A főpolgármester arra buzdítja a budapestieket, szálljanak be a közös gondolkodásba, milyen kukákat szeretnének, mert – és ezzel valószínűleg egy szakértő sem vitatkozna – nem azért fogják többet használni őket, ha szebbek és modernebbek.
A Budapesti Közművek lecseréli a város szerte található 9 ezer régi, zöld kukát, jelentette be Karácsony Gergely, főpolgármester. Szerinte a kukát nem csak, hogy nem szépek, de gyúlékonyak is, úgyhogy eljött az ideje, hogy olyanok váltsák őket, amik méltóak a 21. századi, tiszta Budapesthez. Ahogy a Közművek egy közleményében hozzáteszi, a kukák már nem szolgálják a budapestiek, illetve a Budapestre látogatók folyamatosan változó közterülethasználati szokásait, igényeit sem.
A zöld műanyag kukák lecserélésére tervezett új, esztétikusabb és strapabíróbb hulladékgyűjtő edényekből, mint írják, 54 darab tesztjelleggel már üzemel is a város kiemelt forgalmú helyszínein. A tesztelés alatt álló edények jobban ellenállnak a fagynak, hőnek, UV-sugárzásnak, szennyeződéseknek és a rongálásoknak. A kihelyezett edények ráadásul átlagosan 30, de van, ahol 80 literrel is nagyobbak a korábban használt kukáknál.
A Budapesti Közművek Köztisztasági Divíziójának munkatársai a tesztidőszak tapasztalatait elemzik, valamint egyeztetnek a városhasználók különböző csoportjait képviselő civil szervezetekkel, és ezek alapján döntenek a kihelyezendő új edények végleges formájáról.
Ahogy Karácsony is megjegyezte, Budapesten összesen mintegy 14 ezer közterületi hulladékgyűjtő található, ehhez képest a főváros köztisztasági munkatársai több szemetet szednek össze a járdákról és az utcákról, mint a kukákból. A Budapesti Közművek Köztisztasági Divíziójának munkatársai ugyanis – derül ki a cég közleményéből – havonta átlagosan több mint 760 tonna szemetet gyűjtenek be a közterületi kukákból, az úttisztításból származó hulladék mennyisége viszont a pedig havonta a 820 tonnát is meghaladja.
A közlemény arra is kitér, hogy mások állításával ellentétben azt sem lehet mondani, hogy a fővárosban kevés lenne a kuka, ugyanis összdarabszámra mind ezer lakosra, mind egy négyzetkilométerre vetítve a német nagyvárosi átlag fölött állunk. Németországban átlagosan ezer főre 7,2 kuka jut, míg Budapesten 8,23, egy négyzetkilométeren pedig átlagosan 20,1 kuka található, míg nálunk 26,6.
A 14 ezer közterületi hulladékgyűjtőből egyébként 11300-at üzemeltet a BKM. Ennek a 11300-an a derékhadát, 80 százalékát adják a rendszerváltás idejéből származó, 50 literes, zöld színű műanyag kukák.
A BKM az utóbbi két évben ezer hulladékgyűjtő edényt helyezett ki városszerte olyan helyszínekre, ahol ezt a megélénkült gyalogosforgalom és közterülethasználat – a fővárosi parkokban megnövekedett látogatószám, a Budapestre visszatérő turizmus, valamint az ismét egyre népszerűbb szabadtéri sport és szabadidős tevékenységek, rendezvények – indokolták. A fennmaradó további állomány a kerületi önkormányzatok, illetve egyéb gazdálkodó szervezetek kezelésében áll.
A kukacsere program 2029-ig valósul meg fokozatosan. Emellett új, korszerű gépek beszerzése is segíti az új szemléletű köztisztasági programot, amiknek a sikeréhez azért, mint látható, a budapestiek együttműködése és szemléletváltása is kell.
„A párizsi a kukákra rá van írva az, hogy merci, vagyis köszi, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy egy város akkor lesz tiszta, hogyha a városlakók is aktívan tesznek érte” – mondja Karácsony. A főpolgármester arra biztat most mindenkit, „találjuk ki közösen, milyenek legyenek Budapest új, trendi kukái, amibe ti is szívesebben dobjátok bele a szemetet, így Budapest tisztább és otthonosabb lehet”.
