fog kérni
a május 28-i inkasszóval szemben.
A perről ide kattintva olvashattok többet.
A főváros költségvetési helyzete egyébként továbbra sem szívderítő, jelenleg -41 milliárd van az önkormányzat számláján. Az iparűzési adó május 30-i bevallásával kisebb összeg érkezik ugyan, de legközelebb szeptember 15-én lesz jelentős adóbevétele a fővárosnak.
„Jól látszik, hogy a főváros működésre koncentrál, nem pedig arra, hogy fejlesztéseket indítson – bármilyen jó is lenne” – jegyezte meg Kiss.
(A kiemelt kép a 2025. február 26-i közgyűlésen készült. Fotó: Merész Márton/Énbudapestem)