2025. január 21-én Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatót tartott, amit azzal kezdett, hogy két jó hírt szeretne közölni. Az elsővel kapcsolatban azért lehetett sejtése annak, aki követte a napi híreket, a második viszont hatalmas meglepetést tartogatott.
„Az elmúlt időszakban viszonylag ritkán volt módom arra, hogy valami pozitív dolgot is mondjak Budapest jövőjével kapcsolatban” – kezdte Karácsony.
Az első bejelentése az volt, hogy a Fővárosi Törvényszék aznap, január 21-én, kedden meghozott jogerős döntése
törvénytelennek nyilvánította „a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyensúlyát felborító államkincstári (MÁK) inkasszálásokat”.
A bíróság tehát megerősítette, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a 2023-as évben törvényellenes volt. Mindez azt is jelenti, hogy a MÁK-nál van 28,3 milliárd forint (plusz a kamatok), ami a Fővárosi Önkormányzatot illeti.
Az elmúlt évek talán legfontosabb politikai ügyével kapcsolatban, a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereskedésről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A városvezetés most azt várja, hogy az ítélet szöveges kihirdetése után a MÁK visszautalja az összeget. Ha mégsem, akkor kártérítési pert indítanak. A főváros egyébként pert indított a 2024-es évre vonatkozóan is, ott 40 milliárd forint a tét.
Mint Karácsony fogalmazott, annak sem lehet más az eredménye, de ez néhány hónap múlva kiderül. Ha sikerül megnyerniük azt a pert is, akkor sikerült egyúttal enyhíteniük Karácsony szerint azt a károkozást is, amit a kormány tett Budapestnek.
„Ígértem egy másik jó hírt is” – folytatta Karácsony. „Ez Rákosrendezővel kapcsolatos.”
Ahogy január 20-án, hétfőn, egy posztjában írta a főpolgármester, adatigénylést küldött a MÁV-nak és a Nemzeti Vagyonkezelőnek, és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően bekérte azt, a kormány által aláírt ingatlanvásárlási szerződést, amivel egy arab befektetői csoportnak adja át a területet.
Rákosrendező 85 hektáros területének ingatlan-adásvételi szerződésével ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
A nyomásnak engedve a Nemzeti Vagyonkezelő nyilvánosságra hozta ezt a szerződést, amit a Fővárosi Önkormányzat munkatársai azonnal áttanulmányoztak, és mint Karácsony fogalmazott, „találtak benne egy érdekességet”.
Még pedig azt, hogy a Budapesti Közműveknek, mint résztulajdonosnak, elővásárlási joga van a teljes területre. A szerződés hatályba lépésének feltétele is az lett volna, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők lemondjanak a jogukról, úgyhogy több probléma is volt az üggyel.
Mindenesetre a városvezetésnek esze ágában sincs lemondani az elővásárlás jogáról, „hiszen éppen most kerestünk a fővárosnak 28 milliárd forintot”.
Ha a fővárosnak sikerül megszereznie a területet, a szerződés életbe lépését követően 10 munkanapon belül meg kell fizetniük az első, 12,7 milliárdos részletet. Karácsony ezért a következő, január 29-i, szerdai közgyűlésre előterjesztést fog benyújtania arról, hogy a Közművek tegye meg a megfelelő lépéseket.
A vásárlás második részletét akkor kell megfizetniük, mikor az állam elvégezte azokat a szabályozási és egyéb feladatait, amik a beruházásokhoz szükségesek. A harmadik, utolsó részletet pedig elég 2039-ig kifizetni.
„Az a tervem, hogy egy teljesen más beruházás érdekében egy nemzetközi ingatlanhasznosítási pályázat révén megvalósítjuk azt, amire Budapestnek valóban szüksége van. Nem felhőkarcolok lesznek, hanem egy parkváros” – jelentette ki a főpolgármester.
Mint mondta, ebből is látszik, hogy a Fővárosi Önkormányzat minden lehetséges jogi és politikai eszközt megragad annak érdekében, hogy megőrizze a város autonómiáját, a város szabadságát.
„Ma megnyertünk egy pert, ami alapján visszaszereztük a város forrásait, és ma találtunk egy félmondatot, ami alapján meg tudjuk őrizni a város autonómiáját akkor is, amikor a legfontosabb rozsdaövezet fejlesztéséről van szó” – foglalta össze Karácsony.
„Ez rossz hír mindenkinek, aki Budapest ellenségeként viselkedett az elmúlt időszakban” – tette hozzá.