A Városháza Parkban köztéri fotókiállítással emlékeznek azokra a roma áldozatokra, akik ellen 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. között egy szélsőjobboldali nézeteket valló csoport követett el merényletsorozatot. A kiállítás megnyitója február 21-én, pénteken volt.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly áprilisban egyhangú döntéssel fogadta el, hogy legyen a romák elleni, 2008-2009-es gyilkosságsorozat emléknapja február 23. legyen. Egy szélsőjobboldali csoport 2009-ben, Tatárszentgyörgyön, ezen napon gyújtotta fel egy roma család házát, és lőttek rá a a házból menekülőkre. Az apát, Csorba Róbertet és ötéves fiát agyonlőtték, egy hatéves kislány súlyosan megsérült. Fél éven belül ez már a hetedik hasonló hasonló támadás volt, és a második, ami halálos áldozatokkal járt.
Kiáltsuk együtt az égbe
A tragédia nyomán, a civil szervezetek összefogásából alakult Február 23. Emlékbizottság a fővárossal és Józsefvárossal közösen szervezte meg az idei emléknapot, melynek keretében szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városháza Parkban.
„Nehéz szavakkal állok itt veletek, mert az emlékezet újra előhívja a 2008-2009-ben történt szörnyűségeket. Nehéz a szó, mert a áldozatok nevei itt csengenek fülemben" – mondotta Rácz Béla, a Február 23. Emlékbizottság tagja, majd szomorú felsorolással folytatta beszédét: „Nagy József, élt 43 évet; Nagy Tiborné, élt 40 évet; Csorba Róbert, élt 27 évet; Csorba Robika, élt 5 évet; Kóka Jenő, élt 53 évet; Balogh Mária, élt 45 évet. Emléketek legyen áldott, nyugodjatok békében a haza sírjában!” – hajtott fejet a szónok, mielőtt felidézte a 16 évvel ezelőtt történteket.
„Ártatlan emberek vesztették életüket, családok törtek össze, és egy egész közösség élte meg a gyűlöletet és a félelmet. Ma itt állunk Budapest szívében, az Emlékezet Napján, és kiáltsuk együtt az égbe: nem felejtjük el, ami történt”. Rácz Béla elmondta, kezdeményezésükhöz, hogy legyen országos emléknap a tatárszentgyörgyi merénylet napja, csatlakozott Budapest és Józsefváros is, de ezt várnák el a magyar parlamenti pártoktól is.
A Fővárosi Közgyűlés megértette, hogy a támadás Magyarország egésze ellen irányult, megértette, hogy a »romagyilkosságok« kifejezés helytelen, hiszen nem a cigányok követtek el bűncselekményt, hanem rasszista indíttatású terrortámadás történt, amelynek áldozatai magyar roma emberek voltak
– hangsúlyozta Rácz Béla, ezután pedig keserűen jegyezte meg, hogy véleménye szerint ma, Magyarországon a cigányok gyűlöletében nemzeti konszenzus van. Ezért arra kérte az esemény résztvevőit, hogy ne engedjék a gyűlöletkeltést semmilyen körülmények között. Karácsony Gergely főpolgármestert pedig arra, hogy a főváros állítson méltó emlékművet az áldozatoknak. „Kedves emlékezők! Az a hitünk, hogy Magyarország egyszer mindannyiunk hazája lesz, most még álom. Kitárt karokkal ölelnénk magunkhoz, hazám, de viszonzást nem találhatunk. Magyarország, mikor leszel az édesanyánk? Magyarország, mikor lesznek a cigányok is gyermekeid? Megcsaltál, de veled maradtunk, ne vedd el a napfényt tőlünk!” – zárta szavait Rácz Béla.
Senkit sem érhet igazságtalan megkülönböztetés
Karácsony Gergely megnyitó beszédében Tamás Gáspár Miklóst idézte, aki 10 évvel a terrortámadások után tette fel a kérdést: „Hogyan térhet ez az ország derűsen nyugovóra, ameddig a meggyilkolt cigányokat – fivéreinket és nővéreinket – meg nem siratta?” Karácsony Gergely ezt kérdezte: „lehet-e szenvtelenül elmesélni, ami a mi életünkben, a mi hazánkban, a mi honfitársainkkal történt?”.
A főpolgármester a filozófussal egyetértve jelentette ki: „Ha ebben nincsen erkölcsi fordulat, ha nincs megbánás és újrakezdés, akkor ennek az országnak nincs reménye – és ne is legyen." Karácsony Gergely szerint meg kellene érteni, hogy amikor bármely kisebbség jogait védjük, akkor a saját szabadságunkat védjük – mert senki nem korlátozhatja a másik szabadságát anélkül, hogy azzal a magáét ne csorbítaná. „Amikor mindenki egyenlő bánásmódban részesül. amikor mindenki emberi méltósága, hite, vallása, meggyőződése, orientációja tiszteletben van tartva, akkor beszélhetünk szabadságról. Amikor senkit nem érhet igazságtalan megkülönböztetés, akkor beszélhetünk az igazság érvényesüléséről” – jegyezte meg Karácsony Gergely, aki szerint nem az a kérdés, hogy tragikus események Budapesten vagy vidéken történt. „Ebben nincs ilyen. Velünk történt. És ha velünk történt, akkor dolga van vele a nemzet fővárosának. A nemzet fővárosának, amely minden magyarért felelősséggel tartozik – jelentette ki.
Ebben a városban, legalább ebben a városban, a méltóság egyenlősége, az emberi méltóság visszavonhatatlan joga erősebb kell, hogy legyen, mint bármi más. Aki pedig megvonja ezt a másiktól, az maga válik méltatlanná
– tette hozzá. A főpolgármester szerint Budapest egysége nem jelenthet egyformaságot, hanem az egyediség tiszteletét és megbecsülését kell jelentse.
„Ahogy a gyűlölet felszítása szavakkal kezdődik, úgy az összetartó, együttérző és a méltóság egyenlőségén alapuló társadalom építése is. Az, ahogy egymáshoz szólunk, ahogy egymással bánunk, az a hazánk” – szögezte le Karácsony Gergely, majd Rostás-Farkas György írót idézte: „A másságot miért ne válthatná fel az egymásság, annak tudata és megélése, hogy egymásra vagyunk utalva itt ezen a földön, mert a legfontosabb és a végső problémáink ugyanazok.”
Borítókép: Kép: Merész Marton/Énbudapestem