A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány tudomásul veszi, hogy a főváros megveszi Rákosrendezőt. A területtel kapcsolatos kötelezettségek és a fejlesztési lehetőség is a fővárost illeti meg.
A 2025. február 6-i kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy még ma megjelenik egy kormányhatározat A BKM Zrt. elővásárlási jogának érvényes gyakorlásához szükséges kormányzati intézkedésekről címen, aminek, ha jól értjük, lényege, hogy
a kormány tudomásul veszi, hogy a BKM Zrt. gyakorolja az elővásárlási jogát a rákosrendezői terület kapcsán.
A 2025. január 28-i közgyűlésen döntött arról a főváros, hogy a tulajdonában álló, a területen elővásárlási joggal rendelkező Budapesti Közművek Zrt. (BKM) éljen a jogával, vegye meg Rákosrendezőt, hogy – mint Karácsony Gergely fogalmazott – megvédhessék Budapest értékeit és jövőjét.
A kormány, folytatta Gulyás, ezt áttanulmányozta. Egy jogi kérdést kellett tisztázniuk, hogy a nemzetközi szerződés és a megkötött polgári szerződésnek milyen az egymáshoz való viszonya. Úgy ítélték meg, ha egy bírósági eljárás lenne, akkor az elővásárlási jog a fővárost illetné. Ennek a tisztázásban, magyarázta a miniszter, segítséget nyújtott a BKM nyilatkozata, amiben minden kötelezettséget, ami egyébként az arab beruházó vállalt volna, ők is vállalnak. „Erre tekintettel a kormány az elővásárlási jog gyakorlását tudomásul veszi.” A vételár kifizetésére szintén a szerződésben írt szabályok szerint köteles a főváros.
Mint kiderült, arra is kötelezettséget vállaltak, hogy 25 milliárdért megtisztítják a területet.
Mostantól ezek a kötelezettségek a fővárost terhelik – ahogy természetesen a fejlesztési lehetőség is a fővárost illeti meg”
– jelentette ki Gulyás.
„Az elővásárlási jog gyakorlása folytán mostantól a vevő helyébe a főváros lépett, és a főváros élvezi azokat a jogokat, amelyek ebből a szerződésből következnek, és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek szintén a szerződésen alapulnak” – tette még hozzá.
Gulyás sok sikert kívánt a fővárosnak, hogy bebizonyítsa, az ő kezében jó helyen van a területet, és úgy tudja hasznosítani, hogy az közmegelégedésre tartson számot.
A miniszter nem adott érdemi választ arra, hogy akkor Lázár János kijelentése, miszerint a Városházának 5000 milliárdos fejlesztési kötelezettséget kell vállalnia, mennyire volt komolyan vehető. Nagy Márton kijelentésével kapcsolatban pedig, miszerint az elővásárlási jog jogosultját csak az Egyesült Arab Emírségek kormánya jelölheti ki, azt mondta, mivel ez egy olyan speciális helyzet, amilyen még nem volt a magyar joggyakorlatban, a kormánynak át kellett tekintenie.
Megkérdezték tőle, lát-e problémát abban, hogy több kormányközeli szereplő bukkant fel egy ilyen nagy és jelentős beruházás körül. Gulyás azt felelte, a „feltűnt” és „bukkant fel” szavakat nem tudja értelmezni, majd kijelentette, hogy a kormányhoz kötődő személyeknek ebből a beruházásból semmi haszna nem származott volna.
Amikor arról kérdezték, hogy ez a beruházás megvalósulhat-e máshol a fővárosban,
azt válaszolta, ő nem lát olyan területet, ahol egy hasonló nagyságrendű fejlesztést kivitelezhető lehetne.
Karácsony Gergely máris reagált Gulyás szavaira. Mint a Facebookon írta, „a kormány végre meghátrált, (...) ma elismerték: mini-Dubaj helyett győzött Budapest érdeke”, valamint megerősítette, hogy „Budapest mindent vállal, amit az arab milliárdos vállalt az adásvételi szerződésben.”
„Úgy, hogy közben gyarapítjuk Budapest vagyonát, növeljük a város bevételeit, és az épül Rákosrendezőn, ami a város jövőjét szolgálja, mindez nyílt, átlátható módon, a budapestiek bevonásával” – írta a főpolgármester.
A bejelentésre reagált Szentkirályi Alexandra a budapesti Fidesz vezetője is, szerinte ezzel „Rákosrendező sorsa megpecsételődött”. „Karácsony Gergely és szövetségesei döntöttek, innentől az ő felelősségük, mi lesz Rákosrendezővel.”
Hogyan jutottunk el idáig?
Ahogy ebben a cikkünkben összefoglaltuk, először 2023. november 24-én írt róla a VSquare nemzetközi oknyomozó portál, hogy a Burdzs Kalifát is építő dubaji milliárdos a Mol-toronynál is magasabb, 220-240 méteres felhőkarcolót építtetne Rákosrendező vasútállomás közelébe.
2025. január 16-án aztán a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő Eagle Hills nevű cégével. A közleményükből kiderült többek között, hogy az állam egy nem túl magas összegért,
50,9 milliárd forintért, azaz 59.286 Ft/négyzetméter áron adta el a volt rendező-pályaudvar 850 ezer négyzetméteres területét,
és hogy a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők. A Mol Campus, összehasonlításként, 143 méter magas. Karácsony szerint nettó hazaárulást követett el a kormány.
2025. január 21-én viszont kiderült, a főváros tulajdonában álló Budapesti Közműveknek, mint résztulajdonosnak, elővásárlási joga van a teljes területre, amiről nekik eszük ágában sincs lemondani.
A 2025 január 28-i Fővárosi Közgyűlésen ezek után parázs vita alakult ki a fideszes és nemfideszes képviselők között, ahol az egyik fideszes képviselő már képviselőhöz méltatlanul fogalmazott és magából kikelve ordibált. A Karácsony és Vitézy által jegyzett, Rákosrendezővel kapcsolatos javaslatokat elfogadta a közgyűlés, a 10 fideszes nemmel szavazott, a támogatást a teremben ülők tapssal fogadták.
Hogy lesz-e még bármilyen csavar a történetben, lehetetlen megmondani. A telken megtalálható egy Stockon Zrt. nevű cég is, aminek szintén elővásárlási joga van, és mint kiderült, a Habony Árpád emberének tartott Halkó Gabriellának, valamint Garancsi Istvánnak a kezébe került nem sokkal a január 16-i szerződéskötés előtt. Ezzel kapcsolatban Gulyás azt mondta, szerinte csak elvi lehetőség, hogy a Stockton Zrt. éljen a lehetőséggel,
hiszen – mint magyarázta – az csak egy kis cég, ami nem tud letenni nemhogy 50, de 30 milliárd forintot sem.
(Kiemelt kép: Képszerkesztőség)