Tavaly 127 faj 2606 egyede kapott második esélyt az életre a Budapesti Állatkert vadállatmentő központjában. Ez minden idők második legmagasabb éves egyedszáma az állatkerti vadállatmentés történetében. A mentett állatok legnagyobb része madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt közöttük.
A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztultak volna. A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat az Állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. A cél minden esetben az, hogy az állatok ismét emberi segítség nélkül boldogulhassanak a természetben, s ha ez sikerül, a megfelelő élőhelyeken szabadon engedik őket - írja közleményében az Állatkert.
Az Állatkert által a vadállatmentő munka támogatására életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány a napokban összesítette a vadállatmentés tavalyi eredményeit. Eszerint 2024-ben 127 faj 2606 egyedének nyújtottak segítséget. Ennél több mentett állat csak 2021-ben került be az Állatkertbe, akkor ugyanis 120 faj 2624 egyedének segítettek a kert vadállatmentő központjában. Az elmúlt tíz évben egyébként összesen több mint 21 ezer mentett állatról gondoskodtak az állatkerti szakemberek.
A 2024-ben bekerült 2606 mentett állat legnagyobb része madár (92 faj 1301 egyede), de szép számmal akadtak köztük emlősök (22 faj 1096 egyede), illetve számos hüllő (11 faj 206 egyede) és néhány kétéltű (2 faj 3 egyede) is.
A mentett madarak közül sok volt fokozottan védett. Például 44 fehér gólya, 10 füleskuvik, 7 kuvik, 5 törpegém, 4 rétisas, 3 gyurgyalag, 3 uhu, 2 gyöngybagoly, 2 kerecsensólyom, 2 parlagi sas, 1 fekete gólya, 1 darázsölyv, 1 kék vércse, 1 pusztai ölyv, 1 szerecsensirály, 1 uráli bagoly, 1 túzok és 1 vándorsólyom is. A legnagyobb egyedszámmal bekerült madárfaj a feketerigó: összesen 160 egyeddel akadt dolguk az állatkerti vadállatmentő központ dolgozóinak.
A mentett emlősök több mint fele keleti sün volt: összesen 598 segítségre szoruló süni került be az Állatkertbe. 449 denevér is segítséget kapott: ők 14 különböző fajt képviseltek. De voltak mókusok, különféle pelék, sőt még egy hód is a mentett állatok között. Két elárvult vadmacska is bekerült az Állatkertbe: őket június első hónapjaiban találták a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szakemberei Somogy vármegyében, Szenna közelében. A kölykök felnevelését az Állatkert vadállatmentéssel foglalkozó szakemberei fejezték be, és október közepén engedték el őket a Zselickisfalud melletti Kardosfa erdőrengetegének egyik tisztásán.
A vadállatok mentésében az Állatkert együttműködik a nemzeti park igazgatóságokkal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és több más szervezettel, illetve több jelentős természetvédelmi programmal, köztük például a kerecsensólyom vagy a parlagi sas védelme érdekében létrehozott programokkal is. Az Állatkert munkatársai közül a vadállatmentésben 4 állatgondozó teljes munkaidőben, 3 állatgondozó, 4 állatorvos és 2 állategészségügyi technikus és 1 szakterületi vezető pedig munkaidejének egy részében vesz részt.
Az Állatkertben folyó vadállatmentő munkát a nagyközönség is figyelemmel kísérheti. A vadállatmentő központ ugyanis a nagyközönség számára is látogatható. Emellett a Magyar Madármentők Alapítvány közösségi média felületein rendszeresen beszámolnak az aktuálisan bekerült, vagy a közelmúltban szabadon engedett mentett állatokról. Ezt az alapítványt egyébként azért hozta létre az Állatkert, hogy forrásokat gyűjtsön a vadállatmentő munka támogatására. A vadállatmentés ugyanis alapesetben nem tartozik az állatkertek feladatai közé, így a Budapesti Állatkert nem is kap külön forrásokat erre a tevékenységre. Ugyanakkor Magyarországon lényegében az Állatkert volt az egyik legelső olyan intézmény, ahová a jó szándékú magánszemélyek által talált törött szárnyú vadmadarakat, fészekből kiesett fiókákat, elárvult kismókusokat be lehetett hozni, hogy szakszerűen gondoskodjanak róluk.
A Magyar Madármentők Alapítvány weboldala a ezen címen, Facebook-oldala pedig itt érhető el.