A Fővárosi Önkormányzat egy 1994-es rendelet szerint végzi a közterület tisztántartási feladatainak ellátását a közszolgáltató gazdasági társaságain keresztül, írja a 2024. évi környezeti állapotértékelés. A településtisztasággal kapcsolatos szabályozási hatáskörök és végrehajtási feladatok megosztása viszont továbbra sem kellően egyértelmű a fővárosi és a helyi önkormányzatok között. A közterület tisztántartási igénnyel érintett területek nagysága, közel 10 ezer hektár, ami Budapest területének mintegy 18 százaléka.
A fővárosi településtisztasági feladatok zömét a BKM FKF Köztisztasági Divízió végzi, amelynek nemcsak Budapest egyes közterületeinek tisztítása a feladata, hanem a nagy gyalogos aluljárók, közlekedési műtárgyak, ingatlanhoz nem kapcsolódó közjárdák, közlépcsők és burkolt utak rendszeres kézi-gépi takarítása, locsolása, valamint a téli síkosságmentesítés és hóeltakarítás is – összesen több mint 25 millió négyzetméteren.
Ezek a feladatok, jegyzi meg a tanulmány, kiegészülnek a szelektív hulladékgyűjtő szigetek külső mosásával és graffitimentesítésével, valamint szükség szerint a szigetek mellett illegálisan lerakott hulladék elszállításával és a közterületi hulladékgyűjtő edények fertőtlenítésével, valamint egyéb időszakos (rendkívüli) közszolgáltatási feladatokkal is (például hőségriasztással, árvízzel összefüggő feladatok).
Itt azért fontos megjegyezni, hogy egy ingatlan előtti járda tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, a hó eltakarításáról és a síkosság-mentesítéséről – évszázados joggyakorlatnak megfelelően – az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni.
A tanulmányból kiderül továbbá, hogy az elmúlt években, azonos módszertan szerint elvégzett felmérések adatai alapján a város köztisztasági állapotának megítélése 2020-2023 között egyre javuló volt, 2024-ben viszont némi visszaesés volt tapasztalható. Az utcák szemetessége pedig lényegesen intenzívebben foglalkoztatja a budapestieket, mint az illegális szemétlerakás.
Az FKF Köztisztasági Divízió által készíttetett felmérés szerint a megkérdezett budapestiek közel fele (48 százalék) mondta azt, hogy elégedett Budapest utcáinak, köztereinek köztisztasági állapotával. A gyalogos járdák tisztaságával a megkérdezettek 51 százaléka, a hidak tisztaságával 78 százaléka, az autóutak és a parkok, zöldfelületek tisztaságával 68 százaléka, illetve 69 százaléka elégedett.
További érdekesség, hogy Budapest köztisztasági helyzetéért a lakosság 56 százaléka a városban élők mentalitását tartja elsősorban felelősnek, és nem a szolgáltatók elégtelen feladatellátását kifogásolják.
Nem csoda tehát, ha a tanulmány is kiemeli, a környezetvédelem egyik fontos hatótényezője a környezettudatos életvitel, látásmód, amelyet a lakossági szemléletformálás teremt meg. A környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai összefüggések megértése nélkül ugyanis nem képzelhető el környezettudatos életmód.
Egy 2020-as kutatás szerint a budapestiek egyébként az ivóvíz minőségével kapcsolatban érzik a leginkább tájékozottnak magukat, a tájékozottak aránya azonban ebben a tekintetben is csupán 50 százalék. A városban keletkező hulladék sorsa, illetve a zajterhelés mértéke esetében ezek a számok, 30 és 29 százalék.
A közszolgáltatást végző fővárosi gazdasági társaságok közül az elmúlt években elsősorban a BKM Nonprofit Zrt. FŐTÁV. FKF, FŐKERT Divíziói és a Fővárosi Vízművek vállaltak aktív szerepet a szemléletformálásban.
A november 16. és 24. közötti Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) is kiváló apropóul szolgál arra, hogy például a fenntartható fogyasztás és a körforgásos gazdaság jelentősége mellett – még ha sokak számára bármilyen magától értetődőnek is tűnik – a kukák használatának fontosságára is felhívjuk a figyelmet a közösségeinkben.