És valamelyik fél engedni kénytelen. A XV. kerület mindenesetre a hódok mellé állt, hogy a rákospalotai-láp élővilága végre nyugalomra leljen.
A XV. kerületi önkormányzat szeretne megmenteni egy, a Dunakeszi út és az M0-ás autópálya közötti lápos területet, ahol nem mellesleg hódok is laknak. Ahogy Gyurkó Dániel alpolgármester a február hatodikai közgyűlésre benyújtott előterjesztésében is írja, a terület ugyanis sok kétéltű fajnak nyújt fontos búvó- és szaporodóhelyet.
Az ügy előzménye, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a közelmúltban megkereste a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztályát, hogy
elkotorhassák a hódgátat, aminek köszönhetően egyébként a lápvidék kialakult, és hogy lecsapolhassák a lápot, mert szerintük az M0-ás út 2A út felé haladó lehajtója melletti olajfogó műtárgyuk, mely a tőzegláp szegélyében van, nem tud működni a vízborítás miatt.
A terület a Budapest Külterület 98005, 98006 helyrajzi számokon helyezkedik el, tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A 98005 helyrajzi számú terület művelési ága: kivett árok, a 98006 helyrajzi számú terület művelési ága: legelő, illetve kivett csatorna.
A környékért évtizedek óta folyik a küzdelem a hódokkal. Ahogy az előterjesztésben is emlékeztetnek, 1998-ban az M0-ás autóút építésekor a Mogyoródi-patakot kísérő galériaerdőt elpusztították, és a lápvidéket lecsapolták. A hódok viszont nem törődtek bele, a Mogyoródi-patakon a Felsőkert úti felüljáró előtt megint gátat építettek, a helyi életközösségek regenerálódtak.
2022-ben aztán a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulat megint elkotorta a hódgátat, és a láp megint teljesen kiszáradt. A hódok viszont ezúttal is új gáttal zárták le a patak egyik mellékágát, így a láp belsejében felfakadó diffúz talajvízforrások újra vízzel duzzasztották fel a területet. Az új gát viszont, mint említettük, már a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt területen van, akik most szeretnék harmadszorra is megsemmisíteni a hódok gátját, és lecsapoltatni a lápot.
A javaslat szerint szükségtelen újra elbontani a hódgátat, és halálra ítélni a part menti növényzetet, az egész ökoszisztémát. A hódok megjelenése, mint többször is tapasztalták, ökológiai változásokat indított meg.
A rágással ráadásul segítik a part menti növényzet megújulását. A kidőlt törzsek, gallyak visszatartják a vizet, a holtfák táplálékot biztosítanak gombáknak, rovaroknak, így közvetve más, ezeket fogyasztó élőlényeknek is, továbbá – mint említettük már – búvó- és szaporodóhelyként is szolgálhatnak.
„A hódgát elbontása helyett léteznek más megoldások (például túlfolyócső építése), amik megfelelő és rendszeres odafigyeléssel lehetővé tennék az olajfogó műtárgy működését, és a tőzegláp megmaradását is” – magyarázzák az előterjesztésben. A biodiverzitás növelése, valamint a védett fajok életterének megőrzése érdekében Gyurkó tehát fontosnak tartja az előterjesztésben megjelölt terület helyi jelentőségű védett természetvédelmi területté nyilvánítását.
Gyurkó elmondása szerint a területre kértek már országos védettséget is, sőt arra is nyújtottak be mostanában igényt, hogy a területet kivett árok és legelő, illetve kivett csatorna helyett láppá nyilvánítsák, és információi szerint a kormányhivatal jelenleg vizsgálja, hogy az eljárást elindítsák-e, de mert „viszonylag éles helyzet van”, mielőbb lépni szeretnének.
„Országos védettség megadására az elmúlt években tapasztalható, sokszor környezetpusztító döntések miatt az állam részéről nem számíthatunk. Ezért véleményem szerint könnyebben elérhető, és indokoltabb lenne a helyi védetté nyilvánítás elérése” – indokol Gyurkó még az előterjesztésben.
A kormányhivatal döntését mindettől függetlenül – már, ha a közgyűlés elfogadja a javaslatot –megvárják, és amennyiben ott mégis úgy döntenek, hogy elindítják a láppá nyilvánítási folyamatot, abban az esetben a főváros nem fogja elindítani a helyi védettséggel kapcsolatos folyamatot, a kettő párhuzamosan nem futhat.
A közgyűlés végül egyhangúlag, 18 igennel elfogadta a javaslatot,
a képviselő-testület tehát, mivel a kerületnek semmilyen hatásköre nincs, javaslatot tesz Budapest Főváros Önkormányzatánál élő hódok életterének helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítására, „remélve, hogy ezzel a rákospalotai-láp élővilága hamarosan nyugalomra lelhet”.
Addig is viszont, amíg bármilyen döntés megszületik, szeretnének ideiglenes védettséget kérni. Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn.
A történetet hallva beugorhat, persze, egy jelenet a Gyalog galoppból is, amikor a király arról beszél a fiának, hogy egyszer minden, amit az ablakból lát az övé lesz. Az egész királyság ugyanis az ő műve: amikor nekikezdett, mindenütt csak mocsár volt. Mindenki azt mondta, csak a bolond épít oda várat. Az elsőt el is nyelte a mocsár, a másodikat is, a harmadik előbb leégett, összedőlt, aztán süllyedt el, de a negyedik, az megmaradt.
Vajon a hódok már a harmadik gátjukkal célba érnek, vagy még annak is el kell tűnnie?
Kiemelt kép: Wikipédia