Indul a Budapesti Zöld Panelprogram

A többlakásos társasházak felújítására az elmúlt évtizedben a kormány szinte semmilyen támogatást nem nyújtott, pedig a budapestiek, akik a magyar háztartások negyedét adják, 84 százalékban ilyenekben élnek. Ezeknek a jellemzően többlakásos, társasházi vagy lakásszövetkezeti épületeknek a korszerűsítése látványos eredményekkel járna, és lehetőséget nyújtana az energiamegtakarítás tömeges és gyors megvalósítására.

 

A megvalósításért nem kell feltalálni a spanyolviaszt, a környező országokban Szlovákiától Bulgárián át a bezzeg-Bécsig rengeteg, több évtizede sikeresen működő modellel találkozhatunk. Az energiahatékonysági korszerűsítések ráadásul nemcsak a kibocsátásokat és költségeket csökkentik, hanem javítják az alkalmazkodást az egyre szélsőségesebbé váló klímaváltozási hatásokhoz, mint az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, vagy az egyes klímaforgatókönyvekben előre jelzett extrém hideg telek.

Mit gondolnak a tulajdonosok?

A Városkutatás Kft. által végzett, kétezer lakástulajdonost bevonó reprezentatív kutatás szerint – amit Gerőházi Éva és Szemző Hanna prezentáltak – a felújítási folyamatokat a lakók oldaláról számos tényező hátráltatja.

• A tulajdonosok gyakran túlértékelik ingatlanjaik műszaki állapotát, és nincs reális képük azok valós energetikai jellemzőiről. 
• Ez a téves elképzelés késlelteti a felújításokat, pedig a legtöbb társasház még messze elmarad az éppen aktuális hazai (és EU-s) energiahatékonysági szabványoktól. 
• Ráadásul a rezsicsökkentés miatt kialakult alacsony energiaárak erősen visszafogják a lakók motivációját a felújításokra, és ezen érdemben a 2022 augusztusi „rezsicsökkentés csökkentése” sem változtatott. 
• A 2022-23-as elszabaduló infláció ugyanakkor megingatta a lakástulajdonosok anyagi biztonságba vetett hitét, és átrendezte a preferenciáikat: a mindennapi élet finanszírozása nagyban felülírta a hosszú távú beruházások terveit.  

„Az látható a felmérésünkből, hogy míg tudjuk, hogy a többlakásos épületek 98%-a nem felel meg az energetikai követelményeknek, csak a tulajdonosok harmada látja szükségét az energetikai felújításnak, és ezért csak minden tizedik fizetne is" – mondta el Gerőházi Éva.

Azonban ez a helyzet hosszú távon tarthatatlan, mert az egyre szigorodó klímavédelmi intézkedések és egyéb világgazdasági folyamatok miatt az energiaárak további növekedése a jövőben elkerülhetetlen. A lakosságot fel kell készíteni ezekre a változásokra, és lehetőség szerint megelőzni az ebből fakadó megélhetési válságot. 

Miért Budapesti Zöld Panelprogram?

A Klímaügynökség hosszútávú célja, hogy előmozdítson egy szociálisan érzékeny energiahatékonysági felújítási hullámot. Ehhez szükséges a fővárosi energiastratégia megalkotása és a lakossági épületenergetikai fejlesztések, de a feladataik közé tartozik a forrásteremtés és a szolgáltatás egyablakos, egyszerű átlátható voltának a megteremtése is. Első konkrét lépésként egy pilot projekt keretében elindul a Budapesti Zöld Panelprogram, ami – ahogy a neve is mutatja – ipari technológiával épült társasházak felújítását célozza. Ehhez a főváros egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva. Az ügynökség dolgozik azon is, hogy a környező országokhoz hasonlóan a társasházak az önerő mellett hosszú lejáratú, támogatott kamatú hitelekkel vághassanak bele a felújításba. 

„Mind a családi házak, mind a társasházak energiahatékonysági felújítása óriási anyagi befektetést igényel, és Magyarország nagyon le van maradva e téren. Utóbbi az, amiben a főváros – nagyon szűkös anyagi lehetőségei mellett – igyekszik előrelépni, remélve, hogy a jó példa ragadós és hasonló állami programok is követni fogják a közeljövőben" – mondta el Ámon Ada, a Budapesti Klímügynökség igazgatója. Hozzátéve, hogy annak érdekében, hogy Budapesten a CO2 kibocsátást 80 százalékkal csökkenteni tudjuk és a budapesti lakásállomány energetikai szempontból megújuljon, legalább 3 ezer milliárd forintra lenne szükség. Márpedig a kormány által 2050-re kitűzött országos klímasemlegesség eléréséhez a társasházak felújítása és korszerűsítése is elengedhetetlen.

Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok

Magyarországon a többlakásos épületek felújítása kikerült a közpolitika látóteréből, miközben a környező országokban kifejezetten ez az államilag támogatott felújítások preferált célcsoportja. A mostanság sokszor Magyarországgal összehasonlításra kerülő Bulgária és Románia eurómilliárdokat költött – elsősorban uniós forrásokból – vissza nem térítendő támogatásokra a lakóépületek komplex energetikai felújítására. Míg ezen támogatási rendszerek klímavédelmi és társadalmi szempontból egyértelműen eredményesek, gazdasági fenntarthatóságuk megkérdőjelezhető, ha figyelembe vesszük, hogy gyakran a beruházási érték 80-100%-a a támogatás. Ellenben Szlovákiában egy több mint 25 éve működő rendszer van, mára a többlakásos állomány nagyobb része részben megújult. Itt fenntartható gazdaságilag a program működtetése, mára nagyon kicsi EU-s vagy nemzeti hozzájárulás szükséges, a befizetések visszaforgatása elég. 

A 2000-es években elérhető Panelprogram Magyarországon is jelentős támogatást nyújtott az iparosított technológiával épült épületek korszerűsítésére. A program keretében több százezer lakás hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje és fűtési rendszerének modernizálása valósult meg, amely nemcsak az energiafogyasztást csökkentette, hanem a lakók rezsiköltségeit is jelentősen mérsékelte és az ingatlanok értékét is emelte. A Panelprogrammal szemben is meg lehet fogalmazni jogos kritikákat, ugyanakkor tény, hogy a 2000-es évek vége óta nem indult hasonló léptékű kezdeményezés, és a társasházak energiahatékonysági felújítása jelentős támogatás nélkül maradt.