KULTÚRA

Valamire még jó lesz – amikor a tejfölösdoboz se gondolta volna, hogy Botticelli-epigonná válik


Sinkovics Ede képzőművész a „trash art” vagy „upcycled art” művészeti irányzat módszereivel a fogyasztói szokásaink és a fenntarthatóság kérdéseit vizsgálja – azaz újrahasznosított anyagokból, köznapi nevén a nagy többség által szemétnek titulált elemekből készít műalkotásokat.

Április 22-én, a Föld napján nyílt meg a Városháza Gerlóczy utcai kiállítótermében Visual Waste címmel Sinkovics Ede egyszerre látványos, zavarbaejtő és inspiráló kiállítása. Nem csak az alkalom, de a helyszín is különleges, mivel hosszú idő után ezzel nyitott ki a Városháza földszinti, Gerlóczy utcai szárnyának egy része – a kiállítást bemutató Deák17 Galéria ideiglenes külsős helyszíneként. 

Sinkovics
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

A megnyitón elhangzó beszédében Szerbhorváth György így idézte fel Sinkoviccsal megismerkedésük történetét és a művészi nyelv megtalálását:

„Edét amúgy is úgy ismertem meg, hogy leesett egy jegenyefáról, ami szerbül Topolya, úgy is mint szülővárosunk neve, illetve az ő állatorvosi középiskolájának helye. Tehát felmászott rá, s leesett, mankóval járt, ekkor akadt ideje elgondolkodni az élet jó s rossz dolgairól, nietzschei értelemben . Egy lánynak udvarolt, s lezuhant, mert a természet, vagyis egy nagy fa kegyetlen tud lenni.

Közben édesapja műhelye adta az inspirációt, hogy semmit se dobjon el, s egyik első, díjnyertes műve egy közlekedési szerencsétlenségben leszakadt autóajtó volt."

Kiemelte, hogy Sinkovics munkája több, mint művészet – aktivizmus, környezettudatosság, újrahasznosítás, prekariátus kapitalista befektetés. Mindketten egy félparaszti közegből származnak, ahol eldobni bármit vétek, hisz valamire még jó lesz – hangzott el a megnyitón. 

Az utolsó madzagdarab, a félbevágott pillepalack a mi világunk, még a csikkből is lehet festményszerűt alkotni… a használhatatlan is felhasználható, öreganyám elnyűtt köténye is jó lesz valamire, ha másra nem, csipketerítőnek a tévére borítva. 

A kiállított alkotások közül találunk papír és műanyag kollázsképeket, hatalmas, fesztiválok után hátramaradt sátorlapokból varrott világtérképet és jegesmedvével, teknőssel körbevett impresszív David Attenborough arcképet is. A többméteres Batman-Terminátor és medve szobrokról nem is beszélve.

Sinkovics
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

Az izgalmas látvány és az anyag ismeretén túl furcsa tapasztalat volt egészen közelről megszemlélni ezeket az alkotásokat – hogy mennyi mindent ismerünk fel belőlük.

Ez most vajon egy mosószeres flakon nyaka, az meg egy kávékapszula deformálódva?

A minket körülvevő, jellegtelen anyagi világ használati tárgyai, amik egyszeri céljukat beteljesítve hullanak ki a kezünkből, emlékezetünkből és a körforgásból is kerülnek itt új fénytörésbe. Mennyi a mi hozzájárulásunk, mi az, ami ebből akár a mi szemetünk is lehetne? A trash Vénusz a habokból kiemelkedve jól érthető, már-már didaktikus szimbóluma annak az ökológiai katasztrófának, amibe végső soron a kényelmünkkel  és nemtörődömségünkkel kormányozzuk magunkat. 

Sinkovics
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

Nyitvatartás április 30-ig:

  • Hétfő-Péntek: 10.00-18.00
  • Szombat: 9.00-13.00
  • Vasárnap: zárva

Sinkovics Ede tárlatvezetéseket is tart az alábbi időpontokon:

  • Április 23.: 17:00 óra
  • Április 24.: 11:00 óra
  • Április 25: 17:00 óra
  • Április 26.: 11:00 óra
  • Április 28.: 11:00 óra
  • Április 30.: 17:00 óra