Óbuda is kis túlzással olyan, hogy az ember tesz egy kapavágást, és ókori emlék fordul ki a földből. A mostani lelet különlegessége, hogy ez az aquincumi katonaváros első feltárt Mithras-szentélye és az itt zajló lakópark-építkezés befejezése után a helyszínen újra megtekinthető lesz.
A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársai 2023 őszén bukkantak rá az aquincumi katonaváros eddigi egyetlen ismert Mithras-szentélyére a III.kerületben, az egykori BUSZESZ – Óbudai Szeszgyár területén most épülő lakópark (Waterfront City) munkálataihoz kapcsolódó régészeti feltárások során.
A Mithras körül kialakuló misztériumvallás a császárkori Rómában volt nagyon népszerű, eredetileg a perzsa vallás megváltószerű főistene volt, de mire az antik fővárosban megerősödött a kultusza, jelentősen át is alakult tisztelete. Mítoszának egyes elemei ismerősek lehetnek a nyugati keresztény világ számára is, hiszen az isten a mítoszok szerint december 25-én született és egyes történetváltozatok szerint egy szűztől. Misztériumvallásként a hívek csak a többlépcsős beavatás során jutottak a tudás birtokába, ez azt is jelenti, hogy a mai napig igen kevés információ maradt fent a vallásról és szertartásairól.
Ezt a most felfedezett és feltárt szentélyt is Mithras tiszteletére építették több mint 1800 évvel ezelőtt és a leletek alapján a 260-as évekig működött, amikor a népvándorlás-kori betörések miatt elnéptelenedő katonavárossal együtt ezt is elhagyták.
A feltárás során a falakon kívül négy, stukkó- és festéknyomot hordozó oltárkőre bukkantak, amelyek egyikén még a festett, csak a Mithras-kultuszhoz kapcsolható TRA(n)SITO(!) (az Istenség Áthaladásának szóló) ajánló felirat is megmaradt – írta a leletekről a National Geographic.
Az Aquincumi Múzeum és a beruházó sikeres együttmködésének köszönhetően az értékes leletet az eredeti helyéről biztonságosan kiemelték, és a terv az, hogy az épületek elkészülte, valamint a terület parkosítása után – várhatóan 2 év múlva – visszahelyezik, egy magasabb térszínre, ahol védőépület is kerül fölé.
Kiemelt kép: Énbudapestem/Merész Márton