A csárdáért 135 millió forintot kellett volna fizetnie az önkormányzatnak, úgyhogy végül lemondtak róla, a vita viszont ezúttal sem volt tanulságok nélküli.
Az újpesti önkormányzat március 31-i közgyűlésén kisebb vita robbant ki arról, hogy az önkormányzat éljen-e az elővásárlási jogával a Megyeri csárdával kapcsolatban.
Ahogy Trippon Norbert polgármester is kiemelte, a kerület vagyonrendelete azt mondja, hogy százmillió forintos fölötti értékhatár felett vagyon és pénzügyi kérdésekben a képviselő-testület jogosult dönteni, ezért került eléjük az ügy, az ingatlant ugyanis 135 millió forintért venné meg az egyik magántulajdonos a másiktól.
Trippon a vitát azzal nyitotta, hogy a költségvetésükben erre jelenleg nincsen fedezet, és
nem is látják indokát annak, hogy éljenek az elővásárlási jogukkal.
A Mi Hazánk egykori polgármesterjelöltje, Pajor Tibor képviselő rögtön megjegyezte, hogy elképzelhetetlennek és elképesztőnek tartja, hogy Újpest szerinte legikonikusabb és talán legrégebbi épületének semmilyen védettsége nincsen, emiatt aztán megtörténhet az, hogyha valaki megveszi, másnap le is dózerolhatja, és a helyére egy lakóparkot építhet.
Pajor később azt is felhozta, hogy amikor Fővárosi Közgyűlés 2015-ben döntött arról, hogy nem helyezi védettség alá az épületet, a döntés meghozatalakor a jelenlegi DK-s polgármester, Trippon és az akkori fideszes polgármester, Wintermantel Zsolt is a közgyűlésben volt. Most azt szeretné kérdezni, hogy miért nem helyezték a csárda épületét védelem alá?
Kató Balázs, a Fidesz frakcióvezetője pedig leginkább az előterjesztést kritizálta, szerinte ugyanis felelős döntést csak akkor hozhatnak, ha minden információ a birtokukban van, márpedig a javaslat szerinte súlytalan, elvárná ugyanis, hogy csatolják a vételi ajánlatot, a tulajdoni lapot és egy főépítészi tájékoztatást.
Ő is kiemelte később, hogy Újpest legrégebbi épületéről van szó, amit még jóval a kerület megalapítása előtt emeltek, és amiben a mindenkori magyar kulturális, művészeti politikai élet nagyjai, sőt koronás fők is egyaránt megfordultak.
Kató azt javasolta, hogy vegyék meg, aztán csináljanak állapotfelmérést, mi legyen a sorsa. A megvásárlásával Újpest csak gyarapodhatna.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy – mint fogalmazott – a Duna másik oldalán egy hasonló határcsárda prosperálóan működik, és úgy gondolja, Újpestnek is lehetősége lenne most egy hasonlóan nívós helyet létrehozni.
Déri Tibor DK-s alpolgármester reagált a felszólalókra és elmondta, hogy 2006-ban indították meg a műemléki védetté nyilvánítási eljárást, ami során a szakértők arra jutottak, hogy
semmi nincs az épületben, ami miatt védettnek kéne nyilvánítani.
Déri elmondta azt is, hogy a jelenleg hatályos szabályozási terv szerint lakást a területen nem lehet építeni, és hozzátette még, hogy a vételárat, azaz a 135 millió forintot szerinte másra is lehetne a kerületben fordítani.
„Ha meg is veszi az önkormányzat, mit épít ott? Egy múzeumot? Népkonyhát? Vagy mit?” – kérdezte a fideszesektől.
Czigler László, jobbikos alpolgármester azzal érvelt az eladás mellett, hogy egyrészt a képviselő-testületben senkinek nincs vendéglátós tapasztalata, másrészt, amíg kitalálnák, mi legyen az épülettel, 3-3,5 millió forintot is elvihetne az őrzése.
A harmadik érve pedig úgy szólt, hogy a vevő, a médiavállalkozó, Ruff Zoltán mostanában az idegenforgalomba fektet be, úgyhogy valószínűleg ezúttal is felújítani fog, és nívós csárda üzemeltetésére készül.
Ruff nem mellékesen vezető tisztségviselő volt a Hír TV-nél majd az Echo TV-nél, 2019-től igazgatósági tag a Mészáros Lőrinc volt felesége által indított Media Vivantisben is. A gigantikus balatonhenyei építkezés körül is előkerült a neve.
A kutyapártos Nagy Dávid azt javasolta, hogy beszéljenek még a javaslatról, a momentumos Sulykos Kristóf pedig azt mondta, őt az nyugtatná meg, ha kapnának Rufftól egy visszaigazolást, hogy valóban vendéglátóipari egységet szeretne üzemeltetni a jövőben is, és javaslatot várna a fideszesektől, mégis honnan vegyenek el forrást a csárda megvételéhez.
A vita végén Trippon arról beszélt, ő nagyon nem szeretne az ingatlanvásárlás miatt forrást átcsoportosítani az óvodák vagy a bölcsődék felújítási programjából, nem szeretne elvenni az útfelújítási keretből sem, és nem szeretné eltörölni a városnapi és adventi rendezvényeket sem.
Nem gondolja azt sem, hogy az önkormányzat vendéglátóipari bizniszbe kéne utaznia, szerinte az ő feladatuk az, hogy
a kötelező feladataikat a legmagasabb szinten ellássák.
A javaslat arról szólt, hogy ne éljenek az elővásárlással, úgyhogy 10 igennel, 6 nemmel és egy tartózkodással úgy döntöttek, nem is élnek az elővásárlással.
A csárda körüli vita ezzel még nem ért véget, a különböző felületeken mindenki mondta a magáét.
Az önkormányzat megjelentett egy közleményt, amiben arról írnak, bár a csárda jelentős és nagyra becsült, kétségkívül sokuknak kedves hely, néha más szempontokat is figyelembe kell venni a felelősségteljes döntés meghozatalánál: a 135 milliós vételáron mellett még legalább ennyit tenne ki a felújítási költség, és ha az üzemeltetést is beleszámolják, félmilliárd forintnál tartanának, amit nem tudnának előteremteni.
Ahogy a kerületi lap összefoglalta, a terület 1695-ben került Újfalusi János földbirtokos tulajdonába, aki ekkortájt épített fogadót a török korban elpusztult Káposztásmegyer falu helyén azzal a céllal, hogy pihenőhelyként szolgáljon a Pest és Vác között utazóknak. A következő birtokos, gróf Fekete György országbíró 1780 körül korszerűsítette és kibővítette az épületet az országút felé.
A terület besorolása egyébként csakis vendéglátásra és szállásra ad lehetőséget, úgyhogy megerősítették: nem lehet sem lakóparkot felhúzni, sem üzletközpontot építeni.
A Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) meglepő módon egy platformra került a döntést követően, mindketten azt emelték ki, hogy DK vezette, összefogásos városvezetés támogatásával
végül is a NER terjeszkedhet tovább Újpesten.
A fideszes Kató pedig azt írta, a baloldali többség megrettent a feladattól, hogy Újpest új turisztikai látványosságát alakítsák ki.
(Kiemelt kép: Újpest Média)